Menü bezárása
English pages
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
  2022. október 02. | Ma Petra napja van.

Jó tudni

1. Vizsgák

2. Versenyek

3. Amit muszáj tudni - elsősegély, sürgős beavatkozást igénylő esetek

3.1. Mérgezések

3.2. Idegen test lenyelése

3.3. Vérzés-csillapítás

3.4. Seb-ellátás általános szabályai

3.5. Sokk

3.6. Hőguta

3.7. Egyéb balesetek, bajok

4. Származási lap - törzskönyv - rövidítéseinek magyarázata

5. Vizslás értelmező szótár

6. A kutya világa


Mi az alapvető különbség vizsgák és versenyek között?

Vizsgákon a cél annak megállapítása, hogy a kutya milyen adottságokkal rendelkezik, egyéni teljesítménye megfelel-e a szabályzatban előírt követelményeknek. Tehát azt lehet mondani, hogy a kutya a szabályzattal "versenyez".

A versenyeken a cél az egyes egyedek munkája közti különbség megállapítása, a kutyák egymással versenyeznek - abban, hogy a szabályzatban leírtakat ki tudja tökéletesebben teljesíteni. Itt a mérce magasabbra kerül: csak a teljesen szabályosan végrehajtott, magas szintű munka kaphat maximális osztályzatot. A rendező feladata, hogy a lehetőségekhez képest leginkább azonos körülményeket biztosítson minden versenyzőnek.

Minden kutyát ugyanaz a bíró bírál az egyes feladatokból (pl. egy bírócsoport bírál el minden versenyzőt a mezei keresésnél). Vizsgát lehet szervezni úgy is, hogy egy bíró-pár bírál minden feladatból egy vizslacsoportot.

Vannak országos (CACT) és nemzetközi (CACIT) versenyek. Az utóbbiakat az FCI engedélyezi és csak FCI által jóváhagyott szabályzat alapján lehet őket lebonyolítani.

A magyar versenyszabályzat megfelel az FCI előírásainak, ezért a versenykiírás szerint a verseny lehet országos vagy nemzetközi.

1. Vizsgák

2. Versenyek

3. Amit muszáj tudni - elsősegély, sürgős beavatkozást igénylő esetek

3.1. Mérgezések

3.2. Idegen test lenyelése

3.3. Vérzés-csillapítás

3.4. Seb-ellátás általános szabályai

3.5. Sokk

3.6. Hőguta

3.7. Egyéb balesetek, bajok

4. Származási lap - törzskönyv - rövidítéseinek magyarázata

5. Vizslás értelmező szótár

6. A kutya világa


Mi az alapvető különbség vizsgák és versenyek között?

Vizsgákon a cél annak megállapítása, hogy a kutya milyen adottságokkal rendelkezik, egyéni teljesítménye megfelel-e a szabályzatban előírt követelményeknek. Tehát azt lehet mondani, hogy a kutya a szabályzattal "versenyez".

A versenyeken a cél az egyes egyedek munkája közti különbség megállapítása, a kutyák egymással versenyeznek - abban, hogy a szabályzatban leírtakat ki tudja tökéletesebben teljesíteni. Itt a mérce magasabbra kerül: csak a teljesen szabályosan végrehajtott, magas szintű munka kaphat maximális osztályzatot. A rendező feladata, hogy a lehetőségekhez képest leginkább azonos körülményeket biztosítson minden versenyzőnek.

Minden kutyát ugyanaz a bíró bírál az egyes feladatokból (pl. egy bírócsoport bírál el minden versenyzőt a mezei keresésnél). Vizsgát lehet szervezni úgy is, hogy egy bíró-pár bírál minden feladatból egy vizslacsoportot.

Vannak országos (CACT) és nemzetközi (CACIT) versenyek. Az utóbbiakat az FCI engedélyezi és csak FCI által jóváhagyott szabályzat alapján lehet őket lebonyolítani.

A magyar versenyszabályzat megfelel az FCI előírásainak, ezért a versenykiírás szerint a verseny lehet országos vagy nemzetközi.

22
01
2021

1/1. ALAPVIZSGA (AV)

Célja annak megállapítása, hogy az alapvető vadászati adottságok – melyek a hivatalos fajtaleírásban is szerepelnek - megvannak-e a vizslában. Az AV teljesítése a tenyészthetőség feltétele Magyarországon. Nincs felső korhatárhoz kötve a részvétel, de az a jó, ha a kutya minél fiatalabb korban teljesíti, amikor a kiképzettség még vélhetően nem fedi el a veleszületett adottságokat.

Emellett, ha a gazda „bevállal” néhány tréninget a kutyával – akár kiképzésvezető segítségével – az AV teljesítésével jó útmutatót kap a további kiképzéshez.

Feladatok, bírálati szempontok:

1./ Mezei munka teszt: keresés – orrjóság - vadmegállás – viselkedés lövésre

2./ Elhozás-teszt: tollas és szőrmés vad megfogása és hozása, csapakövetési hajlam vizsgálata

3./ Vízi teszt: vadkacsa kihozása mélyvízből és reakció lövésre

4./ Temperamentum, munkakedv, amit minden feladat közben értékelnek a bírók.

Szabályzata

1/2.  VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA (VAV)

Célja annak megállapítása, hogy a kutya az apróvad vadászatokon hasznos segítője tud-e lenni a vadásznak az élő és a lőtt, sebzett vad felkutatásában. Alapvető szempont a fegyelmezettség ellenőrzése, hiszen a kutya semmiképp sem veszélyeztetheti a társas vadászatok balesetmentes lebonyolítását, eredményességét, és nem zavarhatja más vadászok szórakozását. Magyarországon a törvény előírja, hogy csak vadászati alkalmassági vizsgát tett kutya vehet részt vadászaton.

A mezei és vízi vadászat feladataiból áll: viselkedés lőálláson és hajtás közben, mezei keresés és vadmegállás, viselkedés lövésre és vadkelésre; elveszett szárnyas és szőrmés vad megkeresése vonszalékon és légszimattal; illetve elhozása és mélyvízi elhozás.

Tenyésztési szempontból helyettesítheti az alapvizsgát, amennyiben a MEOESZ /FCI által elismert bírók bírálnak. (A bírói pecséten fel van tüntetve az FCI.)  

1/3. VÍZI MEZEI VIZSGA (VMV) és ŐSZI TENYÉSZVIZSGA (ŐTV)

Céljuk annak megállapítása, hogy a kutya magas szinten mutatja-e a vizslától elvárható munkatulajdonságokat és megfelelően fegyelmezhető, vezethető-e?

Lövés előtti és utáni munkából állnak, a feladatok a mezei és a vízi vadászat teljes körét felölelik.

Különbség köztük a lövés utáni munkáknál van, főleg a vízen: ŐTV-nél az élő kacsát kell keresni és követni, míg vízi-mezeinél egy előzőleg vízbe esett vadat kell megkeresni irányítással és légszimatos kereséssel.

Az a kutya, amelyik teljesítette ezeket, biztosan hasznos segítőtárs a gyakorlati vadászatokon és munkateljesítmény szempontjából tenyésztésbe vétele javasolt!

Az érvényes FCI szabályzat szerint a Hungária Champion cím megszerzésének feltétele a VMV vagy ŐTV teljesítése. A nemzetközi szépségchampion cím elnyerésének feltétele a mezei-vízi vizsga teljesítése, az összpontszám legalább 75%-ának elérésével.

