Menü bezárása
English pages
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
  2022. augusztus 12. | Ma Klára napja van.

Jó tudni

12
01
2021

Ha az addig egészséges, tünetmentes kutya félretartja vagy folyamatosan rázza a fejét, kaparja a pofáját, fülét, nyitva tartja száját:

Gyakori ok, hogy valami (csontszilánk, fadarab, stb.) megakadt a szájában, fogai között vagy a torkában. A szájüreg tüzetes átvizsgálásával felfedezhető a beszorult dolog. Óvatosan távolítsuk el, az alsó állkapcsot másik kezünkkel átfogva és a bőrt a fogak közé nyomva, ezzel a szájat nyitva tartva, nehogy a segítő ember is sérültté váljon!

Ha ilyent nem találunk, vagy a kutya hirtelen elkezd folyamatosan prüszkölni, az orrváladék kissé véres: valószínűleg toklász került fülébe vagy orrába. (Erre főleg nyár elején és végén kell gondolni vadászkutyák esetében.) Ne foglalkozzunk a keresésével, mert ennek eltávolításához speciális eszköz kell, tehát a teendő: állatorvoshoz szállítás, aki majd – szükség esetén bódításban – átvizsgálja az orr- és hallójáratokat és kiveszi a befúródott toklászt.

Ha futás, játék, ugrálás közben a kutya – esetleg erős fájdalmat jelezve – megáll, felemeli valamelyik lábát: lehet csupán egy erős ütés, ami hirtelen nagy fájdalmat okoz, de lehet rándulás, vagy akár törés, repedés is.

Azonnal nyugalomba kell helyezni a kutyát: lehetőleg a sérült végtagot nem mozgatva ültessük le, és nyugtassuk meg a rémült állatot. Ha utcán, vagy a területen, lakástól – kocsitól távol történik, akkor is ültessük-fektessük le és várjunk nyugodtan pár percet, amíg fel tudjuk mérni a valós állapotot. Óvatosan tapogassuk végig az ujjaktól kezdve a lapockáig vagy a medencéig, és figyeljünk, hol jelez fájdalmat. Ha csak a hirtelen fájdalomtól rémült meg, akkor megnyugtató fellépésünk hatására hamar oldódni fog rémülete és elkezdi mozgatni és terhelni a végtagot. Ha rövid idő elteltével a sérült láb duzzadni kezd, esetleg tehetetlenül lógatja azt, mielőbb szakállatorvoshoz kell szállítani (ahol röntgenkészülék is rendelkezésre áll). A szállítás idejére biztosítani kell, hogy a sérült végtag nyugalomban legyen, ezért elengedhetetlen, hogy a kocsiban a vezetőn kívül legyen valaki, aki fekve tartja a kutyát egy esetleges hirtelen fékezésre számítva.

Sosem szabad a kificamodott végtagot megpróbálni helyrerángatni!!!

Meg kell még említeni két, takarmányozással összefüggő súlyos megbetegedést, amely sajnos vizslákban is előfordul – és ami nagymértékben a gazda gondosságával megelőzhető.

Az egyik a gyomorcsavarodás: főként nagytestű, laza bőrű fajták betegsége, mely összefügg a szervezeti lazasággal, de az etetés utáni mozgatással is. Sajnos vizslák között is előfordul. A betegség kialakulásának oka, hogy a gyomor csak két ponton, a két végén van felfüggesztve. Etetés után, testmozgás hatására a kitágult gyomorban elhelyezkedő tartalom meglendül, és a gyomor a lépet magával húzva hossztengelye mentén átfordulhat. Ez végzetes keringési zavart hoz létre, és a gyomorban erjedő takarmányból toxikus anyagok keletkeznek. A kutya hányni próbál, hogy a kellemetlen érzéstől megszabaduljon, de a csavarodás miatt képtelen erre, hasa felfúvódik, végül az állat elhullik az etetést követően általában 6-12 óra alatt. A betegség azonnali műtéttel gyógyítható, a legkisebb késlekedés is az állat halálához vezet! Sajnos a műtét után a gyomorfalból a vérbe áramló toxikus anyagok sok esetben napok múlva ölik meg az állatot, így fel kell készülni arra, hogy a sikeres műtét sem lesz mindig eredményes, függetlenül annak technikai sikerétől. Ezért a műtét után még legalább 3 kritikus nap következik, míg végül fellélegezhetünk, hogy az életveszély elmúlt. Az utókezelésnél fontos a pár napig tartó szigorú, majd a még egy hetes enyhébb diéta, melynek betartása szintén nagymértékben hozzájárul a műtét sikeréhez.

A másik betegség a bélelzáródás, ami különösen a játékos, fiatal vizslákat veszélyezteti. A jó adottságokkal született kölyök szeret mindent a szájában hurcolni, ami futkározás, ugrálás, a többiekkel való birkózás közben könnyen leszalad a torkán. Meglepő dolgok kerülhetnek elő kutyáinkból – a játéklabda és egyéb gumijáték darabok mellett gyakori "lelet" a zokni, dió, különböző méretű kövek, csavarok. A betegség tünetei: étvágytalanság, ismétlődő hányás, a széklet elmaradása.

Ha az addig egészséges, tünetmentes kutya félretartja vagy folyamatosan rázza a fejét, kaparja a pofáját, fülét, nyitva tartja száját:

Gyakori ok, hogy valami (csontszilánk, fadarab, stb.) megakadt a szájában, fogai között vagy a torkában. A szájüreg tüzetes átvizsgálásával felfedezhető a beszorult dolog. Óvatosan távolítsuk el, az alsó állkapcsot másik kezünkkel átfogva és a bőrt a fogak közé nyomva, ezzel a szájat nyitva tartva, nehogy a segítő ember is sérültté váljon!

