A VIZSLA GONDOZÁSA, ÁPOLÁSA

(Részlet a „Magyar vizsla” /Füzesiné, 2004. Elektra K./ c. könyvbol)

Védooltások

A hét vagy nyolc hetes kölyköt az alapimmunizálás és féreghajtás megtörténte után lehet elhozni a tenyésztotol. Ezután még sok védooltásra lesz szükség, ezért választani kell egy 'házi' állatorvost, s a továbbiakban o határozza meg az oltások idejét és sorrendjét, amit a kölyök környezetében pillanatnyilag érvényes járványtani helyzet is befolyásolhat. Nem érdemes a kutyás ismerosök súgására hallgatni – ezzel, mint minden mással kapcsolatban a bizalmi ember a kölyök tenyésztoje és az állatorvos legyen.

Természetesen a kutya felnövekedése nem jelenti azt, hogy vége van az oltásoknak: az éves ismétlo vakcina beadása elmulaszthatatlan!

A veszettség elleni védooltás kötelezo, az ezzel kapcsolatos tudnivalókról is az állatorvos tud szakavatott tájékoztatást adni.

A fül ápolása

Lógó fülu fajta lévén érzékeny a külso hallójárat gyulladásra, ezért állandó odafigyelést igényel. A nagyobb baj elkerülése érdekében érdemes hetente ellenorizni füle tisztaságát, és egy kis babaolajos vattával vagy papírzsebkendovel tisztára törülni. Semmilyen tárggyal, még fültisztító pálcával se szabad belenyúlni a fülbe, mert a kutya hallójárata más szerkezetu, mint az emberé, ezért könnyen sérülhet. Ha váladékozik, vagy fáj, tehát a kutya rázza vagy féloldalasan tartja a fejét, a fülto gyengéd nyomkodásával kell ellenorizni. Ha cuppogó hang hallatszik, vagy a kutya fájdalmat jelez, orvoshoz kell fordulni és annak utasításait követve, kezelni.

Kezdo kutyatartónak javaslom, hogy eloször kozmetikus vagy állatorvos mutassa meg a szokásos tisztítást. A drótszoru vizslák fülébol a belül nott szort rendszeresen ki kell tépni. Ez rémisztoen hangzik, de korántsem annyira fájdalmas, mind gondolnánk – legalábbis a kutyák viszonylag jól viselik. Mindenesetre, enélkül szinte lehetetlen a hallójárat gyulladás megelozése. Kozmetikus vagy állatorvos megmutatja ezt a muveletet is.

Ha a vizsla folyamatosan rázza a fejét, kaparja a fülét, folyamatosan prüszköl, nyugtalan, sürgosen orvoshoz kell vinni, mert elofordulhat, hogy idegen test, pl. toklász került az orr vagy hallójáratába, és ennek eltávolítása sürgos.

Szem

Sajnos vizsláink a kötohártya gyulladásra érzékenyek. A szem sarkában jelentkezo váladékot ki kell törölni, kamillatea fozettel vagy bórvízzel gyengéden ki lehet mosni, ahogy a kisgyerekeknél szokásos. Ha nem múlik el egy-két nap alatt, állatorvoshoz kell vinni gyógyszeres kezelésért. A hirtelen jelentkezo eros váladékozás, hunyorgás, a szem múlhatatlan viszketése esetén azonnal orvoshoz kell vinni, mert idegen test kerülhetett bele, vagy megsérülhetett.

Fogazat

Egy helyesen takarmányozott, eleget rágó kutya nem igényel különösebb fogápolást. A csak táppal etetettnek legalább hetente egyszer adni kell rágnivalót is.

A fogváltás idoszakában rendszeresen kell ellenorizni a fogak növekedését, mert néha elofordul – leggyakrabban a metszo és a tépofogak váltásánál – hogy a tejfog nem esik ki idoben, ezért a maradó fog rossz helyre kényszerül. Ha a már elszürkült tejfog nem pottyan ki magától, bár mellette már elobukkant az új fog hegye, egy szép nagydarab húsos csontot adva a kölyöknek általában sikerül megszabadulni a régitol. Ha ez sem segít, állatorvossal ki kell húzatni az öreg fogat, a végleges fog fejlodését elosegítendo.