Szabályzata (VMV)

Szabályzata (ŐTV)

1/4. MINDENES VIZSLA VIZSGA: A CSÚCS

A mezei és vízi vadászat feladatai kibővülnek dúvad-munkával (lőtt róka keresés és elhozás), valamint erdei vonszalék-követéssel és nagyvad kereséssel vércsapán.

Szabályzata

1/1. ALAPVIZSGA (AV)

Célja annak megállapítása, hogy az alapvető vadászati adottságok – melyek a hivatalos fajtaleírásban is szerepelnek - megvannak-e a vizslában. Az AV teljesítése a tenyészthetőség feltétele Magyarországon. Nincs felső korhatárhoz kötve a részvétel, de az a jó, ha a kutya minél fiatalabb korban teljesíti, amikor a kiképzettség még vélhetően nem fedi el a veleszületett adottságokat.

Emellett, ha a gazda „bevállal” néhány tréninget a kutyával – akár kiképzésvezető segítségével – az AV teljesítésével jó útmutatót kap a további kiképzéshez.

Feladatok, bírálati szempontok:

1./ Mezei munka teszt: keresés – orrjóság - vadmegállás – viselkedés lövésre

2./ Elhozás-teszt: tollas és szőrmés vad megfogása és hozása, csapakövetési hajlam vizsgálata

3./ Vízi teszt: vadkacsa kihozása mélyvízből és reakció lövésre

4./ Temperamentum, munkakedv, amit minden feladat közben értékelnek a bírók.

Szabályzata

1/2.  VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA (VAV)

Célja annak megállapítása, hogy a kutya az apróvad vadászatokon hasznos segítője tud-e lenni a vadásznak az élő és a lőtt, sebzett vad felkutatásában. Alapvető szempont a fegyelmezettség ellenőrzése, hiszen a kutya semmiképp sem veszélyeztetheti a társas vadászatok balesetmentes lebonyolítását, eredményességét, és nem zavarhatja más vadászok szórakozását. Magyarországon a törvény előírja, hogy csak vadászati alkalmassági vizsgát tett kutya vehet részt vadászaton.

A mezei és vízi vadászat feladataiból áll: viselkedés lőálláson és hajtás közben, mezei keresés és vadmegállás, viselkedés lövésre és vadkelésre; elveszett szárnyas és szőrmés vad megkeresése vonszalékon és légszimattal; illetve elhozása és mélyvízi elhozás.

Tenyésztési szempontból helyettesítheti az alapvizsgát, amennyiben a MEOESZ /FCI által elismert bírók bírálnak. (A bírói pecséten fel van tüntetve az FCI.)  

1/3. VÍZI MEZEI VIZSGA (VMV) és ŐSZI TENYÉSZVIZSGA (ŐTV)

Céljuk annak megállapítása, hogy a kutya magas szinten mutatja-e a vizslától elvárható munkatulajdonságokat és megfelelően fegyelmezhető, vezethető-e?

Lövés előtti és utáni munkából állnak, a feladatok a mezei és a vízi vadászat teljes körét felölelik.

Különbség köztük a lövés utáni munkáknál van, főleg a vízen: ŐTV-nél az élő kacsát kell keresni és követni, míg vízi-mezeinél egy előzőleg vízbe esett vadat kell megkeresni irányítással és légszimatos kereséssel.

Az a kutya, amelyik teljesítette ezeket, biztosan hasznos segítőtárs a gyakorlati vadászatokon és munkateljesítmény szempontjából tenyésztésbe vétele javasolt!

Az érvényes FCI szabályzat szerint a Hungária Champion cím megszerzésének feltétele a VMV vagy ŐTV teljesítése. A nemzetközi szépségchampion cím elnyerésének feltétele a mezei-vízi vizsga teljesítése, az összpontszám legalább 75%-ának elérésével.

Szabályzata (VMV)

Szabályzata (ŐTV)

1/4. MINDENES VIZSLA VIZSGA: A CSÚCS

A mezei és vízi vadászat feladatai kibővülnek dúvad-munkával (lőtt róka keresés és elhozás), valamint erdei vonszalék-követéssel és nagyvad kereséssel vércsapán.

Szabályzata

1.1 Alapvizsga szabályzat..pdf
1.3 VMvizsga szabályzat.pdf
1.3 ŐTV szabályzat.pdf
1.4 MVV.pdf
21
01
2021

2/1. MEZEI VERSENY (FIELD TRIAL) - FT

Eredetileg az angol vizslafajták versenytípusa, a tradicionális angol versenyek hagyományait követi, ezért bírálati, lebonyolítási rendszere és 'belső logikája' különbözik a morva – német hagyományokon alapuló kontinentális vizslaversenyekétől.

Tulajdonképpen egy részfeladat, a lövés előtti munka versenye, de ezen a területen csúcsteljesítményt követel a kutyától. Bár a magyar vizslák számára ez nem tenyészvizsga, mégis nagyra értékeljük, hiszen pont ebben a munkafázisban mutatkozik meg a legtöbb olyan tulajdonság, amelyek örökölhetősége magas, taníthatósága viszont alacsony. (Pl. orrjóság, szenvedélyesség).

Ez a versenytípus a világ szinte minden részén elterjedt, Nyugat-Európában, Amerikában, Ausztráliában leggyakrabban ezt a vadászkutya-sportot művelik. Az országos és a nemzetközi szabályzat között van némi eltérés – ugyanazt a munkát végzik a kutyák az országos versenyeken is, de a követelményszint más. Nemzetközi versenyeken csak a legkiválóbbak kapnak minősítést.

A mezei versenyeket 'szóló' vagy 'páros' futamokkal szervezik, ami azt jelenti, hogy az egyikben a kutya egyedül fut, a másikban pedig két kutya dolgozik egyszerre – ekkor természetesen az is bírálati szempont, hogy zavarják-e egymás munkáját és 'szekundálnak'-e egymásnak? (Szekundálás az, amikor a vizsla a másik, álló vizslát állja.) A tavaszi mezei versenyeken a megtalált madarat nem lövik le, az őszi versenyeken lehetőség szerint igen és a lőtt madarat a vizslának hoznia kell. Elhozás teljesítése nélkül nem kaphat minősítést a kutya. Mezei versenyszabályzat szerint rendeznek Európa-bajnokságot és világbajnokságot is, ezeken azonban egy vízi elhozást is teljesíteni kell.

A „FIELD TRIAL MAGYAR VIZSLA EURÓPA KUPA” csapatverseny, amelyre minden magyar vizsla klub nevezheti versenyzőit. Tulajdonképpen kétnapos mezei verseny, vízi teszttel, és a két nap alatt legtöbb pontot elért csapat lesz a győztes. Egyéni győztes csak az lehet, aki mindkét nap ért el minősítést, és legalább egyszer kitűnőt.

2/2. VÍZI-MEZEI VERSENYEK (VMV)

Manapság a legdivatosabb versenyforma. A mezei és a vízi munka lövés előtti és utáni fázisaiból állnak a feladatok, tehát van mezei keresés, elveszett vad keresése légszimattal és vonszalékon (szőrmés és szárnyas apporttal), kajtatás nádban, vízispúr követése, mélyvízi elhozás, irányíthatóság. Tradicionálissá vált formája a „Hortobágy Kupa Dr. Radó András Emlékverseny” vagy a „Kolossy Gábor Emlékverseny”.  