Ha ilyent nem találunk, vagy a kutya hirtelen elkezd folyamatosan prüszkölni, az orrváladék kissé véres: valószínűleg toklász került fülébe vagy orrába. (Erre főleg nyár elején és végén kell gondolni vadászkutyák esetében.) Ne foglalkozzunk a keresésével, mert ennek eltávolításához speciális eszköz kell, tehát a teendő: állatorvoshoz szállítás, aki majd – szükség esetén bódításban – átvizsgálja az orr- és hallójáratokat és kiveszi a befúródott toklászt.

Ha futás, játék, ugrálás közben a kutya – esetleg erős fájdalmat jelezve – megáll, felemeli valamelyik lábát: lehet csupán egy erős ütés, ami hirtelen nagy fájdalmat okoz, de lehet rándulás, vagy akár törés, repedés is.

Azonnal nyugalomba kell helyezni a kutyát: lehetőleg a sérült végtagot nem mozgatva ültessük le, és nyugtassuk meg a rémült állatot. Ha utcán, vagy a területen, lakástól – kocsitól távol történik, akkor is ültessük-fektessük le és várjunk nyugodtan pár percet, amíg fel tudjuk mérni a valós állapotot. Óvatosan tapogassuk végig az ujjaktól kezdve a lapockáig vagy a medencéig, és figyeljünk, hol jelez fájdalmat. Ha csak a hirtelen fájdalomtól rémült meg, akkor megnyugtató fellépésünk hatására hamar oldódni fog rémülete és elkezdi mozgatni és terhelni a végtagot. Ha rövid idő elteltével a sérült láb duzzadni kezd, esetleg tehetetlenül lógatja azt, mielőbb szakállatorvoshoz kell szállítani (ahol röntgenkészülék is rendelkezésre áll). A szállítás idejére biztosítani kell, hogy a sérült végtag nyugalomban legyen, ezért elengedhetetlen, hogy a kocsiban a vezetőn kívül legyen valaki, aki fekve tartja a kutyát egy esetleges hirtelen fékezésre számítva.

Sosem szabad a kificamodott végtagot megpróbálni helyrerángatni!!!

Meg kell még említeni két, takarmányozással összefüggő súlyos megbetegedést, amely sajnos vizslákban is előfordul – és ami nagymértékben a gazda gondosságával megelőzhető.

Az egyik a gyomorcsavarodás: főként nagytestű, laza bőrű fajták betegsége, mely összefügg a szervezeti lazasággal, de az etetés utáni mozgatással is. Sajnos vizslák között is előfordul. A betegség kialakulásának oka, hogy a gyomor csak két ponton, a két végén van felfüggesztve. Etetés után, testmozgás hatására a kitágult gyomorban elhelyezkedő tartalom meglendül, és a gyomor a lépet magával húzva hossztengelye mentén átfordulhat. Ez végzetes keringési zavart hoz létre, és a gyomorban erjedő takarmányból toxikus anyagok keletkeznek. A kutya hányni próbál, hogy a kellemetlen érzéstől megszabaduljon, de a csavarodás miatt képtelen erre, hasa felfúvódik, végül az állat elhullik az etetést követően általában 6-12 óra alatt. A betegség azonnali műtéttel gyógyítható, a legkisebb késlekedés is az állat halálához vezet! Sajnos a műtét után a gyomorfalból a vérbe áramló toxikus anyagok sok esetben napok múlva ölik meg az állatot, így fel kell készülni arra, hogy a sikeres műtét sem lesz mindig eredményes, függetlenül annak technikai sikerétől. Ezért a műtét után még legalább 3 kritikus nap következik, míg végül fellélegezhetünk, hogy az életveszély elmúlt. Az utókezelésnél fontos a pár napig tartó szigorú, majd a még egy hetes enyhébb diéta, melynek betartása szintén nagymértékben hozzájárul a műtét sikeréhez.

A másik betegség a bélelzáródás, ami különösen a játékos, fiatal vizslákat veszélyezteti. A jó adottságokkal született kölyök szeret mindent a szájában hurcolni, ami futkározás, ugrálás, a többiekkel való birkózás közben könnyen leszalad a torkán. Meglepő dolgok kerülhetnek elő kutyáinkból – a játéklabda és egyéb gumijáték darabok mellett gyakori "lelet" a zokni, dió, különböző méretű kövek, csavarok. A betegség tünetei: étvágytalanság, ismétlődő hányás, a széklet elmaradása.

