English pages
Vizslás értelmező szótár
01
01
2021
2021
| Angol vizslák | Azon vizslafajták, amelyek a Brit szigetekről származnak, vagyis a pointer és a szetterek. |
| Apróvad | Azon, kisebb testű vadfajok összefoglaló neve, amelyek sörétes fegyverrel lőhetők; ezek körét a vadászati törvény határozza meg. Ide tartozik a fácán, vadkacsa, mezei nyúl, esetenként a fogoly. |
| Barkácsolás | Lovasfogattal való cserkészés. |
| Beugrik | A nem eléggé fegyelmezett vizsla vadkeléskor elmozdul helyéről. |
| Bevadászás | A már alapképzett kutya tanításának befejezése „élesben”, a vadászterületen. |
| Borkászás (Busirozás) | Bozótos, bokros terület átkerestetése a vizslával. Itt a kutya nem állja meg a vadat, hanem kinyomja, felrebbenti. |
| Bringzli | (a német bringsel szóból ered) jelzőapport. Ez egy 5- 6 cm hosszú tárgy, amit a vércsapa munkánál, a dermedthez vezetés feladatnál a kutya nyakörvére kell rögzíteni bőrszíjjal vagy vékony lánccal. A dermedt (élettelen) vad megtalálásakor a kutya a szájába veszi a bringzlit és ezzel a vezetőhöz menve jelzi a vad megtalálását, majd odavezeti őt a vadhoz. |
| Csapa, csapakövetés | Csapa az a nyom, amit a vadászterületen mozgó vad hagy maga után. Csapakövetéskor a vizsla ezt a nyomot követi. Azonban ne csak a talajon szemmel látható lábnyomra gondoljunk! Itt az élőlény testéből kipárolgó szaganyagokról van szó, melyek a növényzetre kenődnek, illetve az állat elhaladása után levegőben terjedő „szagfolyosót” alkotnak. Ezt követi a vizsla, pl. a vizsgafeladatok között a vonszaléknál. Idővel ezek a szaganyagok lecsapódnak a talajra, a növényzetre. |
| Cserkelés | A nagyvad vadászat egyik módja. A vadász az erdőben, ösvényeken, vadváltókon óvatosan haladva próbálja meglesni, követni a vadat, és – ha az lőhető – elejteni. A kutya a lehető legóvatosabban, zaj, hirtelen mozdulat nélkül követi a vadászt, nehogy megriassza a figyelt állatot. A vadász hang nélkül, csak óvatos mozdulatokkal irányítja kutyáját. |
| Dermedthez vezetés | Vércsapa kidolgozásánál, ha a kutya az utolsó sebágytól önállóan követi a nyomot, a lelőtt (dermedt) vad megtalálásakor a jelzőapportot a szájába véve tér vissza vezetőjéhez és így tudatja gazdájával, hogy megtalálta a keresett zsákmányt. |
| Dermedtre csaholás | Vércsapa kidolgozásánál, ha a kutya az utolsó sebágytól önállóan követi a nyomot, a dermedt vad megtalálását folyamatos ugatással jelzi. Addig kell ugatnia, amíg vezetője oda nem ér. |
| Dúvad | Mindazon vadfajok gyűjtőneve, amelyek vadászati szempontból károsak, a vadgazdálkodás céljait szolgáló fajokat pusztítják, károsítják. |
| Elfektetés | A helyben-maradás elnevezése a vadászkutyás szlengben. A lefektetett kutyának csendben, szinte mozdulatlanul kell megvárnia vezetőjét akkor is, ha közben lövést hall. Versenyen általában 5 percig tart, és közben két lövést ad le a vadász. |
| Engedelmesség | Jelentése gyakorlatilag megegyezik a szó hétköznapi értelmezésével, vagyis azt fejezi ki, hogy a kutya mennyire fogad szót, mennyire követi vezetője síppal, kézjellel vagy szóban kiadott parancsait, utasításait. |
| Feltétlen elhozás | Fontos követelmény, hogy a vadászkutya a megtalált lőtt vadat mindenképpen vegye fel és vigye vezetőjéhez, annak erre vonatkozó utasítása nélkül. Ennek vadászati jelentősége igen nagy, hiszen a vadász sokszor nem tudja, hogy kutyája előtt valahol sebzett vagy lőtt vad van. |
| Felveszi a nyomot | Így nevezzük, amikor a vizsla megtalálja a vad csapáját és elkezdi követni. |
