Vadászkutya Vizsga és verseny szabályzat
általános rendelkezések

kivonat
A MEOE által elfogadott Vizsga és versenyszabályzat (un. Zöld Könyv) szabályozza...

Tovább>>

Törzskönyvi rövidítések magyarázata:

Magyar
Amerikai

 

Vizsgák

Alapvizsga (AV)
Célja annak megállapítása,hogy az alapveto vadászati adottságok – melyek a hivatalos fajtaleírásban is szerepelnek - megvannak-e a vizslában. Az AV teljesítése a tenyészthetoség feltétele Magyarországon. Nincs felso korhatárhoz kötve a részvétel, de az a jó, ha a kutya minél fiatalabb korban teljesíti, amikor a kiképzettség még vélhetoen nem fedi el a veleszületett adottságokat.

Feladatok, bírálati szempontok:

1./ Mezei munka teszt: keresés – orrjóság - vadmegállás – viselkedés lövésre
2./ Elhozás-teszt: tollas és szormés vad megfogása és hozása, csapakövetési hajlam vizsgálata
3./ Vízi teszt: bármely tárgy kihozása mélyvízbol és reakció lövésre
4./ Temperamentum, munkakedv, amit minden feladat közben értékelnek a bírók.

Tovább>>

Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV)
Ez nem tenyészvizsga, célja annak megállapítása, hogy a kutya az apróvad vadászatokon hasznos segítoje tud-e lenni a vadásznak az élo és a lott, sebzett vad felkutatásában. Alapveto szempont a fegyelmezettség ellenorzése, hiszen a kutya semmiképp sem veszélyeztetheti a társas vadászatok balesetmentes lebonyolítását, eredményességét, és nem zavarhatja más vadászok szórakozását. Magyarországon a törvény eloírja, hogy csak vadászati alkalmassági vizsgát tett kutya vehet részt vadászaton.

A mezei és vízi vadászat feladataiból áll: viselkedés loálláson és hajtás közben, mezei keresés és vadmegállás, viselkedés lövésre és vadkelésre; elveszett tollas és szormés vad megkeresése vonszalékon és légszimattal; illetve elhozása és mélyvízi elhozás.

Tovább>>

Vízi Mezei Vizsga (VMV)

Célja annak megállapítása, hogy a kutya magas szinten mutatja-e a vizslától elvárható munkatulajdonságokat és megfeleloen fegyelmezheto, vezetheto-e? Lövés elotti és utáni munkából áll, a feladatok a mezei és a vízi vadászat teljes körét felölelik.

Az a kutya, amelyik teljesítette a vízi-mezei vizsgát, biztosan hasznos segítotárs a gyakorlati vadászatokon és munkateljesítmény szempontjából tenyésztésbe vétele javasolt!

Az érvényes FCI szabályzat szerint a Hungária Champion cím megszerzésének feltétele a mezei-vízi vizsga teljesítése. Az ICH (nemzetközi szépségchampion) cím elnyerésének feltétele a mezei-vízi vizsga teljesítése, az összpontszám legalább 75%-nak elérésével.

Tovább>>

OSZI TENYÉSZVIZSGA VIZSLAFAJTÁK RÉSZÉRE (OTV)
I. Általános rendelkezések

1. A vizsga célja: megállapítani a fiatal vizsla természetes, örökletes adottságait, különös tekintettel a vadászatra való rátermettségre, amelyek, mint jövendo tenyészvizslánál nagy figyelmet érdemelnek. Fontos az idegrendszeri szilárdság ismételt vizsgálata is.

Tovább>>

Versenyek

Mi az alapvető különbség a versenyek és vizsgák között?

Vizsgákon a cél annak megállapítása, hogy a kutya milyen adottságokkal rendelkezik, egyéni teljesítménye megfelel-e a szabályzatban leírt követelményeknek. Tehát azt lehet mondani, hogy a kutya a szabályzattal 'versenyez'.

A versenyeken a cél az egyes egyedek munkája közti különbség megállapítása, a kutyák egymással versenyeznek – abban, hogy a szabályzatban leírtakat ki tudja tökéletesebben teljesíteni. Itt a mérce magasabbra kerül: csak a teljesen szabályosan végrehajtott, magas szintu munka kaphat maximális osztályzatot. A rendezo feladata, hogy a lehetoségekhez képest leginkább azonos körülményeket biztosítson minden versenyzonek.