02
01
2021
AV Vizsla alapvizsga (emelt szintű képességvizsga)
BIS A kiállítás legszebb kutyája
BkHCh Babérkoszorús Hungária Champion (a HGCh. régi elnevezése), győztes osztályban elért 3 győzelmet jelent, az egyikkel együtt HFGY-t is kell elérni.
BOG A csoport legjobbja; FCI fajtacsoportonként ítélik oda.
CAC Országos vagy nemzetközi kiállításon a növendék-, nyílt-, munka-, champion-, vagy veterán osztály győztese. A cím kiadása nem kötelező, csak kitűnő minősítésű kutya kaphatja meg. Nemenként külön kerül kiadásra.
CACIB Nemzetközi kiállításon a növendék-, nyílt-, munka-, és champion osztály CAC minősítésű kutyái közül a győztes. A cím kiadása nem kötelező. Nemenként külön kerül kiadásra.
CACIT Nemzetközi munkaverseny győztese, első díjban végezve.
CACT Országos munkaverseny győztese, első díjban végezve.
C.I.B vagy C.I.ENemzetközi szépségchampion
C.I.T (ec), C.I.T(ft)Nemzetközi munkachampion: (ec) – vízi-mezei vagy mindenesen, (ft) – mezei versenyen szerzett címek alapján.
CQNMezei versenyeken kiadott cím, amelyet az a kiemelkedő képességekkel rendelkező és kitűnő munkát végzett kutya kaphat, ami kiképzési hiba miatt nem kaphatott minősítést.
DGYDerby győztes: a derby kiállításon, fajtánként és nemenként az előző évben született kutyák közül a győztes.
FTMezei verseny (field trial)
FT. EUChField Trial Európa Kupa győztese (egyéni vagy csapat).
HD...Csípőízületi diszplázia-vizsgálat eredménye.
HChMagyar champion
HFGY vagy BOBA fajta legjobbja az adott kiállításon.
HGChHungária Gand Champion, régi nevén Babérkoszorús Hungária Champion (BkHCh.) győztes osztályban elért 3 győzelem, az egyikkel együtt HFGY-t is kell elérni.
HJChMagyar fiatal champion (munkateljesítmény nem kell hozzá!)
HMChMagyar munkachampion
HPJFiatal osztály győztese
HSChMagyar show-champion: annyival kevesebb a HCh-nál, hogy munkateljesítmény nem szükséges az elnyeréséhez, hanem több kiállítási győzelem kell.
KVKépességvizsga
MAMSzlovákiai vízi mezei verseny: Mészáros Sándor Emlékverseny
MVVMindenes vizslaverseny
NVCSNehezített vércsapa verseny
ŐTVŐszi tenyészvizsga
RCACOrszágos vagy nemzetközi kiállításon a növendék-, nyílt-, munka-, champion-, vagy veterán osztály második helyezettje. A cím kiadása nem kötelező, csak kitűnő minősítésű kutya kaphatja meg.
RCACITNemzetközi munkaversenyen második, első díjban végezve
RCACTOrszágos munkaversenyen második, első díjban végezve
RCACIBA CACIB-ért konkuráló kutyák, és a CACIB győztes kutya osztályában Res.CAC címet elért kutyák közül kiválasztott legszebb kutya. A cím kiadása nem kötelező.
SMVSpeciális magyar vizsla verseny
TSZTenyészszemle
VMVVízi-mezei vizslaverseny
AV Vizsla alapvizsga (emelt szintű képességvizsga)
BIS A kiállítás legszebb kutyája
BkHCh Babérkoszorús Hungária Champion (a HGCh. régi elnevezése), győztes osztályban elért 3 győzelmet jelent, az egyikkel együtt HFGY-t is kell elérni.
BOG A csoport legjobbja; FCI fajtacsoportonként ítélik oda.
CAC Országos vagy nemzetközi kiállításon a növendék-, nyílt-, munka-, champion-, vagy veterán osztály győztese. A cím kiadása nem kötelező, csak kitűnő minősítésű kutya kaphatja meg. Nemenként külön kerül kiadásra.
CACIB Nemzetközi kiállításon a növendék-, nyílt-, munka-, és champion osztály CAC minősítésű kutyái közül a győztes. A cím kiadása nem kötelező. Nemenként külön kerül kiadásra.
CACIT Nemzetközi munkaverseny győztese, első díjban végezve.
CACT Országos munkaverseny győztese, első díjban végezve.
C.I.B vagy C.I.ENemzetközi szépségchampion
C.I.T (ec), C.I.T(ft)Nemzetközi munkachampion: (ec) – vízi-mezei vagy mindenesen, (ft) – mezei versenyen szerzett címek alapján.
CQNMezei versenyeken kiadott cím, amelyet az a kiemelkedő képességekkel rendelkező és kitűnő munkát végzett kutya kaphat, ami kiképzési hiba miatt nem kaphatott minősítést.
DGYDerby győztes: a derby kiállításon, fajtánként és nemenként az előző évben született kutyák közül a győztes.
FTMezei verseny (field trial)
FT. EUChField Trial Európa Kupa győztese (egyéni vagy csapat).
HD...Csípőízületi diszplázia-vizsgálat eredménye.
HChMagyar champion
HFGY vagy BOBA fajta legjobbja az adott kiállításon.
HGChHungária Gand Champion, régi nevén Babérkoszorús Hungária Champion (BkHCh.) győztes osztályban elért 3 győzelem, az egyikkel együtt HFGY-t is kell elérni.
HJChMagyar fiatal champion (munkateljesítmény nem kell hozzá!)
HMChMagyar munkachampion
HPJFiatal osztály győztese
HSChMagyar show-champion: annyival kevesebb a HCh-nál, hogy munkateljesítmény nem szükséges az elnyeréséhez, hanem több kiállítási győzelem kell.
KVKépességvizsga
MAMSzlovákiai vízi mezei verseny: Mészáros Sándor Emlékverseny
MVVMindenes vizslaverseny
NVCSNehezített vércsapa verseny
ŐTVŐszi tenyészvizsga
RCACOrszágos vagy nemzetközi kiállításon a növendék-, nyílt-, munka-, champion-, vagy veterán osztály második helyezettje. A cím kiadása nem kötelező, csak kitűnő minősítésű kutya kaphatja meg.
RCACITNemzetközi munkaversenyen második, első díjban végezve
RCACTOrszágos munkaversenyen második, első díjban végezve
RCACIBA CACIB-ért konkuráló kutyák, és a CACIB győztes kutya osztályában Res.CAC címet elért kutyák közül kiválasztott legszebb kutya. A cím kiadása nem kötelező.
SMVSpeciális magyar vizsla verseny
TSZTenyészszemle
VMVVízi-mezei vizslaverseny
01
01
2021

