Újabb „LEG” a MEOE történetében: Világbajnok lett a MEOE magyar vizsla csapata!

XXVI. Vizsla Világbajnokság, Senec / Szenc, Szlovákia, 2004. október 7-9. - három magyar vizsla és vezetoje remek teljesítményével magára vonta a kutyás világ figyelmét. Ez volt a legelső alkalom, hogy a MEOE - csak magyar vizslákból álló csapattal – csapat-világbajnok lett. Szikra Krisztina Mátai Helyke nevű rsz. magyar vizsla kanjával az elso nap győztese, összesítésben pedig Reserve Világbajnok!

A csapat tagjai voltak: Szikra Krisztina és Mátai Hetyke rszmv kan; Szentesi Árpád és HGCh. HMCh. Luppa Vadász Fickó Betli, rszmv kan; Noveczki Katalin és HGCh. Csővárberki Csúzli ; Miczek Zsófia és Zöldmáli Alma dszmv. szuka.

XXVI. Vizsla Világbajnokság, egyéni eredmények - kontinentális vizsláknál :

Mátai Hetyke – Szikra Kriszta, 18 p K1, CACT CACIT

Luppa Vadász Fickó Betli – Szentesi Árpád, 16 p Kitűnő-2.

Csővárberki Csúzli – Noveczki Katalin, 12 p nagyon jó

Angol vizslák : Vadászfai Bena – Molnár Zsolt, 16 pont, Kitűnő-5.

Egyéni végeredmény - Kontinentális vizslák:

Res. Világbajnok: Mátai Hetyke – Szikra Krisztina

5. hely: Luppa Vadász Fickó Betli – Szentesi Árpád

9. hely: Csővárberki Csúzli – Noveczki Katalin

Angol vizslák nál 7. helyezett: Vadászfai Bena – Molnár Zsolt

Csapatvilágbajnok – Kontinentális vizslák: Magyarország

2. Spanyolország, 3. Portugália és Olaszország

Csapatvilágbajnok – Angol vizsláknál: 1. Spanyolország 2. Csehország, 3. Olaszország

XXVI. Szent Hubertusz Világkupa – férfiak versenye:

8. helyezett: Luppa Vadász Fickó Betli – Szentesi Árpád

23. helyezett: Visnyei Vadász Piszke – Tapasztó Sándor

Mi is az a Vizsla világbajnokság? Egy vadászkutya verseny, ahol a mindenes vizslamunka első, klasszikus fázisát, a mezei keresést vizsgálják, de a lelőtt szárnyasvad elhozása szárazon és vízből is feladat. A vizslás világ talán legrégebbi és leghíresebb versenysorozata, ahol a VII. fcs bármely fajtájú ebe részt vehet. Csak néhány adat a verseny méreteinek érzékeltetésére: 15 ország versenyzői indultak, 13 vizslafajta egyedeivel. A kontinentálisok futamaiban összesen 59, az angoloknál 56 kutya indult, a Szent Hubertusz Világkupán pedig 38 vizslás vadász (24 férfi és 14 hölgy) és 9 spánieles, akik természetesen külön versenyeztek, hiszen nem lehet összevetni a spánielek és a vizslák munkáját.

A gyoztes magyar csapat tagjaival „ültünk össze” egy virtuális beszélgetésre:

- Kedves Kriszta , bár manapság a vizslaversenyzők táborában sokan kezdőnek vélnek téged, tudom, hogy több kutyával is nagyon eredményesen versenyeztél a mindenes "szakágban". (Buktára, Pipacsra, Marcira emlékszem, ok is magyar vizslák voltak.) Az újrakezdésed viszont egyértelmuen a mezei versenyekhez kötodik. Miért ez a váltás? Miért lettél - talán mondhatjuk így - a "field trial" sport szerelmese?