Két-három éves kor után célszeru néhány havonta ellenorizni a fogakat, és ha fogkövesedést, vagy esetleg a fogak mellett vadhús kinövést találunk, fogorvoshoz kell fordulni. A fogkövesedés a tépofogakon és az orlokön jelentkezik eloször. Ha csak lepedéket találunk, ami körömmel eltávolítható, általában elég, ha nagy darab, lehetoleg cupákos, mócsingos húsos csontot csak megforralva (nem puhára fozve)kap a kutya – mire ezt elfogyasztja, foga is letisztul. Ha nem, orvos segítségét kell kérni, aki kíméletesen, a zománcréteg karcolása nélkül el tudja távolítani az üledéket..

Egyes kutyáknak, foleg idos korban, eros és kellemetlen szájszaga van. Legtöbbször ez is a kevés rágás következménye, tehát orvosolható. Szükség esetén gyógyszerrel is befolyásolható, tehát fel kell vetni a problémát a következo orvosi vizitkor vagy fogápoláskor.

Karmok

Amíg a kiskölyök csak a lakásban tartózkodik, elofordul, hogy nem kopik eléggé a karma, ezért le kell vágni. Néhány hónapos kölyöknek egy szokásos körömcsípteto megfelelo. Fény felé fordítva, a nem áttetszo, hanem fedett, szürkésrózsaszín részt kell levágni. (Nem okoz bajt, ha picit rövidre vágjuk, azon kívül, hogy vérzik egy kicsit és fáj.) Amikor a baba már eleget mozog kint, természetes talajon is, nincs szükség karomvágásra.

Felnott korban a csak puha talajon, vagy keveset mozgó kutyák karmait néha le kell vágni. Amikor a kutya kemény talajon áll, a megfelelo hosszúságú karom épp érinti a talajt. Ha fel- vagy félrenyomódik, akkor le kell vágni belole egy speciális kutya-karomvágó segítségével. A kozmetikus megmutatja a használatát.

Ahogy öregszik a kutya, intenzívebb a karomnövekedés, és általában csökken a mozgásmennyiség, ezért fokozottan kell törodni a karomápolással.

Végbélmirigy (Buzmirigy)

Egészséges, helyesen takarmányozott kutya végbélmirigye nem okoz gondot, nem kell foglalkozni vele. (Ez termeli azt a pregnáns, kellemetlen szagú váladékot, ami ürül, amikor kutyánk nagyon megijed valamitol.) Azonban vannak olyan egyedek, amelyeknél túlmuködés jellemzo. Amikor a kutya „szánkázik”, vakarja, nyalja a farktövét, a tévhittel szemben nem férges, hanem valószínuleg ez a mirigy okoz problémát. Kutyakozmetikus is ki tudja nyomni, de ha rendszeressé válik a tünet, a legközelebbi vizitnél el kell mondani az orvosnak.

A szorzet ápolása

A rövid szoru vizsla tulajdonképpen nem igényel különösebb szorápolást, de természetesen rá is vonatkoznak a fürdetéssel kapcsolatos szokásos tudnivalók. Tiszta, langyos vízzel le lehet öblíteni szükség esetén – mancsait akár minden séta után – de fürösztoszert (sampont) csak szükség esetén kell használni, vagyis, ha valami zsíros, makacs szennyezodés került szorzetére. Kutyák részére készült kímélo sampont szabad csak használni és alaposan ki kell mosni, mert a vizsla hajlamos az allergiára. Vedlési szezonban gumi kefével át lehet dörzsölni a testét, ami eltávolítja az elhalt szálakat, ezzel csökkentve a hulló szorzet okozta kellemetlenségeket. Megmondom oszintén, néhány hulló szál mindig akad, ezért vizslatartók körében nem nagy divat a fekete muszálas nadrág…

A drótszor ápolása sem ördöngös feladat. A drótos vizsla évente egyszer vedlik, különben nem hullajtja szorszálait, ezért talán még kevesebb gondot jelent a lakásban, mint a rövid változat. Természetesen esos, havas idoben le kell mosni a felverodött sarat, és amíg meg nem szárad, érdemes a helyére parancsolni. A dúsabb, hosszabb szorzetu egyedeket évente egyszer, tavasszal úgynevezett trimmeléssel (tépéssel) kell megszabadítani az elhalt szorzettol. Így elkerülheto annak levakarása, foltokban való ledörzsölése, ami gondozatlan külsot kölcsönöz a kutyának.