Angol vizslák Azon vizslafajták, amelyek a Brit szigetekről származnak, vagyis a pointer és a szetterek.
Apróvad Azon, kisebb testű vadfajok összefoglaló neve, amelyek sörétes fegyverrel lőhetők; ezek körét a vadászati törvény határozza meg. Ide tartozik a fácán, vadkacsa, mezei nyúl, esetenként a fogoly.
Barkácsolás Lovasfogattal való cserkészés.
Beugrik A nem eléggé fegyelmezett vizsla vadkeléskor elmozdul helyéről.
Bevadászás A már alapképzett kutya tanításának befejezése „élesben”, a vadászterületen.
Borkászás (Busirozás)Bozótos, bokros terület átkerestetése a vizslával. Itt a kutya nem állja meg a vadat, hanem kinyomja, felrebbenti.
Bringzli(a német bringsel szóból ered) jelzőapport. Ez egy 5- 6 cm hosszú tárgy, amit a vércsapa munkánál, a dermedthez vezetés feladatnál a kutya nyakörvére kell rögzíteni bőrszíjjal vagy vékony lánccal. A dermedt (élettelen) vad megtalálásakor a kutya a szájába veszi a bringzlit és ezzel a vezetőhöz menve jelzi a vad megtalálását, majd odavezeti őt a vadhoz.
Csapa, csapakövetésCsapa az a nyom, amit a vadászterületen mozgó vad hagy maga után. Csapakövetéskor a vizsla ezt a nyomot követi. Azonban ne csak a talajon szemmel látható lábnyomra gondoljunk! Itt az élőlény testéből kipárolgó szaganyagokról van szó, melyek a növényzetre kenődnek, illetve az állat elhaladása után levegőben terjedő „szagfolyosót” alkotnak. Ezt követi a vizsla, pl. a vizsgafeladatok között a vonszaléknál. Idővel ezek a szaganyagok lecsapódnak a talajra, a növényzetre.
CserkelésA nagyvad vadászat egyik módja. A vadász az erdőben, ösvényeken, vadváltókon óvatosan haladva próbálja meglesni, követni a vadat, és – ha az lőhető – elejteni. A kutya a lehető legóvatosabban, zaj, hirtelen mozdulat nélkül követi a vadászt, nehogy megriassza a figyelt állatot. A vadász hang nélkül, csak óvatos mozdulatokkal irányítja kutyáját.
Dermedthez vezetésVércsapa kidolgozásánál, ha a kutya az utolsó sebágytól önállóan követi a nyomot, a lelőtt (dermedt) vad megtalálásakor a jelzőapportot a szájába véve tér vissza vezetőjéhez és így tudatja gazdájával, hogy megtalálta a keresett zsákmányt.
Dermedtre csaholásVércsapa kidolgozásánál, ha a kutya az utolsó sebágytól önállóan követi a nyomot, a dermedt vad megtalálását folyamatos ugatással jelzi. Addig kell ugatnia, amíg vezetője oda nem ér.
DúvadMindazon vadfajok gyűjtőneve, amelyek vadászati szempontból károsak, a vadgazdálkodás céljait szolgáló fajokat pusztítják, károsítják.
ElfektetésA helyben-maradás elnevezése a vadászkutyás szlengben. A lefektetett kutyának csendben, szinte mozdulatlanul kell megvárnia vezetőjét akkor is, ha közben lövést hall. Versenyen általában 5 percig tart, és közben két lövést ad le a vadász.
EngedelmességJelentése gyakorlatilag megegyezik a szó hétköznapi értelmezésével, vagyis azt fejezi ki, hogy a kutya mennyire fogad szót, mennyire követi vezetője síppal, kézjellel vagy szóban kiadott parancsait, utasításait.
Feltétlen elhozásFontos követelmény, hogy a vadászkutya a megtalált lőtt vadat mindenképpen vegye fel és vigye vezetőjéhez, annak erre vonatkozó utasítása nélkül. Ennek vadászati jelentősége igen nagy, hiszen a vadász sokszor nem tudja, hogy kutyája előtt valahol sebzett vagy lőtt vad van.
Felveszi a nyomotÍgy nevezzük, amikor a vizsla megtalálja a vad csapáját és elkezdi követni.
Figuratív vadmegállásAz embernek az a benyomása, hogy a vad szagának észlelése szinte villámcsapásként éri a kutyát, lába mozdulat közben a földről felemelve marad, orra előre nyúlva mutat a vad felé, farka vízszintesen, vagy egy kicsit felemelve rezzenéstelenül áll: ez a FIGURATIV vadmegállás. Mintha mozgás közben sóbálvánnyá vált volna!
HajszaAmikor a sebzett vad a kutya közeledtére elmenekül a sebágyból, a kutyavezető lecsatolva ebét a vezetékről hajszára küldi, vagyis a kutya megpróbálja utolérni és megállítani a menekülő vadat. (ÁLLÓRA CSAHOLÁSSAL)
IrányíthatóságAz engedelmesség része, azt jelenti, hogy a kutyát munka közben mennyire lehet bizonyos irányba – pl. előre, jobbra vagy balra – elküldeni, vagy odairányítani egy helyre. A vízi munkánál van kiemelkedő jelentősége, ott bírálják versenyeken. Természetesen a mezőben is fontos és hasznos dolog.
Javító hatású egyedGyakran használt állattenyésztési kifejezés; szinte mindig csak bizonyos tulajdonság vonatkozásában beszélünk róla! Egy tulajdonság tekintetében javító hatású az az egyed, amely utódainak átlaga jobb, mint a vele párosított egyedek átlaga a kiválasztott tulajdonság tekintetében. Pl. csípőízületi diszplázia vonatkozásában javító hatású az egyed, ha utódainak átlageredménye „majdnem mentes”, míg a hozzá párosított egyedek átlageredménye „enyhe” fokozat.