Minden kutyát ugyanaz a bíró bírál az egyes feladatokból (pl. egy bírócsoport bírál el minden versenyzot a mezei elhozásokból.) Vizsgát lehet szervezni úgy is, hogy egy bíró-pár bírál minden feladatból egy vizslacsoportot.

Vannak országos (CACT) és nemzetközi (CACIT) versenyek. Az utóbbiakat az FCI engedélyezi és csak FCI által jóváhagyott szabályzat alapján lehet oket lebonyolítani.

A magyar vízi-mezei és mindenes versenyek szabályzatai megfelelnek az FCI eloírásainak, ezért a versenykiírás szerint a verseny lehet országos vagy nemzetközi.

MEZEI VERSENY (FIELD TRIAL) - FT

Eredetileg az angol vizslafajták versenytípusa, a hagyományos angol versenyek hagyományait követi, ezért bírálati, lebonyolítási rendszere és 'belso logikája' különbözik a morva – német hagyományokon alapuló kontinentális vizslaversenyekétol.

Tulajdonképpen egy részfeladat, a lövés elotti munka versenye, de ezen a területen csúcsteljesítményt követel a kutyától. Bár a magyar vizslák számára ez nem tenyészvizsga, mégis nagyra értékeljük, hiszen pont ebben a munkafázisban mutatkozik meg a legtöbb olyan tulajdonság, amelyek örökölhetosége (h 2 értéke) magas, taníthatósága viszont alacsony. (Pl. orrjóság, szenvedélyesség).

Ez a versenytípus a világ szinte minden részén elterjedt, Nyugat-Európában, Amerikában, Ausztráliában leggyakrabban ezt a vadászkutya-sportot muvelik. Az országos és a nemzetközi szabályzat között van némi eltérés – ugyanazt a munkát végzik a kutyák az országos versenyeken is, de a követelményszint más. Nemzetközi versenyeken csak a legkiválóbbak kapnak minosítést.

A mezei versenyeket 'szóló' vagy 'páros' futamokkal szervezik, ami azt jelenti, hogy az egyikben a kutya egyedül fut, a másikban pedig két kutya dolgozik egyszerre – ekkor természetesen az is bírálati szempont, hogy zavarják-e egymás munkáját és 'szekundálnak'-e egymásnak? (Szekundálás az, amikor a vizsla a másik, álló vizslát állja.) A tavaszi mezei versenyeken a megtalált madarat nem lövik le, az oszi versenyeken lehetoség szerint lelövik és a lott madarat a vizslának hoznia kell. Elhozás teljesítése nélkül nem kaphat minosítést a kutya. Mezei versenyszabályzat szerint rendeznek Európa-bajnokságot és világbajnokságot is, ezeken azonban egy vízi elhozást is teljesíteni kell.

A „FIELD TRIAL MAGYAR VIZSLA EURÓPA KUPA” csapatverseny, amelyre minden magyar vizsla klub nevezheti versenyzoit. Tulajdonképpen kétnapos mezei verseny, vízi teszttel, és a két nap alatt legtöbb pontot elért csapat lesz a gyoztes. Egyéni gyoztes csak az lehet, aki mindkét nap ért el minosítést, és legalább egyszer kitunot.

Tovább>>

VÍZI-MEZEI VERSENYEK (VMV)

Manapság egyre divatosabb versenyforma, lehet országos vagy nemzetközi versenyként szervezni. A mezei és a vízi munka lövés elotti és utáni fázisaiból állnak a feladatok, tehát van mezei keresés, elveszett vad keresése légszimattal és vonszalékon (szormés és tollas apporttal), kajtatás nádban, vízispúr követése, mélyvízi elhozás, irányíthatóság. Tradicionálissá vált formája a „Hortobágy Kupa Dr. Radó András Emlékverseny”.


Tovább>>

MINDENES VIZSLAVERSENYEK (MVV)

A mindenes vizsla munkájának minden területét felölelo, tradicionális verseny. Több mint száz éve szerveznek hasonló szabályzat alapján ilyen versenyeket Magyarországon!

Három részbol áll: mezei munka – vízi munka – erdei munka.

Amelyik vizsla ezt teljesíti, a „vadászattudományok doktorának” tekintheto! A vízi-mezei versenyek feladatai kiegészülnek a erdei feladatokkal. Ezek: cserkelés, elfektetés, vércsapa követése, dúvad elhozás, vonszalék követése erdoben, viselkedés loálláson hajtás közben.