A trimmelést a gyakorlott gazda maga is elvégezheti, egy egyszeru eszköz, a trimmelokés segítségével, ami tulajdonképpen nem kés, inkább fésure emlékeztet. Nem kell félni tole, mert ez a kutya számára kimondottan kellemes beavatkozás. Persze valószínuleg csinosabb lesz a kutya, ha szakképzett kozmetikus készíti 'frizuráját', és nem a gyakorlatlan gazdi kísérletezik. A nagyon puha, dús szoru egyedeket szokták nyírni is, de ez fajtajellegtol idegen beavatkozás, ezért nem ajánljuk, és hosszútávon a szorzetnek sem tesz jót.

Vadászterületen járva a drótos szorébe könnyebben beleakad gazszál, bogáncs, gyommag, stb – persze a keményebb, rövidebb szoru változat itt elonyben van – tehát ezek eltávolításához egy jó bontókefe vagy fémfésu is szükséges. Hetente egy alkalommal ajánlatos alaposan átkefélni a bundát, hogy a portól megszabadítsuk.

A fajta dísze a szemöldök, szakáll, bajusz, ezért vigyázni kell ezek épségére. Etetés után ajánlatos vizes lemosással megszabadítani a szennyezodéstol, mert az elszínezheti a szort, nem beszélve arról, hogy tisztátalan benyomást kelt és piszkítja környezetét. Száradás után óvatosan fésüljük ki egy drótfésuvel.

A puhább, dúsabb szoru egyedeknél gondot okozhat az ujjak között növo és nem kopó szorzet, ami összefilcesedik, nyomja az ujjakat, és végül sántasághoz vezethet. Idonként óvatosan ki kell nyírni – de nagyon vigyázva, hogy nehogy sérülést okozzon!

A hívatlan vendégek

Sajnos a kutyatartás kísérojeként idonként – tudtunkon és akaratunkon kívül – más állatokat is tartunk: ezek a különféle paraziták.

Férgesség : A kutyákban többféle féregfaj található, amelyek az emberre is átkerülhetnek , így egyesek közülük gyerekekben súlyosabb betegséget idézhetnek elo. A féreg fertozöttség kimutatása minden esetben bélsárvizsgálattal történik Féregellenes kezelést a kölykök 3 hetes korától 8 hetes koráig kéthetente, fél éves koráig havonta, majd negyedévente célszeru végezni, tekintve, hogy vadászkutyák esetében a fertozésveszély sokkalta nagyobb, mint kertben, izoláltan tartott állatok esetében.

Kullancsosság: A kullancs gyakori, elterjedt ízeltlábú éloskögo, mely alapesetben csak vérszívásával károsít. Jelentoségét azonban elsosorban átvivo- illetve köztigazda szerepe adja. Számos baktériumos és vírusos betegség mechanikai vektora (átvivoje), melyek közül a kullancs-encephalitis, valamint a babesiosis és a Lyme-kór érdemel említést. Az elso betegség hazánkban igen elterjedt, azonban kutyákban ritkán okoz megbetegedést. Nem így a babesiosis és a Lyme-kór . Az utóbbit egy Borrelia burgdorferi nevet viselo kórokozó okozza A betegség emberen és állatokon is hasonló tünetekben jelentkezik. Felhívja rá a figyelmet a láz, valamint a váltakozó végtagokon jelentkezo sántaság. Sajnos a tünetek nem mindig típusosak, a kórokozó jelenléte vérvizsgálattal mutatható ki. Ezért még az enyhének tuno eseteket se szabad bagatellizálni, hanem feltétlenül állatorvoshoz kell fordulni. A kezelés 6-8 hétig tartó, nagy dózisban adott antibiotikumok segítségével történik, amit a betegség újbóli fellobbanása miatt esetleg meg kell ismételni.