Kajtatásnövényzettel sűrűn borított terület átkeresése. Természetesen a vizsla itt nem állja a vadat, hanem kinyomja vagy felrebbenti rejtekéből.
KapcsolattartásA standard is kiemeli, hogy a vizslának különös hajlama van a kapcsolattartásra. Ez alatt azt értjük, hogy a kutya ne csak a parancsokra legyen engedelmes, hanem önmaga törekedjen a folyamatos kontaktusra vezetőjével. Tehát hétköznapian fogalmazva ne a gazdi gondja legyen, hol jár a kutyája – a vizslától elvárjuk, hogy ő „tartsa a kapcsolatot”, mindig tudja, hol van a gazdája. Akár mezei keresés, akár vízi munka vagy kajtatás közben tudata egy kis részével állandóan figyeljen a vezetőjére. Így aztán a kutya könnyen vezethető, hiszen a legkisebb jelre is tud reagálni, folyamatos az együttműködés a pár két tagja – kutya és vezetője – között.
Kettős állásHa két kutya egyszerre keres a mezőn, és a lapuló vad szagát szinte egyszerre észlelik és megállják. Ilyenkor mindkét vizsla orra egy pont felé, a vadra mutat.
Kézben vanA kutya: ha fegyelmezetten viselkedik, tartja a kapcsolatot vezetőjével, könnyen vezethető. (Úgy, mintha a póráza a vezetője kezében volna.)
Kikerül a kézbőlA kutya: elveszti a kapcsolatot vezetőjével, nem reagál a parancsokra, nem engedelmeskedik.
KikezdeniA vadat: a rosszul tanított vizsla a lőtt vadat gyömöszöli, tépi, elkezdi enni. Ennek egyik első jele, ha ráteszi a mancsát.
Kimarad a vadMezei keresésnél, ha a vizsla keresési stílusa hibás, ezért az elhagyott, át nem keresett területen észrevétlenül (vagy a bírók által kiverten) marad az élő vad.
Kinyomott vadHa a vizsla mezei keresés során nem észleli a rejtőző vadat, vagy észreveszi ugyan, de túl későn - vagy egyáltalán nem - állja meg, ezért a vad menekülni kezd még a vadász érkezése előtt.
Kontinentális vizslaAzon vizslafajták csoportja, amelyek nem Angliából származnak. Az FCI rendszerében a VII fajtacsoport alegységét képezik, pl. magyar -, német -, olasz vizslák, brittany (epagneul breton) stb. tartoznak ide .
Korona (NEM itt nem a vírusra gondolunk!)
Vizslaversenyeken a nézők, kísérők neve. Ők csak bizonyos távolságról figyelhetik, követhetik a kutya munkáját.
LégszimatA tárgyak, élőlények levegőben terjedő szaganyaga, illetve ennek keresése, észlelése a kutya által. Tehát légszimatos elhozásnál a kutya a széllel terjedő szaganyagokat keresi és ezek alapján találja meg az elveszett vadat vagy tárgyat.
Magas orral (keres)A jó vizsla légszimatos munkánál magas orral keres, tehát az orrhát legalább vízszintes, a fej a hátvonal magassága fölött van. Az orr / fejtartást a környezeti viszonyok, vagyis a szélerősség, levegő hőmérséklete, páratartalma, a terep domborzati és növényzeti viszonyai határozzák meg – az orrhasználat a vizsla tudatos tevékenysége.
Mély orral (keres)Ha orra a talaj felé mutat, feje alacsonyabban van, mint a marja.
Mesterséges vércsapaVersenyeken általában marha, ritkábban vadvérrel a bírók és segítőik fektetik előre eltervezett, kijelölt útvonalat követve, a vér csepegtetésével. Itt ugyan nem haladt el élő vad, tehát annak lábnyoma, testszaga, szőrmaradék nem segíti a kutya munkáját, de a végighaladó fektető ember is bőven hagy szagnyomot. Mindenes versenyen a mesterséges vércsapa 2 – 4 óra öreg, nehezített vércsapa versenyen 24 órás. Esetenként rendeznek versenyt 48 órás nyomon is.
NagyvadAzon vadfajoknak összefoglaló neve, amelyek testnagyságuk vagy eszmei értékük alapján kiemelkednek. Hazánkban élo fajaik: szarvas, muflon, dám, őz, túzok és vaddisznó.
NyúltisztaAz a vizsla, amelyik fegyelmezett, nem ugrik be és nem kergeti a kiugró, menekülő nyulat.
OrrjóságA kutya szimatoló képességégének fejlettsége, élessége, ami nagyrészt öröklődő tulajdonság. Természetesen minden kutyának kimondhatatlanul jobb orra van, mint akármelyik embernek, ezért értékelése nehéz, egy képzett kutyánál nehéz elkülöníteni a jó orrhasználattól. A jó orr legbiztosabb jele a nagyobb távolság, ahonnan a vadat észleli, és a magabiztosság a jelzésekben és a vadmegállásban.
OrrhasználatA képzés során, tapasztalatai révén a vizsla megtanulja céltudatosan használni az orrát. A szaganyagok terjedését a környezeti viszonyok, vagyis a szélerősség, levegő hőmérséklete, páratartalma, a terep domborzati és növényzeti viszonyai határozzák meg, amihez a vizsla orrhasználatával alkalmazkodik. A jó orrhasználat abban jut kifejezésre, hogy keresésnél a kutya hogyan használja ki a szelet, hogyan választja meg a keresés módját, gyorsaságát és a fordulókat a körülmények függvényében.