2/3. MINDENES VIZSLAVERSENYEK (MVV)

A mindenes vizsla munkájának minden területét felölelő tradicionális verseny. Több mint száz éve szerveznek hasonló szabályzat alapján ilyen versenyeket Magyarországon! Három részből áll: mezei munka – vízi munka – erdei munka.

Amelyik vizsla ezt teljesíti, a „vadászattudományok doktorának” tekinthető! A vízi-mezei versenyek feladatai kiegészülnek az erdei feladatokkal. Ezek: cserkelés, elfektetés, vércsapa követése, dúvad elhozás, vonszalék követése erdőben, viselkedés lőálláson hajtás közben.

Évtizedekig ezen szabályzat alapján szervezték az Alföldi -, a Dunántúli Vizslaversenyeket és a Vizsla Főversenyt, majd hosszú szünet után pár éve újra megszervezik a Főversenyt.

A mindenes versenyek egy változata a Speciális magyar vizsla verseny (a 'Spec-magyar'), ahol csak magyar vizslák mérik össze tudásukat.

2/4. SPECIÁLIS MAGYAR VIZSLA VERSENY

A „Spec-magyar” hosszú évek óta a fajta egyik legrangosabb – de mindenképpen a legrégebbi hagyományokkal rendelkező – nemzetközi munkaversenye. A verseny speciális jellegét az adja, hogy itt csak magyar vizslák vehetnek részt: mind drótszőrűek, mind rövid szőrűek. A szabályzat megfelel a mindenes vizslaversenyek tradicionális követelményeinek, tehát mezei, erdei és vízi munkafázisok szerepelnek benne. Speciális jellege abból is adódik, hogy a feladatok tükrözik a fajta azon képességeit is, amelyek őt a többi kontinentális vizslafajtától megkülönböztetik. Ezek – vagyis a magas fokú intelligencia és helyzetfelismerő készség, spontán törekvés a vezetővel való intenzív kapcsolattartásra, mely kivételesen könnyű taníthatóságot és kezelhetőséget eredményez, valamint a kiváló orr, szenvedélyes találni-akarás, figuratív vadmegállás, kiemelkedő apportkészség, stabil csapázási hajlam és vízszeretet - azok a tulajdonságai a magyar vizslának, amelyek alkalmassá teszik a modern kor, a városi kutyatartás lehetőségei között is a vadászat szinte minden területén való alkalmazásra.

Az első ilyen versenyt 1981-ben rendezték. A versenyszabályzat szerkezete kissé eltér a mindenes versenyek szokásos feladat rendszerétől. Külön feladatcsoporttá vált a lövés előtti mezei munka és az elhozások, kiemelve ezzel is a mezei keresés fontosságát mind a vadászati gyakorlat során, mind a tenyészérték megállapításában, hiszen itt mutatkoznak meg legélesebben a legfontosabb, genetikailag rögzíthető tulajdonságok: az orrjóság, a gyors, kitartó, stílusos keresés és mozgás, a vadmegállási hajlam.  

2/5. NEHEZÍTETT VÉRCSAPA VERSENY (NVCS)

Itt egy részfeladat, a vércsapa vezetéken való kidolgozása a feladat, de a mindenes versenytől eltérően a csapa lényegesen hosszabb és főleg öregebb: mindenképpen a verseny előtti délután kell fektetni. Tehát komoly esély van arra, hogy az este vagy éjszaka során mozgó vad keresztezi a lefektetett csapát, ezáltal próbára téve a kutya csapatartó képességét, kitartását és fegyelmét.  

2/6. SZENT HUBERTUS VERSENY VIZSLÁS VADÁSZOKNAK

A „Hubertusz” alapvetően eltér az összes többitől abban, hogy itt az együttes vadászat során a vadász stílusos öltözetét, felszerelését, vadász- és lőtudását ugyanúgy pontozzák, mint a kutya munkáját. Ezért az itt  CACT vagy CACIT cím nem adható, a szerzett eredmények nem kerülnek fel a kutya származási lapjára.

2/1. MEZEI VERSENY (FIELD TRIAL) - FT

Eredetileg az angol vizslafajták versenytípusa, a tradicionális angol versenyek hagyományait követi, ezért bírálati, lebonyolítási rendszere és 'belső logikája' különbözik a morva – német hagyományokon alapuló kontinentális vizslaversenyekétől.

Tulajdonképpen egy részfeladat, a lövés előtti munka versenye, de ezen a területen csúcsteljesítményt követel a kutyától. Bár a magyar vizslák számára ez nem tenyészvizsga, mégis nagyra értékeljük, hiszen pont ebben a munkafázisban mutatkozik meg a legtöbb olyan tulajdonság, amelyek örökölhetősége magas, taníthatósága viszont alacsony. (Pl. orrjóság, szenvedélyesség).

Ez a versenytípus a világ szinte minden részén elterjedt, Nyugat-Európában, Amerikában, Ausztráliában leggyakrabban ezt a vadászkutya-sportot művelik. Az országos és a nemzetközi szabályzat között van némi eltérés – ugyanazt a munkát végzik a kutyák az országos versenyeken is, de a követelményszint más. Nemzetközi versenyeken csak a legkiválóbbak kapnak minősítést.

A mezei versenyeket 'szóló' vagy 'páros' futamokkal szervezik, ami azt jelenti, hogy az egyikben a kutya egyedül fut, a másikban pedig két kutya dolgozik egyszerre – ekkor természetesen az is bírálati szempont, hogy zavarják-e egymás munkáját és 'szekundálnak'-e egymásnak? (Szekundálás az, amikor a vizsla a másik, álló vizslát állja.) A tavaszi mezei versenyeken a megtalált madarat nem lövik le, az őszi versenyeken lehetőség szerint igen és a lőtt madarat a vizslának hoznia kell. Elhozás teljesítése nélkül nem kaphat minősítést a kutya. Mezei versenyszabályzat szerint rendeznek Európa-bajnokságot és világbajnokságot is, ezeken azonban egy vízi elhozást is teljesíteni kell.

A „FIELD TRIAL MAGYAR VIZSLA EURÓPA KUPA” csapatverseny, amelyre minden magyar vizsla klub nevezheti versenyzőit. Tulajdonképpen kétnapos mezei verseny, vízi teszttel, és a két nap alatt legtöbb pontot elért csapat lesz a győztes. Egyéni győztes csak az lehet, aki mindkét nap ért el minősítést, és legalább egyszer kitűnőt.

2/2. VÍZI-MEZEI VERSENYEK (VMV)

Manapság a legdivatosabb versenyforma. A mezei és a vízi munka lövés előtti és utáni fázisaiból állnak a feladatok, tehát van mezei keresés, elveszett vad keresése légszimattal és vonszalékon (szőrmés és szárnyas apporttal), kajtatás nádban, vízispúr követése, mélyvízi elhozás, irányíthatóság. Tradicionálissá vált formája a „Hortobágy Kupa Dr. Radó András Emlékverseny” vagy a „Kolossy Gábor Emlékverseny”.  

2/3. MINDENES VIZSLAVERSENYEK (MVV)

A mindenes vizsla munkájának minden területét felölelő tradicionális verseny. Több mint száz éve szerveznek hasonló szabályzat alapján ilyen versenyeket Magyarországon! Három részből áll: mezei munka – vízi munka – erdei munka.