- Az 1991-ben hazánkban, Keszthelyen rendezett Vizsla Világbajnokságon a magyar csapat tartalék tagjaként álmodoztam arról, hogy egyszer én is esélyes résztvevője leszek ennek a versenysorozatnak. A field trial versenyeket leginkább a Forma 1-hez tudnám hasonlítani, nagy teljesítményre képes csúcsmodellek, kiváló pilóták, komoly szakértelem és persze csapatmunka. A sport "nehézsége", hogy eredményt csak igazán kiváló adottságú és képességű kutyával lehet elérni, egy sikeres kutya legalább annyira a tenyészto dicsősége, mint a kiképzoé, vezetőé. Számomra az egyik leg-szemet-gyönyörködtetobb látvány, amikor egy klasszis kutya nagy szenvedéllyel keres a mezőn. Tényleg szerelem...

- Értem és érzem, amit mondasz, de kérlek, fejtsd ki egy kicsit részletesebben a "klasszis kutya" fogalmat!

- Minden négylábú barátunk sok örömet okoz, de ha kiderül valamelyikükrol, hogy tehetséges, kiváló, a közös munkán és sikereken keresztül összekovácsolódott két fos csapatunk még több, gazdagabb élményhez juttat mindkettonket. Azonban, a jók közül is kiváló, igazi klasszis ritkán születik.

- A "csúcsmodellek" alatt azt érted, hogy a VII. fajtacsoport egyes fajtái alkalmasak csak - vagy különösen alkalmasak - erre a sportra, vagy fajtán belüli "csúcs" egyedre gondolsz?

- A választ a field trial versenyszabályzata adja meg, ami az adott fajtára jellemző keresési stílust kéri számon az egyes indulóktól. A vizsláknak nem csak küllemükben, karakterükben, de ezek következményeként munkájukban is markánsan kell képviselniük saját fajtájukat.

- Mégis, az összes kontinentális fajta (német, magyar stb vizslák, bretonok) együtt, egymás ellen versenyeznek. Nem jelent nehézséget, ha egy más fajtájú, más futási, keresési stílusú párral sorsolnak össze? Gondolom, a nemzetközi mezőnyben ritkaság a magyar vizsla.

- Mivel nincs a magyar vizslának un. munkasztenderdje és a külföldi bírók csak elvétve találkoznak vele, ezért általában a rövid szőrű német vizslákhoz hasonlítják őket. Így hátrányban vagyunk azokkal a fajtákkal szemben, amelyeket már megismertek és jellegzetességeiket elfogadták. Az utóbbi években az angol vizslák között az angol szetterek, a kontinentálisok között a rövid szőrű német vizslák jeleskedtek leginkább.

- Talán a vizsla field trial a legnépszerubb vadászkutyás versenysport világszerte. Svédországtól Olaszországig, USA-ban, de még helyenként Ausztráliában is ezt uzik, néha többszáz résztvevővel. Ugyanakkor nálunk szinte ismeretlen, és még a vadászkutyás sportolók, bírók közül is sokan lenézik. Szerinted, mi lehet ennek az oka?

A mindenes vizsla versenyek a Magyarországon érvényben lévő vadászati törvény által engedélyezett vadászati módoknak megfelelő feladatokból állnak, így érthető, hogy a magyar vadászemberek magasra értékelik ezeket a versenyeket. Tapasztalatom szerint egy kiegyensúlyozott kutya közepes képességekkel, de jó kiképzovel nagyon szép sikereket érhet el a mindenes versenyeken. Bizonyos értékméro tulajdonságokat tekintve a field trial minősítések biztosabb támpontot és teljesebb képet adnak az egyes egyedekrol, és így a tenyésztésben ennek a versenyformának felbecsülhetetlen az értéke. Egy "kész" field trial kutya kiképzése ugyanannyi munkát és ugyanolyan szintu szakértelmet kíván, mint a mindenes versenyek első díjas kutyái, ezt vallják mindazok, akik mindkét versenyágat magas fokon muvelik. A szemlélet - igaz lassan, de érezhetoen - változik hazánkban is.

- Milyen volt magyarnak, magyar vizslásnak lenni Szencen? Gondolom, bombaként robbant elso napi teljesítményetek híre...