Babesiosis: különféle babesia fajok, nálunk leggyakrabban a B. canis által eloidézett megbetegedés, mely magas lázzal és kezeletlen esetben elhullással jár. A betegség vektora a kullancs. Az ország egyes területein a betegség nagy számban fordul elo, de szinte mindenütt gondolni kell rá. Erre hívja fel a figyelmet a hirtelen jelentkezo magas, 41 C fok körüli láz, levertség, az esetleges kullancsos kórelozmény, valamint a késobb jelentkezo kávébarna vizelet, mely a vörösvérsejtek szétesése miatt jön létre. A betegség azonnali állatorvosi kezelést igényel, elhanyagolt esetben az állat veséi a kiválasztott hemoglobin miatt tönkremennek és végül veseelégtelenség következtében elhullik. A kezelés Imizollal történik általában, izomba adva, mely injekció beadáskor nagyon fájdalmas, de nélkülözhetetlen és hatékony. Az oltás egy hónapos védettséget ad és ismételheto. Az injekció ismert, szinte minden esetben jelentkezo mellékhatása hányás és hasmenés, de ezek a tünetek általában egy órán belül elmúlnak. Ha ismerten fertozött, endémiás területre megyünk vadászni, érdemes a kutyát elozetes kezelésben részesíteni, mert az elhanyagolt vagy észrevétlen esetek az állatok elhullásához vezetnek.

A bolhák a környezetben szinte mindenhol elterjedtek, többféle fajuk is élosködik, ezek nem szigorúan specifikusak, gazdáikat váltják (tehát különbözo fajú állatokon élhetnek). A bolhák petéibol a lárvák a külvilágban kelnek ki, a homérséklettol és páratartalomtól függoen 4-12 nap alatt alakulnak át tercier lárvává, amely bebábozódva újabb 12-14 nap alatt válik bolha imágóvá, mely a gazdaállatokra ugrik táplálékszerzés céljából. Kedvezotlen környezetben a báb évekig is fennmaradhat. A nostények vérszívás után hamarosan párosodnak és lerakják petéiket. Az imágók (kifejlett rovarok) élettartama 1-3 hónap, de alacsony homérsékleten vagy koplaláskor 3 évig is élhetnek. A bolhák kártétele nem csak vérszívásukban, de a csípésükkel allergizáló hatásukban is rejlik - sok esetben egy csípéstol allergiás borgyulladás (hot spot) jön létre, vagy a bor kisebesedik. Védekezéskor a bolhákat mind a kutyából, mind a környezetbol irtani kell. A viszketést gyulladásgátló szerekkel csillapítva az állat a komfortérzetét visszanyeri, azonban a folyamat minden egyes bolhacsípéskor megismétlodhet.

Rühösség: szintén gyakran eloforduló, emberre is átterjedo parazitózis. Eloidézoi rühatkák, melyek a bor felso rétegébe fúródva ott gyulladást hoznak létre. A járatból szövetnedv válik ki, amely a felszínt nedvessé vagy beszáradt váladékkal fedetté teszi. A szervezet jó védekezo reakciója esetén nem okoznak látható betegséget, de az atkák mozgásuk során eros viszketést idéznek elo. A kutyák rühössége a fejen kezdodik és innen terjed a test más pontjaira, a végtagokra, hátra, stb. A fertozöttséget borkaparékból ki lehet mutatni, és a kezelését kezdeti stádiumban érdemes elkezdeni. Mivel a betegség csak gyenge immunrendszeru állatokon okoz súlyos elváltozást, a kezelést a környezet és a takarmányozási viszonyok javításával támogatni kell.