Amelyik vizsla ezt teljesíti, a „vadászattudományok doktorának” tekinthető! A vízi-mezei versenyek feladatai kiegészülnek az erdei feladatokkal. Ezek: cserkelés, elfektetés, vércsapa követése, dúvad elhozás, vonszalék követése erdőben, viselkedés lőálláson hajtás közben.

Évtizedekig ezen szabályzat alapján szervezték az Alföldi -, a Dunántúli Vizslaversenyeket és a Vizsla Főversenyt, majd hosszú szünet után pár éve újra megszervezik a Főversenyt.

A mindenes versenyek egy változata a Speciális magyar vizsla verseny (a 'Spec-magyar'), ahol csak magyar vizslák mérik össze tudásukat.

2/4. SPECIÁLIS MAGYAR VIZSLA VERSENY

A „Spec-magyar” hosszú évek óta a fajta egyik legrangosabb – de mindenképpen a legrégebbi hagyományokkal rendelkező – nemzetközi munkaversenye. A verseny speciális jellegét az adja, hogy itt csak magyar vizslák vehetnek részt: mind drótszőrűek, mind rövid szőrűek. A szabályzat megfelel a mindenes vizslaversenyek tradicionális követelményeinek, tehát mezei, erdei és vízi munkafázisok szerepelnek benne. Speciális jellege abból is adódik, hogy a feladatok tükrözik a fajta azon képességeit is, amelyek őt a többi kontinentális vizslafajtától megkülönböztetik. Ezek – vagyis a magas fokú intelligencia és helyzetfelismerő készség, spontán törekvés a vezetővel való intenzív kapcsolattartásra, mely kivételesen könnyű taníthatóságot és kezelhetőséget eredményez, valamint a kiváló orr, szenvedélyes találni-akarás, figuratív vadmegállás, kiemelkedő apportkészség, stabil csapázási hajlam és vízszeretet - azok a tulajdonságai a magyar vizslának, amelyek alkalmassá teszik a modern kor, a városi kutyatartás lehetőségei között is a vadászat szinte minden területén való alkalmazásra.

Az első ilyen versenyt 1981-ben rendezték. A versenyszabályzat szerkezete kissé eltér a mindenes versenyek szokásos feladat rendszerétől. Külön feladatcsoporttá vált a lövés előtti mezei munka és az elhozások, kiemelve ezzel is a mezei keresés fontosságát mind a vadászati gyakorlat során, mind a tenyészérték megállapításában, hiszen itt mutatkoznak meg legélesebben a legfontosabb, genetikailag rögzíthető tulajdonságok: az orrjóság, a gyors, kitartó, stílusos keresés és mozgás, a vadmegállási hajlam.  

2/5. NEHEZÍTETT VÉRCSAPA VERSENY (NVCS)

Itt egy részfeladat, a vércsapa vezetéken való kidolgozása a feladat, de a mindenes versenytől eltérően a csapa lényegesen hosszabb és főleg öregebb: mindenképpen a verseny előtti délután kell fektetni. Tehát komoly esély van arra, hogy az este vagy éjszaka során mozgó vad keresztezi a lefektetett csapát, ezáltal próbára téve a kutya csapatartó képességét, kitartását és fegyelmét.  

2/6. SZENT HUBERTUS VERSENY VIZSLÁS VADÁSZOKNAK

A „Hubertusz” alapvetően eltér az összes többitől abban, hogy itt az együttes vadászat során a vadász stílusos öltözetét, felszerelését, vadász- és lőtudását ugyanúgy pontozzák, mint a kutya munkáját. Ezért az itt  CACT vagy CACIT cím nem adható, a szerzett eredmények nem kerülnek fel a kutya származási lapjára.

19
01
2021

1. Mérgezések

2. Idegen test lenyelése

3. Vérzés-csillapítás

4. Seb-ellátás általános szabályai

5. Sokk

6. Hőguta

7. Egyéb balesetek, bajok

Általános szabályok, elsősegély

Bármilyen baleset, sérülés, vagy egyéb rendkívüli esemény megtörténtekor az első, hogy a gazda legyen higgadt és magabiztos. A kutyával kedvesen, nyugtatóan, de erélyesen és parancsolóan kell viselkedni, ellentmondást nem tűrő halk hangon kell beszélni – ahogy egy falkavezérhez illik!

A rémült, pánikban lévő kutya akár veszélyes is lehet, még a gazdájára is – ezt az ember nyugalmat és erőt sugárzó fellépése tudja meggátolni. Tehát közeledéskor először szólni kell hozzá, és csak a szemkontaktus felvétele után, szemből közelítve és folyamatosan beszélve szabad hozzányúlni. Először mindig az lépjen kapcsolatba a súlyosan sérült vagy pánikba esett állattal, akit az a legjobban ismer és respektál – és aki higgadtan tud cselekedni. Más segítők csak ennek a személynek az utasítására, ennek kontrollja alatt lépjenek a kutyához.

A higgadt légkör megteremtése legalább olyan fontos, mint a gyorsaság!

Sérült vagy eszméletlen állat szállítása:

A sérült kutyát fekvő helyzetben, a lehető legkevesebb elmozdítással helyezzük egy pokrócra, ennek segítségével két ember viszonylag könnyen és az esetleges törött csontok relatíve kis elmozdításával be tudja emelni az autóba. A vezetőn kívül lehetőleg legyen még egy személy, aki csak a kutyára vigyáz. A harapás megelőzésére csak akkor kössük össze a száját vagy tegyünk rá szájkosarat, ha muszáj, mert ez az esetleges hányásnál fulladást eredményezhet. Eszméletlen, mélyen alvó kutya nyelvét oldalra ki kell húzni, nehogy megfulladjon.

Hánytatás:

Ennek bevált módja, ha meleg, nagyon sós vizet (egy bögre meleg vízbe 2 evőkanál só) itatunk vele, amit érthető okból általában nem fogyaszt el önszántából, tehát az eljárás a következő: Általában két ember szükséges a végrehajtáshoz, mert szegény kutya nagyon tiltakozik. Ha üres a gyomra, először pár falatot adni kell neki enni. Utána meg kell fogni a kutya összezárt és felfele tartott pofáját és a szájzugnál bedugott nagy méretű fecskendővel (vagy hosszú csőrű tölcsér segítségével) oldalra betölteni a folyadékot olyan ütemben, ahogy nyeli. Ha nem nyeli le, az orrát kell befogni – erre ösztönösen nyel egyet. Legalább fél-egy deci sós melegvizet kell "beletölteni" az első eredmény "megjelenéséhez", amit szükség esetén ismételni kell, amíg ki nem hányja a lenyelt tárgyat vagy teljesen ki nem ürül a gyomra. (A hányadékot átvizsgálva ellenőrizni kell, hogy valóban távozott-e az idegen test!) Nem szabad megsajnálni a rémülten tiltakozó áldozatot, hanem keményen tartani kell – ez még mindig jobb és biztonságosabb, mint egy gyomor vagy bélműtét!