| Figuratív vadmegállás | Az embernek az a benyomása, hogy a vad szagának észlelése szinte villámcsapásként éri a kutyát, lába mozdulat közben a földről felemelve marad, orra előre nyúlva mutat a vad felé, farka vízszintesen, vagy egy kicsit felemelve rezzenéstelenül áll: ez a FIGURATIV vadmegállás. Mintha mozgás közben sóbálvánnyá vált volna! |
| Hajsza | Amikor a sebzett vad a kutya közeledtére elmenekül a sebágyból, a kutyavezető lecsatolva ebét a vezetékről hajszára küldi, vagyis a kutya megpróbálja utolérni és megállítani a menekülő vadat. (ÁLLÓRA CSAHOLÁSSAL) |
| Irányíthatóság | Az engedelmesség része, azt jelenti, hogy a kutyát munka közben mennyire lehet bizonyos irányba – pl. előre, jobbra vagy balra – elküldeni, vagy odairányítani egy helyre. A vízi munkánál van kiemelkedő jelentősége, ott bírálják versenyeken. Természetesen a mezőben is fontos és hasznos dolog. |
| Javító hatású egyed | Gyakran használt állattenyésztési kifejezés; szinte mindig csak bizonyos tulajdonság vonatkozásában beszélünk róla! Egy tulajdonság tekintetében javító hatású az az egyed, amely utódainak átlaga jobb, mint a vele párosított egyedek átlaga a kiválasztott tulajdonság tekintetében. Pl. csípőízületi diszplázia vonatkozásában javító hatású az egyed, ha utódainak átlageredménye „majdnem mentes”, míg a hozzá párosított egyedek átlageredménye „enyhe” fokozat. |
| Kajtatás | növényzettel sűrűn borított terület átkeresése. Természetesen a vizsla itt nem állja a vadat, hanem kinyomja vagy felrebbenti rejtekéből. |
| Kapcsolattartás | A standard is kiemeli, hogy a vizslának különös hajlama van a kapcsolattartásra. Ez alatt azt értjük, hogy a kutya ne csak a parancsokra legyen engedelmes, hanem önmaga törekedjen a folyamatos kontaktusra vezetőjével. Tehát hétköznapian fogalmazva ne a gazdi gondja legyen, hol jár a kutyája – a vizslától elvárjuk, hogy ő „tartsa a kapcsolatot”, mindig tudja, hol van a gazdája. Akár mezei keresés, akár vízi munka vagy kajtatás közben tudata egy kis részével állandóan figyeljen a vezetőjére. Így aztán a kutya könnyen vezethető, hiszen a legkisebb jelre is tud reagálni, folyamatos az együttműködés a pár két tagja – kutya és vezetője – között. |
| Kettős állás | Ha két kutya egyszerre keres a mezőn, és a lapuló vad szagát szinte egyszerre észlelik és megállják. Ilyenkor mindkét vizsla orra egy pont felé, a vadra mutat. |
| Kézben van | A kutya: ha fegyelmezetten viselkedik, tartja a kapcsolatot vezetőjével, könnyen vezethető. (Úgy, mintha a póráza a vezetője kezében volna.) |
| Kikerül a kézből | A kutya: elveszti a kapcsolatot vezetőjével, nem reagál a parancsokra, nem engedelmeskedik. |
| Kikezdeni | A vadat: a rosszul tanított vizsla a lőtt vadat gyömöszöli, tépi, elkezdi enni. Ennek egyik első jele, ha ráteszi a mancsát. |
| Kimarad a vad | Mezei keresésnél, ha a vizsla keresési stílusa hibás, ezért az elhagyott, át nem keresett területen észrevétlenül (vagy a bírók által kiverten) marad az élő vad. |
| Kinyomott vad | Ha a vizsla mezei keresés során nem észleli a rejtőző vadat, vagy észreveszi ugyan, de túl későn - vagy egyáltalán nem - állja meg, ezért a vad menekülni kezd még a vadász érkezése előtt. |
| Kontinentális vizsla | Azon vizslafajták csoportja, amelyek nem Angliából származnak. Az FCI rendszerében a VII fajtacsoport alegységét képezik, pl. magyar -, német -, olasz vizslák, brittany (epagneul breton) stb. tartoznak ide . |
| Korona | (NEM itt nem a vírusra gondolunk!) Vizslaversenyeken a nézők, kísérők neve. Ők csak bizonyos távolságról figyelhetik, követhetik a kutya munkáját. |