ÖnállóságLátszólag az engedelmesség, vezethetőség ellentéte – valójában a vizslavezetés művészete, hogy a kiképző megtalálja a helyes arányt a fegyelmezettség, irányítás, kontroll – és az önállóság között. A vizsla – bár állandóan figyel gazdájára, tartja a kapcsolatot, irányítható – de közben önállóan dolgozik, hiszen ő érzi a szagokat, jobban érzékeli a szélirányt, a levegő páratartalmát, mindazt, ami az orrhasználatot befolyásolja – ezek függvényében önállóan kell döntenie, cselekednie – néha a gazdától több száz méterre, vagy esetenként a vezető utasítása ellenére.
PárosításA tenyészpár – vagyis a megfelelő szukához a megfelelő kan – kiválasztása.
PároztatásFedeztetés.
Puha szájúAz a vizsla, aki a vadat szilárdan, de kíméletesen fogja, elhozás közben semmiképpen nem sérti fel. (Ennek ellentettje a kemény szájú, vadat sértő, roncsoló kutya.)
RáhúzásMezei keresés közben, a vad szagának észlelése után a vizsla óvatos, cserkelő mozdulatokkal megközelíti a rejtőző vadat, majd kellő közelségbe kerülve állja azt.
Saját teljesítmény vizsgálat(vagyis az egyed minősítése küllem, munkatulajdonságok és egészségesség szempontjából): tenyészszemle, temperamentum és munkateljesítmény vizsgák, egészségességi szűrések tartoznak ide
SebágyAhol a megsebzett nagyvad elfekszik, ezáltal sokkal több szagot hagyva a talajon és növényzeten.
SpúrVagyis úszónyom: a vízen úszó vad szaganyagai a vízben, a víz felszínén terjednek, tehát a víz hullámzása, mozgása lassan szétsodorja azokat.
StandhajtásVadászati mód. A vadászok megfelelő helyen, takarásban, egy vonalban állnak fel (un. lőállásokon), s a hajtók messziről közeledve, zajt csapva a vadászok felé terelik a rejtőző, menekülő vadat. Versenyen ugyanezt imitálva vizsgáljál, hogy a kutya csendben, fegyelmezetten, a vadász zavarása nélkül marad-e a helyén, nem ugrik-e föl a közeledő vadra vagy a lövések hallatán.
Stíus (keresés stílusa)Az a mód, ahogy a vizsla átkeresi a területet mezei keresés során.
SzekundálásAmikor mezei keresés közben a vizsla vadmegállással jelzi, hogy társa vadat áll. Ilyenkor feje-orra álló társa felé mutat, nem a vadra.
TalajszimatA talajon, a növényzeten, a tereptárgyakon lévő szagmolekulák kipárolgása. Ld. részletesen a csapa, csapakövetés címszónál.
TarvadA trófea nélküli nagyvad, tehát a növendék és nőivarú egyedek.
Tenyészérték-becslésA tenyészállatok (szukák és kanok) minősítése abból a szempontból, hogy az általuk létrehozott utódok a fajta átlagához képest milyenek. Részei: a származásvizsgálat, saját teljesítményvizsgálat és az utódellenőrzés.
UtánhúzásVadmegálláskor, ha a vad futva menekül, a vizsla óvatosan, feszülten, merev lépésekkel a madár testszagát követi, tehát orra nem a talajra, hanem a levegőbe mutat. Nem tévesztendő össze a csapázással!
UtódellenőrzésA vizsgált egyed által létrehozott utódok hasonlítása az egész állományhoz. Fontos, hogy az összes utódok túlnyomó többségét vizsgáljuk, ne csak egy-két kiválasztott egyedet. Gyakorlatilag pont ezért szinte lehetetlen a kutyatenyésztésben hiteles utódellenőrzést végezni, hiszen a megszületett kölykök alig 10%-a kerül bemutatásra.
Üres (vagy hamis) állásHa a vizsla szilárd, határozott vadmegállást mutat, de onnan vad nem kerül elő, mert pl. nyomot, vagy vadhelyet állt, vagy közben elvesztette a kapcsolatot a vaddal és az elmenekült.
VadmegállásAmikor a vizsla a mezőben rejtőző apróvad megfelelő intenzitású szagát érezvén hirtelen mozdulatlanná dermed, s így jelzi azt vezetőjének. Az igazán tapasztalt vizsla olyan szagerősségnél állja a vadat, amikor az már észreveszi a kutyát, tehát meglapul, de nincs még annyira közel hozzá, hogy megrémülve fölröppenjen vagy kiugorjon.
VáltóvadHa az adott vadfaj nem tartózkodik rendszeresen a területen, hanem csak (kisebb-nagyobb rendszerességgel) áthalad rajta, pl. táplálékszerző útja során, vagy a szaporodási időszakban.
VércsapaEsetében a vizsla vagy véreb már nem az állat kipárolgása által keletkezett szagot követi, hanem a talajra, növényzetre cseppent vér, illetve a lábnyom szagát - ezért halad ilyenkor a kutya sokkal lassabban, egészen mélyen tartott orral. Megkülönböztethetünk hideg és meleg nyomot: ez utóbbi 3-4 órás, előbbi 1-2 napos is lehet.
Vonalhajtásszokásos apróvad vadászati mód, ahol a vadászok és hajtók egy vonalban felállva, végigmennek a kijelölt területen. A vizsla előttük dolgozva lekeresi a területet.
VonszalékA sebzetten menekülő apróvad friss csapája.