1. Mérgezések

2. Idegen test lenyelése

3. Vérzés-csillapítás

4. Seb-ellátás általános szabályai

5. Sokk

6. Hőguta

7. Egyéb balesetek, bajok

Általános szabályok, elsősegély

Bármilyen baleset, sérülés, vagy egyéb rendkívüli esemény megtörténtekor az első, hogy a gazda legyen higgadt és magabiztos. A kutyával kedvesen, nyugtatóan, de erélyesen és parancsolóan kell viselkedni, ellentmondást nem tűrő halk hangon kell beszélni – ahogy egy falkavezérhez illik!

A rémült, pánikban lévő kutya akár veszélyes is lehet, még a gazdájára is – ezt az ember nyugalmat és erőt sugárzó fellépése tudja meggátolni. Tehát közeledéskor először szólni kell hozzá, és csak a szemkontaktus felvétele után, szemből közelítve és folyamatosan beszélve szabad hozzányúlni. Először mindig az lépjen kapcsolatba a súlyosan sérült vagy pánikba esett állattal, akit az a legjobban ismer és respektál – és aki higgadtan tud cselekedni. Más segítők csak ennek a személynek az utasítására, ennek kontrollja alatt lépjenek a kutyához.

A higgadt légkör megteremtése legalább olyan fontos, mint a gyorsaság!

Sérült vagy eszméletlen állat szállítása:

A sérült kutyát fekvő helyzetben, a lehető legkevesebb elmozdítással helyezzük egy pokrócra, ennek segítségével két ember viszonylag könnyen és az esetleges törött csontok relatíve kis elmozdításával be tudja emelni az autóba. A vezetőn kívül lehetőleg legyen még egy személy, aki csak a kutyára vigyáz. A harapás megelőzésére csak akkor kössük össze a száját vagy tegyünk rá szájkosarat, ha muszáj, mert ez az esetleges hányásnál fulladást eredményezhet. Eszméletlen, mélyen alvó kutya nyelvét oldalra ki kell húzni, nehogy megfulladjon.

Hánytatás:

Ennek bevált módja, ha meleg, nagyon sós vizet (egy bögre meleg vízbe 2 evőkanál só) itatunk vele, amit érthető okból általában nem fogyaszt el önszántából, tehát az eljárás a következő: Általában két ember szükséges a végrehajtáshoz, mert szegény kutya nagyon tiltakozik. Ha üres a gyomra, először pár falatot adni kell neki enni. Utána meg kell fogni a kutya összezárt és felfele tartott pofáját és a szájzugnál bedugott nagy méretű fecskendővel (vagy hosszú csőrű tölcsér segítségével) oldalra betölteni a folyadékot olyan ütemben, ahogy nyeli. Ha nem nyeli le, az orrát kell befogni – erre ösztönösen nyel egyet. Legalább fél-egy deci sós melegvizet kell "beletölteni" az első eredmény "megjelenéséhez", amit szükség esetén ismételni kell, amíg ki nem hányja a lenyelt tárgyat vagy teljesen ki nem ürül a gyomra. (A hányadékot átvizsgálva ellenőrizni kell, hogy valóban távozott-e az idegen test!) Nem szabad megsajnálni a rémülten tiltakozó áldozatot, hanem keményen tartani kell – ez még mindig jobb és biztonságosabb, mint egy gyomor vagy bélműtét!


18
01
2021

- Patkány- vagy egérmérgek:

Ezek általában kumarin-származékok, amelyek véralvadásgátló hatásúak. Kellemes ízűek, ezért a kutyák szívesen fogyasztanak belőlük akár nagyobb mennyiséget is. Ha észrevettük, hogy a kutya belenyalt, beleevett a szerbe, azonnal hánytatni kell, majd orvoshoz vinni, hogy az ellenanyagot (K-vitamin) mielőbb megkaphassa.

Az első tünetek a méreg felvételét követően 18-24 óra múlva jelentkezhetnek, de az is előfordul, hogy csak napok múlva mutatkoznak. Az állat bágyadt, étvágytalan, sokat fekszik, hőmérséklete normális. Látható nyálkahártyái először sápadtak, később porcelánfehérek, egy vagy több testnyílásból vér szivárog, a tüdőbe került vértől köhöghet, ezzel tévesen megfázást juttatva gazdája eszébe. A betegséget időben felismerve – igaz, sokáig tartóan, de - jól kezelhető.

- Fagyálló folyadék (etilénglikol) mérgezés:

Sajnos gyakran fordul elő, hogy a felelőtlenül tárolt szerbe a kutya belenyal vagy beleiszik.

Sajátos kezelést igényel, amit haladéktalanul el kell kezdeni, mert általában az állatorvosi beavatkozás már késő.

A méreggel való érintkezés után azonnal meg kell hánytatni a kutyát. (Ha már egy kis idő eltelt a méreg felvételétől, ennek nincs értelme.) Utána két napig folyamatosan alkoholt (valamilyen tömény italt – pálinkát, konyakot) kell adni a kutyának, annyit, hogy részeg legyen! Ez megvédi a szervezetét az etilénglikol káros bomlástermékétől, ezért nem lesz beteg (legfeljebb másnapos), ellenkező esetben azonban napokon belül heveny veseelégtelenség tünetei között elpusztul. Ez házilag ilyen hosszú ideig nem valósítható meg, így a kezdeti, azonnali "alkoholdózis" beadása után vigyük állatklinikába, ahol éjjel-nappal intenzíven kezelik, az alkoholt folyamatosan, infúzióban adagolva.

- Maró hatású, savas vagy lúgos folyadékok, tisztítószerek:

Ebben az esetben nem szabad hánytatni, hanem azonnal nagy mennyiségű tejet, tojásfehérjét vagy egyéb folyadékot kell itatni a sérülttel, hogy védje a gyomrot és felhíguljon a veszélyes anyag, ezután azonnal állatorvoshoz kell szállítani.

- Gyógyszerek: azonnal hánytatni kell, és utána azonnal állatorvoshoz vinni.

- Szappan (fürdő és mosogatószerek):

A kutyák valamilyen rejtélyes ok miatt szeretik a szappant megenni. Szerencsére kis mennyiségben nem árt, legfeljebb hasmenést kap tőle. Nagyobb mennyiség elfogyasztása (több szappan) után érdemes meghánytatni. A felhígított felmosó vagy mosogatószeres víztől (a szokásos házi felhasználási töménységben) nem lesz baja.

Minden mérgezéses esetben az anyag csomagolását, ha ez nincs meg, a maradékot vigyük magunkkal az orvoshoz, hogy biztonságosan be tudja azt azonosítani! 


- Patkány- vagy egérmérgek:

Ezek általában kumarin-származékok, amelyek véralvadásgátló hatásúak. Kellemes ízűek, ezért a kutyák szívesen fogyasztanak belőlük akár nagyobb mennyiséget is. Ha észrevettük, hogy a kutya belenyalt, beleevett a szerbe, azonnal hánytatni kell, majd orvoshoz vinni, hogy az ellenanyagot (K-vitamin) mielőbb megkaphassa.

Az első tünetek a méreg felvételét követően 18-24 óra múlva jelentkezhetnek, de az is előfordul, hogy csak napok múlva mutatkoznak. Az állat bágyadt, étvágytalan, sokat fekszik, hőmérséklete normális. Látható nyálkahártyái először sápadtak, később porcelánfehérek, egy vagy több testnyílásból vér szivárog, a tüdőbe került vértől köhöghet, ezzel tévesen megfázást juttatva gazdája eszébe. A betegséget időben felismerve – igaz, sokáig tartóan, de - jól kezelhető.