Demodicosis: (szortüszoatkásság) szintén legyengült immunitású állatok tipikus betegsége. Az atka normális körülmények között is megtalálható az állatok szortüszoiben és faggyúmirigyeiben, de betegséget ekkor nem okoz. A kórnak többféle megjelenési formája van, de szinte mindig a fejen és végtagokon kezdodik. Az állatok szore lekopik, testükön hólyagok vagy pörkök láthatók, de az elváltozás nem viszket. A helyi, lokális forma gyakran magától gyógyul, de az egész testre kiterjedo sokszor gyógyíthatatlan. Az említett elváltozásokon kívül gyakran külso hallójárat gyulladást is okoz. A betegség kezelésére immunerosíto anyagokat és lemosást kell alkalmazni, de mivel általában örökletes immunhiányon alapszik, nehézkes és sokszor eredménytelen lesz. Törekedni kell a háttérben fellelheto indok felderítésére és kezelésére.

Manapság a kisállat szakboltokban sokféle élosködo elleni szer is kapható a különféle takarmánykiegészítok mellett. Vannak füröszto szerek, 'spot on' – vagyis a borre cseppentve abba beívódó – készítmények, impregnált nyakörvek, vagy egyszeru rovarriasztó porok. Magam részérol azonban ragaszkodom az állatorvosom által javasolt és felelosséggel forgalmazott készítményekhez. Ne felejtsük el, hogy ezek a rovarriasztó vagy irtó szerek is valamilyen szintu mérgek, tárolásuk, kezelésük, felhasználásuk szakértelmet igényel.

A vadászati munka során esetleg szükségessé váló ápolási teendok

A használat, a vadászat során számos esetben történhet a kutyával baleset. Ezek leggyakrabban enyhébb, sokszor helyszínen is ellátható sérülések, például egy talpba beékelodo tüske, elvágott talppárna, horzsolások, kisebb felületes sebek. Ezek ellátása a vadász, a kutyavezeto dolga, az esetek dönto többségében a késobbiekben sem igényelnek különösebb állatorvosi beavatkozást. Azonban egy fontos tényezot szem elott kell tartani: a seb súlyosságát a mélysége döntoen befolyásolja.

Fontos teendok: a seb környékérol a szor lenyírása, az azonnali Betadine-os sebtisztítás (fertotlenítés), a seb mélységének ellenorzése, mély seb esetén az állat aznapi állatorvoshoz szállítása. Az állatorvos ilyen esetekben megelozési célzattal egy hosszú, 3 napos hatású antibiotikum injekciót adhat, és ez általában az otthon naponta végzett sebtisztítással együtt elegendo a fertozés elkerülésére.

Az elvágott talppárna esete sajátos, mert nagyon nehéz, és általában értelmetlen dolog megvarrni. Általában a varrat elenged, a seb újra szétnyílik. Ha a vágás nem súlyos, akkor is nagyon vérzik és igen fájdalmas, de elegendo a gazda segítsége. Azonnal helyezzünk a helyszínen lévo kötszerekbol, mull- lapból, gézbol és vattából kötést a végtagra, mely a vérzést csillapítja. Kötözéskor figyeljünk, hogy vatta a sebbe ne ragadjon, és a kötést naponta cseréljük, míg be nem gyógyul a seb.

A sebellátáshoz ilyen esetekben is hozzátartozik az antibiotikumos kezelés. Ezt mindig állatorvos írja fel vagy adja be, a magunk szakállára nem szabad gyógyszerezni a kutyát, mert létezik sok, embernek felírható készítmény, amelytol a kutya elpusztulhat. Egy antibiotikum kúra 3, de inkább 5 napig tart, ennél rövidebb ideig káros adni, mert a baktériumokban csak rezisztencia alakul ki a szerrel szemben és legközelebb már nem fog használni.