Évtizedekig ezen szabályzat alapján szervezték az Alföldi -, a Dunántúli Vizslaversenyeket és az országos Vizsla Foversenyt. Az utóbbi években az elozo ketto megszunt, a foverseny pedig nemzetközi szinten kerül évente megrendezésre. A mindenes versenyek egy változata a Speciális magyar vizsla verseny (a 'Spec-magyar'), ahol csak magyar vizslák mérik össze tudásukat.

Tovább>>

SPECIÁLIS MAGYAR VIZSLA VERSENY

A „Spec. magyar” hosszú évek óta a fajta egyik legrangosabb – de mindenképpen a legrégebbi hagyományokkal rendelkezo – nemzetközi munkaversenye. A verseny speciális jellegét az adja, hogy itt csak magyar vizslák vehetnek részt: mind drótszoruek, mind rövid szoruek. A szabályzat megfelel a mindenes vizslaversenyek tradicionális követelményeinek, tehát mezei, erdei és vízi munkafázisok szerepelnek benne. Speciális jellege abból is adódik, hogy a feladatok tükrözik a fajta azon a képességeit is, amelyek ot a többi kontinentális vizsla fajtától megkülönböztetik. Ezek – vagyis a magas fokú intelligencia és helyzetfelismero készség, a spontán készség a vezetovel való intenzív kapcsolattartásra, mely kivételesen könnyu taníthatóságot és kezelhetoséget eredményez, valamint a kiváló orr, szenvedélyes találni-akarás, figuratív vadmegállás, kiemelkedo apportkészség, stabil csapázási hajlam és vízszeretet - azok a tulajdonságai a magyar vizslának, amelyek alkalmassá teszik a modern kor, a városi kutyatartás lehetoségei között is a vadászat szinte minden területén való alkalmazásra.

Az elso ilyen versenyt 1981-ben rendezték. A versenyszabályzat szerkezete kissé eltér a mindenes versenyek szokásos feladatrendszerétol. Külön feladatcsoporttá vált a lövés elotti mezei munka és az elhozások, kiemelve ezzel is a mezei keresés fontosságát mind a vadászati gyakorlat során, mind a tenyészérték megállapításában, hiszen itt mutatkoznak meg legélesebben a legfontosabb, genetikailag rögzítheto tulajdonságok: az orrjóság, a gyors, kitartó, stílusos keresés és mozgás, a vadmegállási hajlam. A vizslák párban keresnek ezen a versenyen, a nemzetközi mezei versenyekhez hasonlóan. Ez lehetoséget ad arra, hogy teszteljük vizsláink szekundáló készségét, valamint másik kutyával együtt dolgozásra való hajlandóságát.

Tovább>>

NEHEZÍTETT VÉRCSAPA VERSENY (NVCS)

Ez egy részfeladat megoldására, a vércsapa vezetéken való kidolgozására szervezodik. Viszont ezt a mindenes versenyeken szokásoshoz képest nehezített követelményekkel, hosszabb csapát kidolgozva kell teljesíteni. A csapa állásideje 24 óra.




Tovább>>
SZENT HUBERTUS VERSENY VIZSLÁS VADÁSZOKNAK

I. Általános rendelkezések:
1. A vadász kutyájával szólóban teljesíti a 20 perces futamot. Egy kutya csak egy futamot teljesíthet, másik vezeto ugyanavval a kutyával nem indulhat.
2. A lehetoség határain belül minden versenyzonek akkora területet kell biztosítani, hogy megszakítás nélkül az egész futamra elég legyen. A megjelölt határok között a versenyzo választhat az általa lekeresendo területrészek között.
3. Ha szükséges helyváltoztatás, az ehhez szükséges ido nem számít bele a futamba.
4. A vadász 4 töltényt visz magával és csak egy kétlövetu puskát használhat, illetve automata fegyverébe csak két töltényt tehet.
5. Maximum két vadat lohet és szedhet fel az engedélyezett vadfajokból.
6. Ha a vadász lelott egy vadat és azt nem tudja megtalálni, egyszer megengedett, hogy abbahagyja a keresést és megkíséreljen egy másik vadat megloni, de a bíróknak szigorúan figyelembe kell venni a sebzett vad elvesztését.
7. Ha a vadász felvette két lelott vadját és még maradt tölténye, szigorúan tilos azokat felhasználnia, de töltött fegyverrel kell folytatnia a keresést.

Tovább>>