- Fagyálló folyadék (etilénglikol) mérgezés:

Sajnos gyakran fordul elő, hogy a felelőtlenül tárolt szerbe a kutya belenyal vagy beleiszik.

Sajátos kezelést igényel, amit haladéktalanul el kell kezdeni, mert általában az állatorvosi beavatkozás már késő.

A méreggel való érintkezés után azonnal meg kell hánytatni a kutyát. (Ha már egy kis idő eltelt a méreg felvételétől, ennek nincs értelme.) Utána két napig folyamatosan alkoholt (valamilyen tömény italt – pálinkát, konyakot) kell adni a kutyának, annyit, hogy részeg legyen! Ez megvédi a szervezetét az etilénglikol káros bomlástermékétől, ezért nem lesz beteg (legfeljebb másnapos), ellenkező esetben azonban napokon belül heveny veseelégtelenség tünetei között elpusztul. Ez házilag ilyen hosszú ideig nem valósítható meg, így a kezdeti, azonnali "alkoholdózis" beadása után vigyük állatklinikába, ahol éjjel-nappal intenzíven kezelik, az alkoholt folyamatosan, infúzióban adagolva.

- Maró hatású, savas vagy lúgos folyadékok, tisztítószerek:

Ebben az esetben nem szabad hánytatni, hanem azonnal nagy mennyiségű tejet, tojásfehérjét vagy egyéb folyadékot kell itatni a sérülttel, hogy védje a gyomrot és felhíguljon a veszélyes anyag, ezután azonnal állatorvoshoz kell szállítani.

- Gyógyszerek: azonnal hánytatni kell, és utána azonnal állatorvoshoz vinni.

- Szappan (fürdő és mosogatószerek):

A kutyák valamilyen rejtélyes ok miatt szeretik a szappant megenni. Szerencsére kis mennyiségben nem árt, legfeljebb hasmenést kap tőle. Nagyobb mennyiség elfogyasztása (több szappan) után érdemes meghánytatni. A felhígított felmosó vagy mosogatószeres víztől (a szokásos házi felhasználási töménységben) nem lesz baja.

Minden mérgezéses esetben az anyag csomagolását, ha ez nincs meg, a maradékot vigyük magunkkal az orvoshoz, hogy biztonságosan be tudja azt azonosítani! 


17
01
2021

Teendő: azonnal hánytatni.

Ennek módszere az elsősegély-nyújtás című fejezetben olvasható. A hánytatás még a tárgy lenyelése után néhány órával is eredményes lehet, de jobb és biztonságosabb mielőbb túlesni rajta. Ellenőrizni kell, hogy előbukkan-e a lenyelt tárgy és ha nem, vagy nem biztos, akkor 1 napon belül állatorvosi rendelőbe kell vinni egy ultrahang-vizsgálatra.

Teendő: azonnal hánytatni.

Ennek módszere az elsősegély-nyújtás című fejezetben olvasható. A hánytatás még a tárgy lenyelése után néhány órával is eredményes lehet, de jobb és biztonságosabb mielőbb túlesni rajta. Ellenőrizni kell, hogy előbukkan-e a lenyelt tárgy és ha nem, vagy nem biztos, akkor 1 napon belül állatorvosi rendelőbe kell vinni egy ultrahang-vizsgálatra.

16
01
2021

Az erősen vérző kutyát lehetőleg le kell fektetni. A vérző testrészt a szív síkjától felemelve már mérséklődhet a vérzés.

A hajszáleres vérzés:

Felületes bőrsebek (horzsolások) tipikus vérzése. Vékonyan szivárgó piros vérzés látható.

Ellátása: környéki szőr lenyírása, fertőtlenítés (pl. Betadine oldattal), steril fedőkötés egy-két napra.

A visszeres (gyűjtőeres, vivőeres, vénás) vérzés:

Bőr alatti vagy mélyebben elhelyezkedő, megsérült vénából származó vérzés. A vér egyenletes folyással, a megsérült ér nagyságától függő intenzitással távozik a sebből, színe vörös.

Ideiglenes ellátás: nyomókötés. Készítése: a sebre gézlapot, erre keményre gyúrt gézgombócot vagy kibontatlan pólyatekercset helyezünk, és szoros, körkörös pólyamenetekkel a vérző sebre nyomjuk. (Ezzel összenyomjuk a megsérült vénát.) Utána késlekedés nélkül állatklinikába kell szállítani a kutyát.

Külön kell megemlíteni a nyak területén keletkezett - nagy vénákból származó - vérzést: kibontunk egy steril gyorskötöző pólyát a papírcsomagolásból, összetekert állapotában egyik végének sterilitását megőrizve a sebbe nyomjuk és így tartjuk összenyomott állapotban a sérült vénát mindaddig, amíg szaksegítség érkezik, vagy beérünk a klinikára.

Az ütőeres (artériás) vérzés:

A megsérült ütőérből a szív ritmusának megfelelő ütemben, lüktetve távozik a nagy nyomású, élénkpiros színű vér. Rövid idő alatt jelentős lehet a vérveszteség, ezért gyorsan kell cselekedni!

Nagy átmérőjű artéria (nyakon, hónaljban, felkaron, combon, térdhajlatban, lábszáron) sérülésekor a gyors és nagy vérvesztés miatt a sérült kezdetben szédül, elgyengül, nyálkahártyái feltűnően sápadtak, majd eszméletét veszti.

Ideiglenes ellátás: ütőeres (artériás) nyomókötés. Amennyiben végtagon észleljük az ütőeres vérzést, a fekvő kutya vérző végtagját felemeljük. A megsérült artéria szívhez közelebb eső ép szakaszát igyekszünk a környezetében lévő csonthoz nyomni, és ily módon csillapítani a vérzést.

Az ütőeres nyomókötés készítése: a steril gézlapot (ha kell, több rétegben) benyomkodjuk a sebbe (kitamponáljuk azt).

Erre helyezünk egy újabb steril gézlapot, majd egy kibontatlan gézhengert.

Ezután szoros, körkörös pólyamenetekkel a nyomópárnát a sebre szorítjuk. Az átvérzett kötést lebontani nem szabad, hanem újabb nyomópárnát felhelyezve ismét átkötjük a területet.

A lehető leggyorsabban állatklinikára kell szállítani, fekvő helyzetben, a nyomókötés folyamatos ellenőrzésével.

Körkörös leszorítást (szorító körülkötést) alkalmazni tilos, mert az egész végtagot kirekeszti a keringésből és a leszorítás helyén durván roncsolva az ereket, az idegeket, az izomszövetet maradandó károsodás idézhető elő.

Az erősen vérző kutyát lehetőleg le kell fektetni. A vérző testrészt a szív síkjától felemelve már mérséklődhet a vérzés.

A hajszáleres vérzés:

Felületes bőrsebek (horzsolások) tipikus vérzése. Vékonyan szivárgó piros vérzés látható.

Ellátása: környéki szőr lenyírása, fertőtlenítés (pl. Betadine oldattal), steril fedőkötés egy-két napra.

A visszeres (gyűjtőeres, vivőeres, vénás) vérzés:

Bőr alatti vagy mélyebben elhelyezkedő, megsérült vénából származó vérzés. A vér egyenletes folyással, a megsérült ér nagyságától függő intenzitással távozik a sebből, színe vörös.