Angol vizslák Azon vizslafajták, amelyek a Brit szigetekről származnak, vagyis a pointer és a szetterek.
Apróvad Azon, kisebb testű vadfajok összefoglaló neve, amelyek sörétes fegyverrel lőhetők; ezek körét a vadászati törvény határozza meg. Ide tartozik a fácán, vadkacsa, mezei nyúl, esetenként a fogoly.
Barkácsolás Lovasfogattal való cserkészés.
Beugrik A nem eléggé fegyelmezett vizsla vadkeléskor elmozdul helyéről.
Bevadászás A már alapképzett kutya tanításának befejezése „élesben”, a vadászterületen.
Borkászás (Busirozás)Bozótos, bokros terület átkerestetése a vizslával. Itt a kutya nem állja meg a vadat, hanem kinyomja, felrebbenti.
Bringzli(a német bringsel szóból ered) jelzőapport. Ez egy 5- 6 cm hosszú tárgy, amit a vércsapa munkánál, a dermedthez vezetés feladatnál a kutya nyakörvére kell rögzíteni bőrszíjjal vagy vékony lánccal. A dermedt (élettelen) vad megtalálásakor a kutya a szájába veszi a bringzlit és ezzel a vezetőhöz menve jelzi a vad megtalálását, majd odavezeti őt a vadhoz.
Csapa, csapakövetésCsapa az a nyom, amit a vadászterületen mozgó vad hagy maga után. Csapakövetéskor a vizsla ezt a nyomot követi. Azonban ne csak a talajon szemmel látható lábnyomra gondoljunk! Itt az élőlény testéből kipárolgó szaganyagokról van szó, melyek a növényzetre kenődnek, illetve az állat elhaladása után levegőben terjedő „szagfolyosót” alkotnak. Ezt követi a vizsla, pl. a vizsgafeladatok között a vonszaléknál. Idővel ezek a szaganyagok lecsapódnak a talajra, a növényzetre.
CserkelésA nagyvad vadászat egyik módja. A vadász az erdőben, ösvényeken, vadváltókon óvatosan haladva próbálja meglesni, követni a vadat, és – ha az lőhető – elejteni. A kutya a lehető legóvatosabban, zaj, hirtelen mozdulat nélkül követi a vadászt, nehogy megriassza a figyelt állatot. A vadász hang nélkül, csak óvatos mozdulatokkal irányítja kutyáját.
Dermedthez vezetésVércsapa kidolgozásánál, ha a kutya az utolsó sebágytól önállóan követi a nyomot, a lelőtt (dermedt) vad megtalálásakor a jelzőapportot a szájába véve tér vissza vezetőjéhez és így tudatja gazdájával, hogy megtalálta a keresett zsákmányt.
Dermedtre csaholásVércsapa kidolgozásánál, ha a kutya az utolsó sebágytól önállóan követi a nyomot, a dermedt vad megtalálását folyamatos ugatással jelzi. Addig kell ugatnia, amíg vezetője oda nem ér.
DúvadMindazon vadfajok gyűjtőneve, amelyek vadászati szempontból károsak, a vadgazdálkodás céljait szolgáló fajokat pusztítják, károsítják.
ElfektetésA helyben-maradás elnevezése a vadászkutyás szlengben. A lefektetett kutyának csendben, szinte mozdulatlanul kell megvárnia vezetőjét akkor is, ha közben lövést hall. Versenyen általában 5 percig tart, és közben két lövést ad le a vadász.
EngedelmességJelentése gyakorlatilag megegyezik a szó hétköznapi értelmezésével, vagyis azt fejezi ki, hogy a kutya mennyire fogad szót, mennyire követi vezetője síppal, kézjellel vagy szóban kiadott parancsait, utasításait.
Feltétlen elhozásFontos követelmény, hogy a vadászkutya a megtalált lőtt vadat mindenképpen vegye fel és vigye vezetőjéhez, annak erre vonatkozó utasítása nélkül. Ennek vadászati jelentősége igen nagy, hiszen a vadász sokszor nem tudja, hogy kutyája előtt valahol sebzett vagy lőtt vad van.
Felveszi a nyomotÍgy nevezzük, amikor a vizsla megtalálja a vad csapáját és elkezdi követni.
Figuratív vadmegállásAz embernek az a benyomása, hogy a vad szagának észlelése szinte villámcsapásként éri a kutyát, lába mozdulat közben a földről felemelve marad, orra előre nyúlva mutat a vad felé, farka vízszintesen, vagy egy kicsit felemelve rezzenéstelenül áll: ez a FIGURATIV vadmegállás. Mintha mozgás közben sóbálvánnyá vált volna!
HajszaAmikor a sebzett vad a kutya közeledtére elmenekül a sebágyból, a kutyavezető lecsatolva ebét a vezetékről hajszára küldi, vagyis a kutya megpróbálja utolérni és megállítani a menekülő vadat. (ÁLLÓRA CSAHOLÁSSAL)
IrányíthatóságAz engedelmesség része, azt jelenti, hogy a kutyát munka közben mennyire lehet bizonyos irányba – pl. előre, jobbra vagy balra – elküldeni, vagy odairányítani egy helyre. A vízi munkánál van kiemelkedő jelentősége, ott bírálják versenyeken. Természetesen a mezőben is fontos és hasznos dolog.
Javító hatású egyedGyakran használt állattenyésztési kifejezés; szinte mindig csak bizonyos tulajdonság vonatkozásában beszélünk róla! Egy tulajdonság tekintetében javító hatású az az egyed, amely utódainak átlaga jobb, mint a vele párosított egyedek átlaga a kiválasztott tulajdonság tekintetében. Pl. csípőízületi diszplázia vonatkozásában javító hatású az egyed, ha utódainak átlageredménye „majdnem mentes”, míg a hozzá párosított egyedek átlageredménye „enyhe” fokozat.
Kajtatásnövényzettel sűrűn borított terület átkeresése. Természetesen a vizsla itt nem állja a vadat, hanem kinyomja vagy felrebbenti rejtekéből.
KapcsolattartásA standard is kiemeli, hogy a vizslának különös hajlama van a kapcsolattartásra. Ez alatt azt értjük, hogy a kutya ne csak a parancsokra legyen engedelmes, hanem önmaga törekedjen a folyamatos kontaktusra vezetőjével. Tehát hétköznapian fogalmazva ne a gazdi gondja legyen, hol jár a kutyája – a vizslától elvárjuk, hogy ő „tartsa a kapcsolatot”, mindig tudja, hol van a gazdája. Akár mezei keresés, akár vízi munka vagy kajtatás közben tudata egy kis részével állandóan figyeljen a vezetőjére. Így aztán a kutya könnyen vezethető, hiszen a legkisebb jelre is tud reagálni, folyamatos az együttműködés a pár két tagja – kutya és vezetője – között.
Kettős állásHa két kutya egyszerre keres a mezőn, és a lapuló vad szagát szinte egyszerre észlelik és megállják. Ilyenkor mindkét vizsla orra egy pont felé, a vadra mutat.
Kézben vanA kutya: ha fegyelmezetten viselkedik, tartja a kapcsolatot vezetőjével, könnyen vezethető. (Úgy, mintha a póráza a vezetője kezében volna.)