A vadászat során a kutya szeme - füle gyakran megtelik különféle növényi részekkel, magvakkal, pollennel. Ez nagyon irritáló, gyulladást idézhet elo. Ennek megelozésére minden vadászat után a szemet és a fület, nedves vattával vagy szem- illetve fülcsepp segítségével, ki kell tisztítani. Foként a drótszoru vizsláknál gyakori a toklász fülbe, lábujjak közé vagy más testrészek bore alá fúródása, bor alatti kötoszövetben történo vándorlása. Amennyiben vadászkutyánk szore a toklász betapadására hajlamos, minden vadászat után nézzük át. Ez az átvizsgálás hasznos az esetleges - szor közé vagy borbe - befúródott tüskék, illetoleg a kullancsok eltávolítása miatt is. Ha észrevesszük a toklászt, tüskét, azt mielobb távolítsuk el, ha pedig már befúródott, haladéktalanul menjünk állatorvoshoz, mert a sürgos eltávolítás a gennyes gyulladás fellépését megelozi.

A drótszorzet munka utáni ápolása nagyon fontos, mert a gondozatlan, megázás után kiszáradni képtelen, csapzott szorzet alatt a bor felpuhul, ellenállását veszti és gyakran nehezen kezelheto, súlyos gennyes gyulladás alakul ki.

Ha hidegben vízivad vadászatra megyünk, a vízbe lott vadat csak a vadászat végén gyujtessük a kutyával össze, a vadászat alatti pihenoidoben a nedves kutyát helyezzük meleg autóba vagy folyamatosan mozgassuk, hazaérve pedig meleg helyen pihentessük, szorét szárítsuk meg. Ennek két fontos oka van: egyrészt a kifáradt állat hoháztartása rossz, másrészt nedves szorzettel hidegben hamar megfázik

Téli vadászaton elofordul, hogy a víz felszínét jég fedi. Ha ennek vastagsága olyan, hogy a ráfutó kutyát esetleg nem bírja meg, akkor semmiképp se engedjük be vizslánkat a vadért, mert beszakadhat és megfulladhat.

A vadászati szezon elott fizikailag is készítsük fel a kutyát a munkára, és lehetoleg az elso alkalommal ne vadásztassuk egész nap, mert könnyen túlhajtja magát. A túlhajszolás tünetei izomremegés, rosszullét, eszméletvesztés vagy nehéz mozgás formájában jelentkeznek, ezt megelozendo a kutyát elozetesen hetekig tréningezni, futtatni, mozgatni kell.

A kutya gyógykezelésének általános alapelvei

Nagyon fontos a következetesség - ha elkezdünk egy terápiát, azt fejezzük is be, ne kapkodjunk más megoldások után, még akkor se, ha az nem látszik azonnal eredményesnek. A kutyás ismerosök, jóakarók ilyen esetekben ontják a jótanácsokat és a rémhíreket, új és új orvost ajánlanak: nem megkérdojelezve segíteni-akarásukat, maradjunk a választott orvos terápiája mellett. Természetesen, ha szükségét érezzük, kérhetünk konzultációt más orvossal, de sose hallgassuk el az eddig alkalmazott kezelést.

Az orvosnak mindig pontosan és részletesen mondjuk el, milyen változásokat észleltünk kutyánkon, annak viselkedésében, hangulatában – ne féljünk attól, hogy felesleges apróságokat mondunk. Majd az orvos eldönti, mi van vagy lehet kapcsolatban a betegséggel és mi nem.

Fontos, hogy rendszeresen végezzük a kezeléseket, ne felejtsünk ki egyetlen alkalmat sem, mert sok esetben egy dózis kihagyása is komoly következményekkel járhat.

Amikor gyógyszert, kötszert használunk, ügyeljünk a higiéniás viszonyokra, fontos a tisztaság. Ha steril kötszerrel vagy fertotlenített eszközökkel dolgozunk, lehetoleg húzzunk gumikesztyut, amit elozoleg alkohollal fertotleníthetünk. Ha orvos által elrendelt kezelést végzünk otthon, az utasításokat mindig tartsuk be, azt önhatalmúlag vagy más tanácsára, elozetes egyeztetés nélkül ne változtassuk meg.

Gyógyszer beadása

Mint minden „kényszerintézkedés” során, a nyugalom, határozottság és szigor legyen az alaphangulat. Lehetoleg segítség nélkül, a gazda egyedül oldja meg a feladatot, mindent elore a keze ügyébe készítve, mert minél nagyobb a felhajtás, az elokészület, okos kutyánk annál hamarabb felfedezi, hogy valami galádság készül, és eleve fél, védekezni próbál.