| Légszimat | A tárgyak, élőlények levegőben terjedő szaganyaga, illetve ennek keresése, észlelése a kutya által. Tehát légszimatos elhozásnál a kutya a széllel terjedő szaganyagokat keresi és ezek alapján találja meg az elveszett vadat vagy tárgyat. |
| Magas orral (keres) | A jó vizsla légszimatos munkánál magas orral keres, tehát az orrhát legalább vízszintes, a fej a hátvonal magassága fölött van. Az orr / fejtartást a környezeti viszonyok, vagyis a szélerősség, levegő hőmérséklete, páratartalma, a terep domborzati és növényzeti viszonyai határozzák meg – az orrhasználat a vizsla tudatos tevékenysége. |
| Mély orral (keres) | Ha orra a talaj felé mutat, feje alacsonyabban van, mint a marja. |
| Mesterséges vércsapa | Versenyeken általában marha, ritkábban vadvérrel a bírók és segítőik fektetik előre eltervezett, kijelölt útvonalat követve, a vér csepegtetésével. Itt ugyan nem haladt el élő vad, tehát annak lábnyoma, testszaga, szőrmaradék nem segíti a kutya munkáját, de a végighaladó fektető ember is bőven hagy szagnyomot. Mindenes versenyen a mesterséges vércsapa 2 – 4 óra öreg, nehezített vércsapa versenyen 24 órás. Esetenként rendeznek versenyt 48 órás nyomon is. |
| Nagyvad | Azon vadfajoknak összefoglaló neve, amelyek testnagyságuk vagy eszmei értékük alapján kiemelkednek. Hazánkban élo fajaik: szarvas, muflon, dám, őz, túzok és vaddisznó. |
| Nyúltiszta | Az a vizsla, amelyik fegyelmezett, nem ugrik be és nem kergeti a kiugró, menekülő nyulat. |
| Orrjóság | A kutya szimatoló képességégének fejlettsége, élessége, ami nagyrészt öröklődő tulajdonság. Természetesen minden kutyának kimondhatatlanul jobb orra van, mint akármelyik embernek, ezért értékelése nehéz, egy képzett kutyánál nehéz elkülöníteni a jó orrhasználattól. A jó orr legbiztosabb jele a nagyobb távolság, ahonnan a vadat észleli, és a magabiztosság a jelzésekben és a vadmegállásban. |
| Orrhasználat | A képzés során, tapasztalatai révén a vizsla megtanulja céltudatosan használni az orrát. A szaganyagok terjedését a környezeti viszonyok, vagyis a szélerősség, levegő hőmérséklete, páratartalma, a terep domborzati és növényzeti viszonyai határozzák meg, amihez a vizsla orrhasználatával alkalmazkodik. A jó orrhasználat abban jut kifejezésre, hogy keresésnél a kutya hogyan használja ki a szelet, hogyan választja meg a keresés módját, gyorsaságát és a fordulókat a körülmények függvényében. |
| Önállóság | Látszólag az engedelmesség, vezethetőség ellentéte – valójában a vizslavezetés művészete, hogy a kiképző megtalálja a helyes arányt a fegyelmezettség, irányítás, kontroll – és az önállóság között. A vizsla – bár állandóan figyel gazdájára, tartja a kapcsolatot, irányítható – de közben önállóan dolgozik, hiszen ő érzi a szagokat, jobban érzékeli a szélirányt, a levegő páratartalmát, mindazt, ami az orrhasználatot befolyásolja – ezek függvényében önállóan kell döntenie, cselekednie – néha a gazdától több száz méterre, vagy esetenként a vezető utasítása ellenére. |
| Párosítás | A tenyészpár – vagyis a megfelelő szukához a megfelelő kan – kiválasztása. |
| Pároztatás | Fedeztetés. |
| Puha szájú | Az a vizsla, aki a vadat szilárdan, de kíméletesen fogja, elhozás közben semmiképpen nem sérti fel. (Ennek ellentettje a kemény szájú, vadat sértő, roncsoló kutya.) |
| Ráhúzás | Mezei keresés közben, a vad szagának észlelése után a vizsla óvatos, cserkelő mozdulatokkal megközelíti a rejtőző vadat, majd kellő közelségbe kerülve állja azt. |
