Menü bezárása
English pages
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
  2022. december 06. | Ma Miklós napja van.

Azt hiszem, kutyáinknak arany élete van.

Persze, nem tökéletes, hiszen viszonylag kevés időt töltünk együtt, és nálunk is megjelenik a nagycsaládosok szokásos problémája: kevesebb figyelem jut egy "gyerekre" mintha egyke lenne. Cserébe viszont nap közben sokadmagukkal játszanak a kert számukra elkerített részében, vagy a kennel árnyékában/melegében pihenhetnek, évszaktól függően. Jó időben kedvenc tartózkodási helyük a kertrészük közepén lévő "emelvény", ahonnan jól szemmel lehet tartani a környéket.

Este azonban az egész bagázs becuccol a lakásba! Ez ugyan nagy terhet jelent a családnak, de nagyon fontosnak tartom az együttalvást, mint az összetartozás erősítőjét – és, magam is nyugodtabban fekszem le abban a tudatban, hogy mindenki megvan, jól van, biztonságban van. Nálunk úgy van, hogy persze minden kutyával együtt foglalkozunk, ami az etetést, futtatást, mozgatást illeti, de azért mindenkinek megvan a maga külön gazdája, aki dolgozik, vadászik vele. Talán a ringdresszúra az egyetlen kivétel: azt mindenkivel én gyakorolom. Az almok, a kiskutyák természetesen nincsenek 'szabadlábon' – ez balesetveszélyes lenne számukra, no meg a fertőzésveszély is nagyobb lenne. De azért a kifutójukban életkoruknak megfelelő ügyességfejlesztő játékszerek vannak, mire 7-8 hetesek szinte mini agilitypálya alakul ki. Ezt azért tartom fontosnak, mert új családba kerülvén az első hónapban a fertőzésveszély elkerülése érdekében nem mehetnek utcára, kutyaközösségbe, ezért lényeges, hogy még nálunk kialakulhasson a kellő mozgáskoordináció és a motorikus funkciókhoz kapcsolódó bátorság. Szerencsére nagy a kétlábú család is, sok barát, ismerős jár hozzánk, ezért 'szocializáló személyzettel' nincs gondunk - természetesen Blanka unokám élen jár ezügyben. (És hamarosan Kinga is csatlakozni fog nővérkéjéhez.)

Azt hiszem, kutyáinknak arany élete van.

Persze, nem tökéletes, hiszen viszonylag kevés időt töltünk együtt, és nálunk is megjelenik a nagycsaládosok szokásos problémája: kevesebb figyelem jut egy "gyerekre" mintha egyke lenne. Cserébe viszont nap közben sokadmagukkal játszanak a kert számukra elkerített részében, vagy a kennel árnyékában/melegében pihenhetnek, évszaktól függően. Jó időben kedvenc tartózkodási helyük a kertrészük közepén lévő "emelvény", ahonnan jól szemmel lehet tartani a környéket.

Este azonban az egész bagázs becuccol a lakásba! Ez ugyan nagy terhet jelent a családnak, de nagyon fontosnak tartom az együttalvást, mint az összetartozás erősítőjét – és, magam is nyugodtabban fekszem le abban a tudatban, hogy mindenki megvan, jól van, biztonságban van. Nálunk úgy van, hogy persze minden kutyával együtt foglalkozunk, ami az etetést, futtatást, mozgatást illeti, de azért mindenkinek megvan a maga külön gazdája, aki dolgozik, vadászik vele. Talán a ringdresszúra az egyetlen kivétel: azt mindenkivel én gyakorolom. Az almok, a kiskutyák természetesen nincsenek 'szabadlábon' – ez balesetveszélyes lenne számukra, no meg a fertőzésveszély is nagyobb lenne. De azért a kifutójukban életkoruknak megfelelő ügyességfejlesztő játékszerek vannak, mire 7-8 hetesek szinte mini agilitypálya alakul ki. Ezt azért tartom fontosnak, mert új családba kerülvén az első hónapban a fertőzésveszély elkerülése érdekében nem mehetnek utcára, kutyaközösségbe, ezért lényeges, hogy még nálunk kialakulhasson a kellő mozgáskoordináció és a motorikus funkciókhoz kapcsolódó bátorság. Szerencsére nagy a kétlábú család is, sok barát, ismerős jár hozzánk, ezért 'szocializáló személyzettel' nincs gondunk - természetesen Blanka unokám élen jár ezügyben. (És hamarosan Kinga is csatlakozni fog nővérkéjéhez.)

Hol vagyok? Kutyáink / Pitypangok