- Hetykével két évvel ezelott egy "Kitűnő" minősítéssel már bemutatkoztunk a zadari Világbajnokságon, igazi rácsodálkozást akkor tapasztaltam. Magyar vizslát sokan azelott még egyáltalán nem láttak, mások pedig kedves, könnyen kezelhető vadászkutyaként emlegették, amire szenvedélyes nagy mezei keresés nem igazán jellemző. Csapattársaim fergeteges szereplése is hozzájárult ahhoz, hogy a versenytársak, nézők közül többen így búcsúztak tőlünk: "a következo vadászkutyám magyar vizsla lesz!"

Kati : - Az első nap volt szerencsém láthatni csapattársaim munkáját. Magyarként nagyon jó volt ott állni, amikor a külföldi profik figyelték Kriszta és Árpi munkáját. Fantasztikus élmény volt látni Helyke futását, és ahogy állt, szekundált, majd újra állt….Büszke voltam fajtánkra, amikor láttam a nagymenők szemében az elismerő csodálkozást, és azt, hogy a munka végeztével velem együtt futottak gratulálni. Éreztem, senki nem tartja kétségesnek az eredményt… Betli munkája is nagy tetszést aratott.

•  Emlékszem, amikor 2000-ben megnyerted a Magyar Vizsla Field Trial Európa kupát – nota bene, csapatgyőztesként eddig háromszor álltál dobogóra Csúzlival ezen a versenysorozaton – az egyik neves mezei-verseny bíró tréfásan megfenyegetett: ne merj „mindenesezni” kutyáddal, mert akkor nem lesz olyan jó a field trialon, hiszen egy másfajta orrhasználatra, keresési módra is megtanítod ot. Te persze nem hallgattál rá. Okozott-e valami nehézséget a versenyre való felkészülésben kutyád „mindenes” képzettsége?

•  Nem okozott nehézséget, igaz, a nagy cél érdekében tavasz óta nem gyakoroltunk semmilyen csapamunkát. Idén télen vadászni se vittem ki, mert vadásztársaim nem „értékelték volna” nagy keresését. Attól is tartottam, hogy ront a fegyelmén, a többi kutya csínybe viszi… Egy ilyen típusú versenyre készülő kutyának szerintem nem tesz jót a túlfegyelmezés, esetleg visszavesz a lendületébol, a szenvedélyéből. Persze a vad körüli munkánál azért muszáj az abszolút fegyelem… Egyébként, mivel több vizslám van, Csúzli kimaradása nem okozott gondot.

•  A katalógusban láttam, hogy több, nálunk ritkább kontinentális fajta is jelen volt. Láttál valami érdekeset?

•  A legtöbb a rövid szőrű német vizsla volt, de voltak drótos németek is szép számmal. Számomra tanulságos volt a bretonok munkája. Futásuk, fejtartásuk elkápráztatott, ugyanakkor az orr, az állás nem volt ugyanolyan szinten. Talán zavarta őket a nehéz terep, a rendkívül sok vad… Beszélgettünk arról, hogy valószínuleg a magyar vizsla mindenes jellege is hasznos segítonk volt, talán jobban bírták cérnával a kifejezetten vadbő és nehéz terepet.

Árpi, ha jól tudom, neked első vizslád Betli. Hát jól belecsaptál a lecsóba: a küllemi ICh. HGCh. mellett magyar munkachampion, 4xCACIT … Betli idén nem „betlizett”: abszolút magabiztosan, a versenysorozat történetében elsoként 2 CACIT-tal megnyertétek a Magyar Vizsla Európa Kupát, most itt a Csapat Világbajnokság – és közben egy számodra új sportágat, a Szent Hubertusz Kupát is megpróbáltatok – nem semmi eredménnyel! Tudtommal, magyar vadász és kutyája nem volt még ilyen eredményes ezen a versenysorozaton. Mi is ez a „Szent Hubertusz”?