| Saját teljesítmény vizsgálat | (vagyis az egyed minősítése küllem, munkatulajdonságok és egészségesség szempontjából): tenyészszemle, temperamentum és munkateljesítmény vizsgák, egészségességi szűrések tartoznak ide |
| Sebágy | Ahol a megsebzett nagyvad elfekszik, ezáltal sokkal több szagot hagyva a talajon és növényzeten. |
| Spúr | Vagyis úszónyom: a vízen úszó vad szaganyagai a vízben, a víz felszínén terjednek, tehát a víz hullámzása, mozgása lassan szétsodorja azokat. |
| Standhajtás | Vadászati mód. A vadászok megfelelő helyen, takarásban, egy vonalban állnak fel (un. lőállásokon), s a hajtók messziről közeledve, zajt csapva a vadászok felé terelik a rejtőző, menekülő vadat. Versenyen ugyanezt imitálva vizsgáljál, hogy a kutya csendben, fegyelmezetten, a vadász zavarása nélkül marad-e a helyén, nem ugrik-e föl a közeledő vadra vagy a lövések hallatán. |
| Stíus (keresés stílusa) | Az a mód, ahogy a vizsla átkeresi a területet mezei keresés során. |
| Szekundálás | Amikor mezei keresés közben a vizsla vadmegállással jelzi, hogy társa vadat áll. Ilyenkor feje-orra álló társa felé mutat, nem a vadra. |
| Talajszimat | A talajon, a növényzeten, a tereptárgyakon lévő szagmolekulák kipárolgása. Ld. részletesen a csapa, csapakövetés címszónál. |
| Tarvad | A trófea nélküli nagyvad, tehát a növendék és nőivarú egyedek. |
| Tenyészérték-becslés | A tenyészállatok (szukák és kanok) minősítése abból a szempontból, hogy az általuk létrehozott utódok a fajta átlagához képest milyenek. Részei: a származásvizsgálat, saját teljesítményvizsgálat és az utódellenőrzés. |
| Utánhúzás | Vadmegálláskor, ha a vad futva menekül, a vizsla óvatosan, feszülten, merev lépésekkel a madár testszagát követi, tehát orra nem a talajra, hanem a levegőbe mutat. Nem tévesztendő össze a csapázással! |
| Utódellenőrzés | A vizsgált egyed által létrehozott utódok hasonlítása az egész állományhoz. Fontos, hogy az összes utódok túlnyomó többségét vizsgáljuk, ne csak egy-két kiválasztott egyedet. Gyakorlatilag pont ezért szinte lehetetlen a kutyatenyésztésben hiteles utódellenőrzést végezni, hiszen a megszületett kölykök alig 10%-a kerül bemutatásra. |
| Üres (vagy hamis) állás | Ha a vizsla szilárd, határozott vadmegállást mutat, de onnan vad nem kerül elő, mert pl. nyomot, vagy vadhelyet állt, vagy közben elvesztette a kapcsolatot a vaddal és az elmenekült. |
| Vadmegállás | Amikor a vizsla a mezőben rejtőző apróvad megfelelő intenzitású szagát érezvén hirtelen mozdulatlanná dermed, s így jelzi azt vezetőjének. Az igazán tapasztalt vizsla olyan szagerősségnél állja a vadat, amikor az már észreveszi a kutyát, tehát meglapul, de nincs még annyira közel hozzá, hogy megrémülve fölröppenjen vagy kiugorjon. |
| Váltóvad | Ha az adott vadfaj nem tartózkodik rendszeresen a területen, hanem csak (kisebb-nagyobb rendszerességgel) áthalad rajta, pl. táplálékszerző útja során, vagy a szaporodási időszakban. |
| Vércsapa | Esetében a vizsla vagy véreb már nem az állat kipárolgása által keletkezett szagot követi, hanem a talajra, növényzetre cseppent vér, illetve a lábnyom szagát - ezért halad ilyenkor a kutya sokkal lassabban, egészen mélyen tartott orral. Megkülönböztethetünk hideg és meleg nyomot: ez utóbbi 3-4 órás, előbbi 1-2 napos is lehet. |
| Vonalhajtás | A szokásos apróvad vadászati mód, ahol a vadászok és hajtók egy vonalban felállva, végigmennek a kijelölt területen. A vizsla előttük dolgozva lekeresi a területet. |
| Vonszalék | A sebzetten menekülő apróvad friss csapája. |