Ami a legfontosabb: csak az eloírt fajtájú és mennyiségu szert alkalmazzuk, mert a több nem jobb, hanem rosszabb!

Kapszula és tabletta beadásának legbiztosabb módja, ha bal kézzel átfogjuk a kutya orrhátát, és a pofa oldalsó lágy részeit ujjainkkal benyomjuk az alsó és felso fogsor közé, ezáltal a kutya szája kinyílik. Ezután a gyógyszereket másik kezünkkel a nyelv tövére tesszük, amilyen mélyre csak tudjuk, ezzel nyelési reflexet váltunk ki. Becsukjuk a kutya száját, de a fejét-pofáját változatlanul felfelé tartjuk, amíg meg nem nyalja az orrát. Ha ez megtörtént, biztosak lehetünk abban, hogy lenyelte a torkában elhelyezett gyógyszert. Ha nem akar nyelni, az orrára fújva kiválthatjuk a nyelési reflexet. Nagyon profi kutyával szemben a végso fegyver: az orrnyílások befogása.

Ha folyadékot kell az állatnak beadnunk, ültessük lábunk elé a kutyát, és a pofáját egy kézzel átfogva fejét emeljük fel. Egy segíto egy muanyag, tu nélküli fecskendobe felszívja a folyadékot és egyik ujjával a szájzugot kihúzva a pofa és a fogak közötti térbe nyomja az anyagot. Mindig várjuk meg, hogy a kutya nyeljen, és csak utána adagoljuk tovább. Fegyelmezett kutya és edzett gazda párosa egyedül is elo tudja adni a produkciót. (Érdemes néha ilyesmit is gyakorolni a kiskölyökkel, játékosan, utána juti-falattal, mert szinte mindenki életében eljo a nagy pillanat, amikor szükség lesz a mutatványra!) Fecskendok a gyógyszertárakban beszerezhetok, de végso sorban kanállal is megoldható a dolog, csak nagyobb a veszélye annak, hogy 'fele bele, fele mellé', ami gyógyszer esetében nagy baj!

Alapjában fegyelmezo gyakorlatként is felfoghatjuk az egész gyógyszer-beadási procedúrát: parancsoljunk nyugalmat és ülo helyzetet, ne turjünk rakoncátlankodást. A sikeres gyógyszerbeadás után pedig dicséret, simogatás jár.

A hogutáról

Még egy tartással összefüggo, nagyon súlyos, életveszélyes megbetegedésrol kell szót ejteni. Ez a hoguta .

Leggyakrabban akkor fordul elo, ha a kutyát a napon álló, zárt autóban vagy árnyék nélküli területen megkötve hagyjuk. Eloidézheti az is, ha kánikulában, tuzo napon túlmozgatjuk. Tudottan szívbeteg, vagy idos, vemhes kutyát egyáltalán nem szabad kánikulában, eros napsütésben futtatni, dolgoztatni!

Ha idoben felfedezzük az erosen lihego, nyálzó, vagy már támolygó, elesett állatot, azonnal hideg folyóvíz alá dugjuk, fejét locsoljuk, akár 10 percig is, míg a tünetek enyhülnek. Ha a beteg már nincs magánál vagy görcsöl, a hutés után azonnal állatorvoshoz kell fordulni, de sajnos sokszor ekkor már nem gátolható meg az elhullás. Arra is gondolni kell, hogy vergodése következtében gyomorcsavarodás is kialakulhat, tehát a vizsgálat ennek felderítésére is terjedjen ki.

Érdemes tehát figyelni:

- hosszabb idore nem szabad a gépkocsiban magára hagyni a kutyát! (Sajnos sok olyan, a kutya számára tragikus eset történt, amikor a gépkocsi-rablás elso áldozata a kocsiban hagyott kutya lett!!!

- az orizetlenül hagyott autóra idonként rá kell nézni, hogy nem érte-e el a nap, vagy nem zaklatja-e valaki?