Ideiglenes ellátás: nyomókötés. Készítése: a sebre gézlapot, erre keményre gyúrt gézgombócot vagy kibontatlan pólyatekercset helyezünk, és szoros, körkörös pólyamenetekkel a vérző sebre nyomjuk. (Ezzel összenyomjuk a megsérült vénát.) Utána késlekedés nélkül állatklinikába kell szállítani a kutyát.

Külön kell megemlíteni a nyak területén keletkezett - nagy vénákból származó - vérzést: kibontunk egy steril gyorskötöző pólyát a papírcsomagolásból, összetekert állapotában egyik végének sterilitását megőrizve a sebbe nyomjuk és így tartjuk összenyomott állapotban a sérült vénát mindaddig, amíg szaksegítség érkezik, vagy beérünk a klinikára.

Az ütőeres (artériás) vérzés:

A megsérült ütőérből a szív ritmusának megfelelő ütemben, lüktetve távozik a nagy nyomású, élénkpiros színű vér. Rövid idő alatt jelentős lehet a vérveszteség, ezért gyorsan kell cselekedni!

Nagy átmérőjű artéria (nyakon, hónaljban, felkaron, combon, térdhajlatban, lábszáron) sérülésekor a gyors és nagy vérvesztés miatt a sérült kezdetben szédül, elgyengül, nyálkahártyái feltűnően sápadtak, majd eszméletét veszti.

Ideiglenes ellátás: ütőeres (artériás) nyomókötés. Amennyiben végtagon észleljük az ütőeres vérzést, a fekvő kutya vérző végtagját felemeljük. A megsérült artéria szívhez közelebb eső ép szakaszát igyekszünk a környezetében lévő csonthoz nyomni, és ily módon csillapítani a vérzést.

Az ütőeres nyomókötés készítése: a steril gézlapot (ha kell, több rétegben) benyomkodjuk a sebbe (kitamponáljuk azt).

Erre helyezünk egy újabb steril gézlapot, majd egy kibontatlan gézhengert.

Ezután szoros, körkörös pólyamenetekkel a nyomópárnát a sebre szorítjuk. Az átvérzett kötést lebontani nem szabad, hanem újabb nyomópárnát felhelyezve ismét átkötjük a területet.

A lehető leggyorsabban állatklinikára kell szállítani, fekvő helyzetben, a nyomókötés folyamatos ellenőrzésével.

Körkörös leszorítást (szorító körülkötést) alkalmazni tilos, mert az egész végtagot kirekeszti a keringésből és a leszorítás helyén durván roncsolva az ereket, az idegeket, az izomszövetet maradandó károsodás idézhető elő.

15
01
2021

Fontos teendők:

- a seb környékéről a szőr lenyírása,

- azonnali Betadine-os sebtisztítás (az előírt 10 % -os hígításban, gyakorlatban egy pohár vízbe annyi Betadine-t kell önteni, hogy Cola színe legyen),

- a seb mélységének ellenőrzése (mély seb esetén az állat aznapi állatorvoshoz szállítása)

- mull-lapból, gézből és vattából kötést készítése, mely a vérzést csillapítja.

- súlyos esetben állatorvoshoz szállítás

- annak megakadályozása, hogy a kutya nyalja a sebet vagy a kötést.

A kötésnél figyeljünk, hogy vatta a sebbe ne ragadjon, és naponta kötözzük át (újabb Betadine-os fertőtlenítést követően), míg meg nem gyógyul. Körömvirág kenőccsel elő lehet segíteni a hámosodást. Még a viszonylag kis sérülést is érdemes bekötni, hogy a kutya ne tudja nyalni a sebet, mert attól biztos elfertőződik.

A komolyabb, tehát mélyebb vagy nagyobb sebeket, ideiglenes bekötözés után érdemes állatorvosnak megmutatni. Az elsődleges sebellátás után, az orvos utasításait követve általában otthon kötözzük majd tovább, gyógyulásig.

Praktikus, a kötözést nagyban megkönnyíti az önmagához tapadó, gumírozott kötszer alkalmazása géz helyett. Persze ezt nem közvetlenül a sebre tesszük, azt előbb gézlappal fedni kell.

A fej, a fül sérülései nagyon erősen véreznek, ezért komolynak tűnnek, de jól gyógyulnak, ezért túlzott ijedtségre nincs ok. Nagyon kellemetlenek (a gazdának), mert a legkisebb seb is látványos vérfürdőt tud produkálni környezetében. Nem kell megijedni, hanem el kell látni és be kell kötni a sebet az általános szabályok szerint, és a kötést fixálni kell, hogy le ne csússzon.

Farok kötözésre – komolyabb seb esetében - nekem az vált be, ha az egészet bekötöm függetlenül attól, hogy csak a vége sebes, ragasztó szalaggal erősen rögzítve, és a kötést tüzelő-nadrághoz (vagy ahhoz hasonlóhoz) is rögzítem. (Az eredmény igen látványos, a gyanútlan szemlélő minimum autóbaleset áldozatának hiszi kutyánkat, derékig bekötözve!)

A vágatlan farkú vizslákon viszonylag gyakran előfordul a farokvég pikkelyes kiszáradása, sebesedése, ami elhanyagolva súlyos bőrgyulladáshoz, és végső megoldásként a farok amputálásához vezethet. Tehát érdemes kezdeti stádiumban, amikor még jelentéktelen apróságnak tűnik, kezelni. Ha néhány napig séta, játék előtt betadinos fertőtlenítés után bekenjük körömvirág kenőccsel, vagy valamilyen más hámosító, sebgyógyulást serkentő krémmel – un. kék-krém, mikulitz-krém , vagy neogranormon pl.- megelőzhetjük a komolyabb bajt. Fontos annak biztosítása, hogy legalább fél órán át a kutya ne nyalja a területet, ezért ha a figyelemelterelés nem elegendő, pici gézzel kell fedni és gumírozott kötszerrel rögzíteni, hogy legalább néhány órára rajta maradjon.

A sérült fül kötözése (ha a fül-lemez alsó része vérzik): sebkezelés, fertőtlenítés után mull-lappal vastagon befedjük a sérülést, ragasztószalaggal rögzítjük, majd az egész fület gondosan felcsavarjuk, mint egy palacsintát, és az így nyert tekercset csinosan és több irányból a fejtetőre ragasztjuk úgy, hogy a hallójárat szabadon legyen (különben könnyen begyullad). A végén a látvány kárpótolni fog fáradozásunkért… Néhány nap alatt beheged annyira a seb, hogy már nem kezd újra vérezni minden egyes fejrázás után.

A kutya átkötözésekor is a nyugalom, határozottság és szigor legyen az alaphangulat. Lehetőleg segítség nélkül, vagy egy ügyes, fegyelmezett segítővel oldja meg a gazda a feladatot, mindent előre a keze ügyébe készítve. Minél nagyobb a felhajtás, az előkészület, okos kutyánk annál hamarabb felfedezi, hogy valami galádság készül és eleve fél, védekezni próbál.

Fontos teendők:

- a seb környékéről a szőr lenyírása,

- azonnali Betadine-os sebtisztítás (az előírt 10 % -os hígításban, gyakorlatban egy pohár vízbe annyi Betadine-t kell önteni, hogy Cola színe legyen),

- a seb mélységének ellenőrzése (mély seb esetén az állat aznapi állatorvoshoz szállítása)

- mull-lapból, gézből és vattából kötést készítése, mely a vérzést csillapítja.