| Angol vizslák | Azon vizslafajták, amelyek a Brit szigetekről származnak, vagyis a pointer és a szetterek. |
| Apróvad | Azon, kisebb testű vadfajok összefoglaló neve, amelyek sörétes fegyverrel lőhetők; ezek körét a vadászati törvény határozza meg. Ide tartozik a fácán, vadkacsa, mezei nyúl, esetenként a fogoly. |
| Barkácsolás | Lovasfogattal való cserkészés. |
| Beugrik | A nem eléggé fegyelmezett vizsla vadkeléskor elmozdul helyéről. |
| Bevadászás | A már alapképzett kutya tanításának befejezése „élesben”, a vadászterületen. |
| Borkászás (Busirozás) | Bozótos, bokros terület átkerestetése a vizslával. Itt a kutya nem állja meg a vadat, hanem kinyomja, felrebbenti. |
| Bringzli | (a német bringsel szóból ered) jelzőapport. Ez egy 5- 6 cm hosszú tárgy, amit a vércsapa munkánál, a dermedthez vezetés feladatnál a kutya nyakörvére kell rögzíteni bőrszíjjal vagy vékony lánccal. A dermedt (élettelen) vad megtalálásakor a kutya a szájába veszi a bringzlit és ezzel a vezetőhöz menve jelzi a vad megtalálását, majd odavezeti őt a vadhoz. |
| Csapa, csapakövetés | Csapa az a nyom, amit a vadászterületen mozgó vad hagy maga után. Csapakövetéskor a vizsla ezt a nyomot követi. Azonban ne csak a talajon szemmel látható lábnyomra gondoljunk! Itt az élőlény testéből kipárolgó szaganyagokról van szó, melyek a növényzetre kenődnek, illetve az állat elhaladása után levegőben terjedő „szagfolyosót” alkotnak. Ezt követi a vizsla, pl. a vizsgafeladatok között a vonszaléknál. Idővel ezek a szaganyagok lecsapódnak a talajra, a növényzetre. |
| Cserkelés | A nagyvad vadászat egyik módja. A vadász az erdőben, ösvényeken, vadváltókon óvatosan haladva próbálja meglesni, követni a vadat, és – ha az lőhető – elejteni. A kutya a lehető legóvatosabban, zaj, hirtelen mozdulat nélkül követi a vadászt, nehogy megriassza a figyelt állatot. A vadász hang nélkül, csak óvatos mozdulatokkal irányítja kutyáját. |
| Dermedthez vezetés | Vércsapa kidolgozásánál, ha a kutya az utolsó sebágytól önállóan követi a nyomot, a lelőtt (dermedt) vad megtalálásakor a jelzőapportot a szájába véve tér vissza vezetőjéhez és így tudatja gazdájával, hogy megtalálta a keresett zsákmányt. |
| Dermedtre csaholás | Vércsapa kidolgozásánál, ha a kutya az utolsó sebágytól önállóan követi a nyomot, a dermedt vad megtalálását folyamatos ugatással jelzi. Addig kell ugatnia, amíg vezetője oda nem ér. |
| Dúvad | Mindazon vadfajok gyűjtőneve, amelyek vadászati szempontból károsak, a vadgazdálkodás céljait szolgáló fajokat pusztítják, károsítják. |
| Elfektetés | A helyben-maradás elnevezése a vadászkutyás szlengben. A lefektetett kutyának csendben, szinte mozdulatlanul kell megvárnia vezetőjét akkor is, ha közben lövést hall. Versenyen általában 5 percig tart, és közben két lövést ad le a vadász. |
| Engedelmesség | Jelentése gyakorlatilag megegyezik a szó hétköznapi értelmezésével, vagyis azt fejezi ki, hogy a kutya mennyire fogad szót, mennyire követi vezetője síppal, kézjellel vagy szóban kiadott parancsait, utasításait. |
| Feltétlen elhozás | Fontos követelmény, hogy a vadászkutya a megtalált lőtt vadat mindenképpen vegye fel és vigye vezetőjéhez, annak erre vonatkozó utasítása nélkül. Ennek vadászati jelentősége igen nagy, hiszen a vadász sokszor nem tudja, hogy kutyája előtt valahol sebzett vagy lőtt vad van. |
| Felveszi a nyomot | Így nevezzük, amikor a vizsla megtalálja a vad csapáját és elkezdi követni. |