A verseny szabályzata a következőképpen határozza meg a verseny célját: „A „Szent Hubertusz Világbajnokság vizslás vadászok részére” célja a vadász sportszellemének fejlesztése és művelése egy magas színvonalú versenyen, amely kiemeli a vadászati tevékenység kinológiai és technikai szempontjait és arra törekszik, hogy a vadászt a természet és az ökológia tiszteletére nevelje”. A gyakorlati bírálat 3 szempont szerint történik: a vadász lőkészsége, a vadász viselkedése és a kutya munkája. A lőkészség a talált vad elejtése során kerül elbírálásra. Pechemre ezt nem sikerült bemutatnom, mert a területen sajnos nem találtunk lőhető vadat, úgyhogy meglepo az elért eredményünk ennek a jelentős hátránynak a tükrében. A vadász munkájának bírálata kitér a vadászias viselkedésre, a fegyver kezelésére, a vadászat biztonságára, vadászati jártasságra, a kutya vezetés és a kapcsolattartás módjára. A kutya legfontosabb bírálati szempontjai a vadásszal való folyamatos kapcsolattartás minosége, a keresés hatékonysága és a viselkedés, fegyelem a keresés alatt valamint vad elott.

Hitelesen nem tudok nyilatkozni a verseny értékeiről, hiszen nekem ez volt az első ilyen versenyem, de szerintem az osi páros, vadász és kutyája egységének parádéja; nekem nagyon tetszett.

- A te kutyád győzni tudott nemzetközi mindenesen, vízi mezei versenyen és filed trialon egyaránt. Mi a tapasztalatod, hogy jön össze a két sportág?

Véleményem szerint egy kiemelkedő kutyának nem jelent igazán problémát. A mezei keresés minden versenynek része, csak a bírálat szempontjai eltérőek. Természetesen az átállás, a ráhangolódás egyik versenytípusról a másikra igénybe vesz némi időt, ami kutyánként más és más lehet, de alapvetően a két versenytípusra való alkalmasság nem zárja ki egymást. Ez persze az én saját, évtizedes kutyakiképző múlttal alá nem támasztott véleményem, és saját tapasztalataimat egy kiemelkedoen jó kutyával szereztem; emellett viszonylag sok kutyát láttam már munka és verseny közben és nem ingatott meg semmi ebben a meggyozodésemben. A magyar vizsla mindenes képességeit mindenki elismeri, de alapvető alkalmasságát a Field Trial versenyekre sokan megkérdőjelezik. A csapat-világbajnokságnak a nemzeti büszkeségen túl azért örülök, mert magyar vizslák nyerték ezt a versenyt és ezzel minden kétséget eloszlattak afelol, hogy ez a fajta intelligenciájával, kiváló képességeivel kompenzálni tudja anatómiai hátrányát futásdinamikában és teljes joggal és eséllyel indulhat Kriszta fogalmazása szerinti „Forma 1-es” versenyen is.

- A VB napjain nem igazán állt a zászló Almának. Ugyanakkor tudom, hogy fiatalsága ellenére nyáron vízi-mezei versenyen nyert CACIT-ot. Mit gondolsz, Zsófi , mennyire volt hátrányodra az, hogy a drótos magyart még kevésbé ismerik? ? Mennyire „field trialos” fajta szerinted a drótos magyar vizsla?

Igen, sajnos mi nem úgy szerepeltünk Almával, ahogy szerettük volna, de ez nemcsak fiatal korából adódó tapasztalatlanságának tudható be, hanem annak a pechnek is, hogy épp a verseny idején tüzelt, és így igen dekoncentrálttá vált, hormonjainak köszönhetoen.
Ezt foleg azért sajnálom, mert nagyon sokan nem ismerik még a drótszőrű magyar vizslát, sem mint fajtát, sem munkatulajdonságait, és mivel Alma volt az egyetlen drótszőrű magyar vizsla a Világbajnokságon, így  egy személyben volt hívatott képviselni a fajtát. Bár a field trial-nál gyakran megesik, hogy a legjobb kutyák is "elvéreznek", azért jobban örültem volna, ha be tudtam volna mutatni a drótszoru magyar vizsla kituno munkatulajdonságait, és azt, hogy ez a fajta  ugyanúgy megállja a helyét ebben a versenyformában is, mint a mindenes és vizi-mezei versenyeken.

- Amit egyébként már több kutya is bizonyított a Magyar Vizsla Európa Kupa történetében is, hiszen volt már kupagyoztes drótos!

Füzesiné Szegvári Zsuzsa