- súlyos esetben állatorvoshoz szállítás

- annak megakadályozása, hogy a kutya nyalja a sebet vagy a kötést.

A kötésnél figyeljünk, hogy vatta a sebbe ne ragadjon, és naponta kötözzük át (újabb Betadine-os fertőtlenítést követően), míg meg nem gyógyul. Körömvirág kenőccsel elő lehet segíteni a hámosodást. Még a viszonylag kis sérülést is érdemes bekötni, hogy a kutya ne tudja nyalni a sebet, mert attól biztos elfertőződik.

A komolyabb, tehát mélyebb vagy nagyobb sebeket, ideiglenes bekötözés után érdemes állatorvosnak megmutatni. Az elsődleges sebellátás után, az orvos utasításait követve általában otthon kötözzük majd tovább, gyógyulásig.

Praktikus, a kötözést nagyban megkönnyíti az önmagához tapadó, gumírozott kötszer alkalmazása géz helyett. Persze ezt nem közvetlenül a sebre tesszük, azt előbb gézlappal fedni kell.

A fej, a fül sérülései nagyon erősen véreznek, ezért komolynak tűnnek, de jól gyógyulnak, ezért túlzott ijedtségre nincs ok. Nagyon kellemetlenek (a gazdának), mert a legkisebb seb is látványos vérfürdőt tud produkálni környezetében. Nem kell megijedni, hanem el kell látni és be kell kötni a sebet az általános szabályok szerint, és a kötést fixálni kell, hogy le ne csússzon.

Farok kötözésre – komolyabb seb esetében - nekem az vált be, ha az egészet bekötöm függetlenül attól, hogy csak a vége sebes, ragasztó szalaggal erősen rögzítve, és a kötést tüzelő-nadrághoz (vagy ahhoz hasonlóhoz) is rögzítem. (Az eredmény igen látványos, a gyanútlan szemlélő minimum autóbaleset áldozatának hiszi kutyánkat, derékig bekötözve!)

A vágatlan farkú vizslákon viszonylag gyakran előfordul a farokvég pikkelyes kiszáradása, sebesedése, ami elhanyagolva súlyos bőrgyulladáshoz, és végső megoldásként a farok amputálásához vezethet. Tehát érdemes kezdeti stádiumban, amikor még jelentéktelen apróságnak tűnik, kezelni. Ha néhány napig séta, játék előtt betadinos fertőtlenítés után bekenjük körömvirág kenőccsel, vagy valamilyen más hámosító, sebgyógyulást serkentő krémmel – un. kék-krém, mikulitz-krém , vagy neogranormon pl.- megelőzhetjük a komolyabb bajt. Fontos annak biztosítása, hogy legalább fél órán át a kutya ne nyalja a területet, ezért ha a figyelemelterelés nem elegendő, pici gézzel kell fedni és gumírozott kötszerrel rögzíteni, hogy legalább néhány órára rajta maradjon.

A sérült fül kötözése (ha a fül-lemez alsó része vérzik): sebkezelés, fertőtlenítés után mull-lappal vastagon befedjük a sérülést, ragasztószalaggal rögzítjük, majd az egész fület gondosan felcsavarjuk, mint egy palacsintát, és az így nyert tekercset csinosan és több irányból a fejtetőre ragasztjuk úgy, hogy a hallójárat szabadon legyen (különben könnyen begyullad). A végén a látvány kárpótolni fog fáradozásunkért… Néhány nap alatt beheged annyira a seb, hogy már nem kezd újra vérezni minden egyes fejrázás után.

A kutya átkötözésekor is a nyugalom, határozottság és szigor legyen az alaphangulat. Lehetőleg segítség nélkül, vagy egy ügyes, fegyelmezett segítővel oldja meg a gazda a feladatot, mindent előre a keze ügyébe készítve. Minél nagyobb a felhajtás, az előkészület, okos kutyánk annál hamarabb felfedezi, hogy valami galádság készül és eleve fél, védekezni próbál.

14
01
2021

Sokkról beszélünk, amikor a vérkeringés valamilyen fizikai vagy pszichikai inger hatására hevenyen összeomlik, szabályozása zavart szenved.

Sajnos a magyar vizsla viszonylag könnyen kap sokkot, akár egy kifejezetten nagy ütés, leesés, stb. hatására. (Például az egyik kanomat megrúgta egy ló, és ezután került sokkos állapotba. Egyébként borda-repedéssel megúszta az affért.)

Tünetei: A kutya zavart, bágyadtabb a szokásosnál, szólításra lassan, bizonytalanul reagál. Mozgása lassú, bizonytalan, látható nyálkahártyái világosak, súlyos esetben porcelánfehérek. Általában zavart, részegséghez hasonló állapotban van, tudata nem ép.

Tennivalók: nyugodt körülmények között, de azonnal, késlekedés nélkül állatorvoshoz szállítani, ellenkező esetben az állat - akár banális okból is - elpusztulhat. Ha a kutya kábult, zavart, vagy eszméletlen, akkor fektessük le, nyugtassuk-csitítsuk, és így szállítsuk azonnal orvoshoz.


Sokkról beszélünk, amikor a vérkeringés valamilyen fizikai vagy pszichikai inger hatására hevenyen összeomlik, szabályozása zavart szenved.

Sajnos a magyar vizsla viszonylag könnyen kap sokkot, akár egy kifejezetten nagy ütés, leesés, stb. hatására. (Például az egyik kanomat megrúgta egy ló, és ezután került sokkos állapotba. Egyébként borda-repedéssel megúszta az affért.)

Tünetei: A kutya zavart, bágyadtabb a szokásosnál, szólításra lassan, bizonytalanul reagál. Mozgása lassú, bizonytalan, látható nyálkahártyái világosak, súlyos esetben porcelánfehérek. Általában zavart, részegséghez hasonló állapotban van, tudata nem ép.

Tennivalók: nyugodt körülmények között, de azonnal, késlekedés nélkül állatorvoshoz szállítani, ellenkező esetben az állat - akár banális okból is - elpusztulhat. Ha a kutya kábult, zavart, vagy eszméletlen, akkor fektessük le, nyugtassuk-csitítsuk, és így szállítsuk azonnal orvoshoz.


13
01
2021

Amint felfedezzük a nyálzó, izgatott, vagy támolygó, kábult, esetleg eszméletét vesztett, vagy görcsölő állatot: azonnal hideg folyóvíz alá dugjuk, fejét-testét locsoljuk, akár 10 percig is, míg a tünetek enyhülnek. Súlyosabb esetekben, amikor a kutya eszméletét vesztette vagy görcsölt, hűtés után azonnal állatorvoshoz kell vinni, mert életkilátásai nagyon rosszak.


Amint felfedezzük a nyálzó, izgatott, vagy támolygó, kábult, esetleg eszméletét vesztett, vagy görcsölő állatot: azonnal hideg folyóvíz alá dugjuk, fejét-testét locsoljuk, akár 10 percig is, míg a tünetek enyhülnek. Súlyosabb esetekben, amikor a kutya eszméletét vesztette vagy görcsölt, hűtés után azonnal állatorvoshoz kell vinni, mert életkilátásai nagyon rosszak.


12
Hol vagyok? Jó tudni