| Figuratív vadmegállás | Az embernek az a benyomása, hogy a vad szagának észlelése szinte villámcsapásként éri a kutyát, lába mozdulat közben a földről felemelve marad, orra előre nyúlva mutat a vad felé, farka vízszintesen, vagy egy kicsit felemelve rezzenéstelenül áll: ez a FIGURATIV vadmegállás. Mintha mozgás közben sóbálvánnyá vált volna! |
| Hajsza | Amikor a sebzett vad a kutya közeledtére elmenekül a sebágyból, a kutyavezető lecsatolva ebét a vezetékről hajszára küldi, vagyis a kutya megpróbálja utolérni és megállítani a menekülő vadat. (ÁLLÓRA CSAHOLÁSSAL) |
| Irányíthatóság | Az engedelmesség része, azt jelenti, hogy a kutyát munka közben mennyire lehet bizonyos irányba – pl. előre, jobbra vagy balra – elküldeni, vagy odairányítani egy helyre. A vízi munkánál van kiemelkedő jelentősége, ott bírálják versenyeken. Természetesen a mezőben is fontos és hasznos dolog. |
| Javító hatású egyed | Gyakran használt állattenyésztési kifejezés; szinte mindig csak bizonyos tulajdonság vonatkozásában beszélünk róla! Egy tulajdonság tekintetében javító hatású az az egyed, amely utódainak átlaga jobb, mint a vele párosított egyedek átlaga a kiválasztott tulajdonság tekintetében. Pl. csípőízületi diszplázia vonatkozásában javító hatású az egyed, ha utódainak átlageredménye „majdnem mentes”, míg a hozzá párosított egyedek átlageredménye „enyhe” fokozat. |
| Kajtatás | növényzettel sűrűn borított terület átkeresése. Természetesen a vizsla itt nem állja a vadat, hanem kinyomja vagy felrebbenti rejtekéből. |
| Kapcsolattartás | A standard is kiemeli, hogy a vizslának különös hajlama van a kapcsolattartásra. Ez alatt azt értjük, hogy a kutya ne csak a parancsokra legyen engedelmes, hanem önmaga törekedjen a folyamatos kontaktusra vezetőjével. Tehát hétköznapian fogalmazva ne a gazdi gondja legyen, hol jár a kutyája – a vizslától elvárjuk, hogy ő „tartsa a kapcsolatot”, mindig tudja, hol van a gazdája. Akár mezei keresés, akár vízi munka vagy kajtatás közben tudata egy kis részével állandóan figyeljen a vezetőjére. Így aztán a kutya könnyen vezethető, hiszen a legkisebb jelre is tud reagálni, folyamatos az együttműködés a pár két tagja – kutya és vezetője – között. |
| Kettős állás | Ha két kutya egyszerre keres a mezőn, és a lapuló vad szagát szinte egyszerre észlelik és megállják. Ilyenkor mindkét vizsla orra egy pont felé, a vadra mutat. |
| Kézben van | A kutya: ha fegyelmezetten viselkedik, tartja a kapcsolatot vezetőjével, könnyen vezethető. (Úgy, mintha a póráza a vezetője kezében volna.) |
| Kikerül a kézből | A kutya: elveszti a kapcsolatot vezetőjével, nem reagál a parancsokra, nem engedelmeskedik. |
| Kikezdeni | A vadat: a rosszul tanított vizsla a lőtt vadat gyömöszöli, tépi, elkezdi enni. Ennek egyik első jele, ha ráteszi a mancsát. |
| Kimarad a vad | Mezei keresésnél, ha a vizsla keresési stílusa hibás, ezért az elhagyott, át nem keresett területen észrevétlenül (vagy a bírók által kiverten) marad az élő vad. |
| Kinyomott vad | Ha a vizsla mezei keresés során nem észleli a rejtőző vadat, vagy észreveszi ugyan, de túl későn - vagy egyáltalán nem - állja meg, ezért a vad menekülni kezd még a vadász érkezése előtt. |
| Kontinentális vizsla | Azon vizslafajták csoportja, amelyek nem Angliából származnak. Az FCI rendszerében a VII fajtacsoport alegységét képezik, pl. magyar -, német -, olasz vizslák, brittany (epagneul breton) stb. tartoznak ide . |
| Korona | (NEM itt nem a vírusra gondolunk!) Vizslaversenyeken a nézők, kísérők neve. Ők csak bizonyos távolságról figyelhetik, követhetik a kutya munkáját. |