Tulajdonképpen az egyetlen biztonságos megoldás, ha fedett, orzött garázsban, parkolóházban áll az autó, benne a kutyával, mindig résnyire nyitott ablakokkal.

Az öregedo kutya

Szerencsésnek mondhatják magukat a vizsla tulajdonosok, hiszen fajtájukra általában a hosszú élet jellemzo. Tapasztalataim alapján a vizsla átlag-életkora 12-14 év, ismertem több, ennél idosebb, teljesen fitt, életvidám egyedet is! Emlékeimben él egy 'öreglány', aki 17 évesen szívrohamban ment el, s elotte néhány héttel még vidáman ballagott fel gyalog az ötödik emeletre.

Az oszülés önmagában még nem az öregedés biztos jele: ennek genetikai háttere van, s egyes családok már 6-7 évesen, mások csak 10 körül kezdenek deresedni. Kutyáinkra is igaz az, amit a gerontológusok miránk, emberekre állítanak: az egészséges, aktív, mozgékony élet a fiatalság legjobb konzerválója. Ha öregedo kutyánkat nem hagyjuk egész nap a karosszékben szundikálni, hanem feladatot adunk neki, akár új játékokat, foglalatosságot is kitalálva számára, tovább élvezhetjük majd társaságát.

Természetesen figyelembe kell venni a biológiai törvényeket! Az átlagos vizsla nyolc-kilencévesen felhagy az aktív vadászattal, ezután már csak kisebb, kímélo munkákra foghatjuk be. Ha van arra lehetoség - és nincs nagyon hideg - hogy egy hajtás után kocsinkban pihenhessen, akkor még nyugodtan kivihetjük vadászatokra is, o biztosan nagyon élvezni fogja. Persze a sebzett nyúlért már nem szabad ot küldeni, de egy-egy nagyon elveszett vad megkeresésével még bizonyítani tudja, hogy a tapasztalat néha többet ér, mint az ifjúi hév!

Követendo szabály, hogy a teljesen egészséges kutyát nyolc éves kor után már nem szabad eroltetni: mozogjon annyit és olyan tempóban, ahogy az neki jólesik! Ha hirtelen, egyik hónapról a másikra visszafogja magát, hamar beáll a gazda lába mögé sétákon: into jel, jó lesz állatorvosnak megmutatni, mert valami megbetegedés állhat a háttérben.

Az idos kutya takarmányozása csak annyiban tér el a fiatalétól, hogy viszonylag alacsonyabb fehérjetartalmú eledelt, könnyebben emésztheto formában kell adni. Elotérbe kerülhetnek a tejtermékek, viszont csontot ne, vagy csak alig kapjon. Az idoskori ízületi gondok megelozésére – enyhítésére nagyon jó hatásúak a különféle újzélandi zöldkagyló kivonatot tartalmazó készítmények.

Érdemes évente, tízéves kor fölött félévente általános kivizsgálást csináltatni, mert a hamar felfedezett betegségeket könnyebb és eredményesebb kezelni.

Szuka kutyákat – ha eddig nem történt meg– ajánlott 8 éves korban ivartalaníttatni. Ezután a tenyésztés úgyse jöhet már szóba, viszont az öregkori ivarzási problémák, a tüzelés elhúzódása könnyen torkollhat gennyes méhgyulladásba, ami ebben az életkorban szinte mindig súlyos, életveszélyes. Az emloket is érdemes rendszeresen áttapintani, mert a vizslák relatíve gyakori öregkori megbetegedései a különféle emlodaganatok. Nem szabad sokat késlekedni, mert még egy tíz vagy tizenkét éves kutya is könnyen átvészeli a mutétet, s utána még évekig élhet egészségesen.

Kan kutyák öregedéssel járó gondja lehet valamilyen prosztata-megbetegedés. Ennek tünete, ha vizelési nehézségek lépnek föl, az öregúr hosszasan álldogál a fa tövében, s csak akadozva, vagy gyenge sugárban folyik a vizelet. Orvoshoz kell vinni, aki valószínuleg viszonylag egyszeruen megoldja a problémát, enyhítve a kutya kínjain.