| Légszimat | A tárgyak, élőlények levegőben terjedő szaganyaga, illetve ennek keresése, észlelése a kutya által. Tehát légszimatos elhozásnál a kutya a széllel terjedő szaganyagokat keresi és ezek alapján találja meg az elveszett vadat vagy tárgyat. |
| Magas orral (keres) | A jó vizsla légszimatos munkánál magas orral keres, tehát az orrhát legalább vízszintes, a fej a hátvonal magassága fölött van. Az orr / fejtartást a környezeti viszonyok, vagyis a szélerősség, levegő hőmérséklete, páratartalma, a terep domborzati és növényzeti viszonyai határozzák meg – az orrhasználat a vizsla tudatos tevékenysége. |
| Mély orral (keres) | Ha orra a talaj felé mutat, feje alacsonyabban van, mint a marja. |
| Mesterséges vércsapa | Versenyeken általában marha, ritkábban vadvérrel a bírók és segítőik fektetik előre eltervezett, kijelölt útvonalat követve, a vér csepegtetésével. Itt ugyan nem haladt el élő vad, tehát annak lábnyoma, testszaga, szőrmaradék nem segíti a kutya munkáját, de a végighaladó fektető ember is bőven hagy szagnyomot. Mindenes versenyen a mesterséges vércsapa 2 – 4 óra öreg, nehezített vércsapa versenyen 24 órás. Esetenként rendeznek versenyt 48 órás nyomon is. |
| Nagyvad | Azon vadfajoknak összefoglaló neve, amelyek testnagyságuk vagy eszmei értékük alapján kiemelkednek. Hazánkban élo fajaik: szarvas, muflon, dám, őz, túzok és vaddisznó. |
| Nyúltiszta | Az a vizsla, amelyik fegyelmezett, nem ugrik be és nem kergeti a kiugró, menekülő nyulat. |
| Orrjóság | A kutya szimatoló képességégének fejlettsége, élessége, ami nagyrészt öröklődő tulajdonság. Természetesen minden kutyának kimondhatatlanul jobb orra van, mint akármelyik embernek, ezért értékelése nehéz, egy képzett kutyánál nehéz elkülöníteni a jó orrhasználattól. A jó orr legbiztosabb jele a nagyobb távolság, ahonnan a vadat észleli, és a magabiztosság a jelzésekben és a vadmegállásban. |
| Orrhasználat | A képzés során, tapasztalatai révén a vizsla megtanulja céltudatosan használni az orrát. A szaganyagok terjedését a környezeti viszonyok, vagyis a szélerősség, levegő hőmérséklete, páratartalma, a terep domborzati és növényzeti viszonyai határozzák meg, amihez a vizsla orrhasználatával alkalmazkodik. A jó orrhasználat abban jut kifejezésre, hogy keresésnél a kutya hogyan használja ki a szelet, hogyan választja meg a keresés módját, gyorsaságát és a fordulókat a körülmények függvényében. |
| Önállóság | Látszólag az engedelmesség, vezethetőség ellentéte – valójában a vizslavezetés művészete, hogy a kiképző megtalálja a helyes arányt a fegyelmezettség, irányítás, kontroll – és az önállóság között. A vizsla – bár állandóan figyel gazdájára, tartja a kapcsolatot, irányítható – de közben önállóan dolgozik, hiszen ő érzi a szagokat, jobban érzékeli a szélirányt, a levegő páratartalmát, mindazt, ami az orrhasználatot befolyásolja – ezek függvényében önállóan kell döntenie, cselekednie – néha a gazdától több száz méterre, vagy esetenként a vezető utasítása ellenére. |
| Párosítás | A tenyészpár – vagyis a megfelelő szukához a megfelelő kan – kiválasztása. |
| Pároztatás | Fedeztetés. |
| Puha szájú | Az a vizsla, aki a vadat szilárdan, de kíméletesen fogja, elhozás közben semmiképpen nem sérti fel. (Ennek ellentettje a kemény szájú, vadat sértő, roncsoló kutya.) |
| Ráhúzás | Mezei keresés közben, a vad szagának észlelése után a vizsla óvatos, cserkelő mozdulatokkal megközelíti a rejtőző vadat, majd kellő közelségbe kerülve állja azt. |
| Saját teljesítmény vizsgálat | (vagyis az egyed minősítése küllem, munkatulajdonságok és egészségesség szempontjából): tenyészszemle, temperamentum és munkateljesítmény vizsgák, egészségességi szűrések tartoznak ide |
| Sebágy | Ahol a megsebzett nagyvad elfekszik, ezáltal sokkal több szagot hagyva a talajon és növényzeten. |
| Spúr | Vagyis úszónyom: a vízen úszó vad szaganyagai a vízben, a víz felszínén terjednek, tehát a víz hullámzása, mozgása lassan szétsodorja azokat. |
| Standhajtás | Vadászati mód. A vadászok megfelelő helyen, takarásban, egy vonalban állnak fel (un. lőállásokon), s a hajtók messziről közeledve, zajt csapva a vadászok felé terelik a rejtőző, menekülő vadat. Versenyen ugyanezt imitálva vizsgáljál, hogy a kutya csendben, fegyelmezetten, a vadász zavarása nélkül marad-e a helyén, nem ugrik-e föl a közeledő vadra vagy a lövések hallatán. |
| Stíus (keresés stílusa) | Az a mód, ahogy a vizsla átkeresi a területet mezei keresés során. |
| Szekundálás | Amikor mezei keresés közben a vizsla vadmegállással jelzi, hogy társa vadat áll. Ilyenkor feje-orra álló társa felé mutat, nem a vadra. |
| Talajszimat | A talajon, a növényzeten, a tereptárgyakon lévő szagmolekulák kipárolgása. Ld. részletesen a csapa, csapakövetés címszónál. |
| Tarvad | A trófea nélküli nagyvad, tehát a növendék és nőivarú egyedek. |
| Tenyészérték-becslés | A tenyészállatok (szukák és kanok) minősítése abból a szempontból, hogy az általuk létrehozott utódok a fajta átlagához képest milyenek. Részei: a származásvizsgálat, saját teljesítményvizsgálat és az utódellenőrzés. |
| Utánhúzás | Vadmegálláskor, ha a vad futva menekül, a vizsla óvatosan, feszülten, merev lépésekkel a madár testszagát követi, tehát orra nem a talajra, hanem a levegőbe mutat. Nem tévesztendő össze a csapázással! |
| Utódellenőrzés | A vizsgált egyed által létrehozott utódok hasonlítása az egész állományhoz. Fontos, hogy az összes utódok túlnyomó többségét vizsgáljuk, ne csak egy-két kiválasztott egyedet. Gyakorlatilag pont ezért szinte lehetetlen a kutyatenyésztésben hiteles utódellenőrzést végezni, hiszen a megszületett kölykök alig 10%-a kerül bemutatásra. |
| Üres (vagy hamis) állás | Ha a vizsla szilárd, határozott vadmegállást mutat, de onnan vad nem kerül elő, mert pl. nyomot, vagy vadhelyet állt, vagy közben elvesztette a kapcsolatot a vaddal és az elmenekült. |
| Vadmegállás | Amikor a vizsla a mezőben rejtőző apróvad megfelelő intenzitású szagát érezvén hirtelen mozdulatlanná dermed, s így jelzi azt vezetőjének. Az igazán tapasztalt vizsla olyan szagerősségnél állja a vadat, amikor az már észreveszi a kutyát, tehát meglapul, de nincs még annyira közel hozzá, hogy megrémülve fölröppenjen vagy kiugorjon. |
| Váltóvad | Ha az adott vadfaj nem tartózkodik rendszeresen a területen, hanem csak (kisebb-nagyobb rendszerességgel) áthalad rajta, pl. táplálékszerző útja során, vagy a szaporodási időszakban. |
| Vércsapa | Esetében a vizsla vagy véreb már nem az állat kipárolgása által keletkezett szagot követi, hanem a talajra, növényzetre cseppent vér, illetve a lábnyom szagát - ezért halad ilyenkor a kutya sokkal lassabban, egészen mélyen tartott orral. Megkülönböztethetünk hideg és meleg nyomot: ez utóbbi 3-4 órás, előbbi 1-2 napos is lehet. |
| Vonalhajtás | A szokásos apróvad vadászati mód, ahol a vadászok és hajtók egy vonalban felállva, végigmennek a kijelölt területen. A vizsla előttük dolgozva lekeresi a területet. |
| Vonszalék | A sebzetten menekülő apróvad friss csapája. |
Legújabb cikkek
Galériánkból