Kikerül a kézbőlA kutya: elveszti a kapcsolatot vezetőjével, nem reagál a parancsokra, nem engedelmeskedik.
KikezdeniA vadat: a rosszul tanított vizsla a lőtt vadat gyömöszöli, tépi, elkezdi enni. Ennek egyik első jele, ha ráteszi a mancsát.
Kimarad a vadMezei keresésnél, ha a vizsla keresési stílusa hibás, ezért az elhagyott, át nem keresett területen észrevétlenül (vagy a bírók által kiverten) marad az élő vad.
Kinyomott vadHa a vizsla mezei keresés során nem észleli a rejtőző vadat, vagy észreveszi ugyan, de túl későn - vagy egyáltalán nem - állja meg, ezért a vad menekülni kezd még a vadász érkezése előtt.
Kontinentális vizslaAzon vizslafajták csoportja, amelyek nem Angliából származnak. Az FCI rendszerében a VII fajtacsoport alegységét képezik, pl. magyar -, német -, olasz vizslák, brittany (epagneul breton) stb. tartoznak ide .
Korona (NEM itt nem a vírusra gondolunk!)
Vizslaversenyeken a nézők, kísérők neve. Ők csak bizonyos távolságról figyelhetik, követhetik a kutya munkáját.
LégszimatA tárgyak, élőlények levegőben terjedő szaganyaga, illetve ennek keresése, észlelése a kutya által. Tehát légszimatos elhozásnál a kutya a széllel terjedő szaganyagokat keresi és ezek alapján találja meg az elveszett vadat vagy tárgyat.
Magas orral (keres)A jó vizsla légszimatos munkánál magas orral keres, tehát az orrhát legalább vízszintes, a fej a hátvonal magassága fölött van. Az orr / fejtartást a környezeti viszonyok, vagyis a szélerősség, levegő hőmérséklete, páratartalma, a terep domborzati és növényzeti viszonyai határozzák meg – az orrhasználat a vizsla tudatos tevékenysége.
Mély orral (keres)Ha orra a talaj felé mutat, feje alacsonyabban van, mint a marja.
Mesterséges vércsapaVersenyeken általában marha, ritkábban vadvérrel a bírók és segítőik fektetik előre eltervezett, kijelölt útvonalat követve, a vér csepegtetésével. Itt ugyan nem haladt el élő vad, tehát annak lábnyoma, testszaga, szőrmaradék nem segíti a kutya munkáját, de a végighaladó fektető ember is bőven hagy szagnyomot. Mindenes versenyen a mesterséges vércsapa 2 – 4 óra öreg, nehezített vércsapa versenyen 24 órás. Esetenként rendeznek versenyt 48 órás nyomon is.
NagyvadAzon vadfajoknak összefoglaló neve, amelyek testnagyságuk vagy eszmei értékük alapján kiemelkednek. Hazánkban élo fajaik: szarvas, muflon, dám, őz, túzok és vaddisznó.
NyúltisztaAz a vizsla, amelyik fegyelmezett, nem ugrik be és nem kergeti a kiugró, menekülő nyulat.
OrrjóságA kutya szimatoló képességégének fejlettsége, élessége, ami nagyrészt öröklődő tulajdonság. Természetesen minden kutyának kimondhatatlanul jobb orra van, mint akármelyik embernek, ezért értékelése nehéz, egy képzett kutyánál nehéz elkülöníteni a jó orrhasználattól. A jó orr legbiztosabb jele a nagyobb távolság, ahonnan a vadat észleli, és a magabiztosság a jelzésekben és a vadmegállásban.
OrrhasználatA képzés során, tapasztalatai révén a vizsla megtanulja céltudatosan használni az orrát. A szaganyagok terjedését a környezeti viszonyok, vagyis a szélerősség, levegő hőmérséklete, páratartalma, a terep domborzati és növényzeti viszonyai határozzák meg, amihez a vizsla orrhasználatával alkalmazkodik. A jó orrhasználat abban jut kifejezésre, hogy keresésnél a kutya hogyan használja ki a szelet, hogyan választja meg a keresés módját, gyorsaságát és a fordulókat a körülmények függvényében.
ÖnállóságLátszólag az engedelmesség, vezethetőség ellentéte – valójában a vizslavezetés művészete, hogy a kiképző megtalálja a helyes arányt a fegyelmezettség, irányítás, kontroll – és az önállóság között. A vizsla – bár állandóan figyel gazdájára, tartja a kapcsolatot, irányítható – de közben önállóan dolgozik, hiszen ő érzi a szagokat, jobban érzékeli a szélirányt, a levegő páratartalmát, mindazt, ami az orrhasználatot befolyásolja – ezek függvényében önállóan kell döntenie, cselekednie – néha a gazdától több száz méterre, vagy esetenként a vezető utasítása ellenére.
PárosításA tenyészpár – vagyis a megfelelő szukához a megfelelő kan – kiválasztása.
PároztatásFedeztetés.
Puha szájúAz a vizsla, aki a vadat szilárdan, de kíméletesen fogja, elhozás közben semmiképpen nem sérti fel. (Ennek ellentettje a kemény szájú, vadat sértő, roncsoló kutya.)
RáhúzásMezei keresés közben, a vad szagának észlelése után a vizsla óvatos, cserkelő mozdulatokkal megközelíti a rejtőző vadat, majd kellő közelségbe kerülve állja azt.
Saját teljesítmény vizsgálat(vagyis az egyed minősítése küllem, munkatulajdonságok és egészségesség szempontjából): tenyészszemle, temperamentum és munkateljesítmény vizsgák, egészségességi szűrések tartoznak ide
SebágyAhol a megsebzett nagyvad elfekszik, ezáltal sokkal több szagot hagyva a talajon és növényzeten.
SpúrVagyis úszónyom: a vízen úszó vad szaganyagai a vízben, a víz felszínén terjednek, tehát a víz hullámzása, mozgása lassan szétsodorja azokat.
StandhajtásVadászati mód. A vadászok megfelelő helyen, takarásban, egy vonalban állnak fel (un. lőállásokon), s a hajtók messziről közeledve, zajt csapva a vadászok felé terelik a rejtőző, menekülő vadat. Versenyen ugyanezt imitálva vizsgáljál, hogy a kutya csendben, fegyelmezetten, a vadász zavarása nélkül marad-e a helyén, nem ugrik-e föl a közeledő vadra vagy a lövések hallatán.
Stíus (keresés stílusa)Az a mód, ahogy a vizsla átkeresi a területet mezei keresés során.
SzekundálásAmikor mezei keresés közben a vizsla vadmegállással jelzi, hogy társa vadat áll. Ilyenkor feje-orra álló társa felé mutat, nem a vadra.
TalajszimatA talajon, a növényzeten, a tereptárgyakon lévő szagmolekulák kipárolgása. Ld. részletesen a csapa, csapakövetés címszónál.
TarvadA trófea nélküli nagyvad, tehát a növendék és nőivarú egyedek.
Tenyészérték-becslésA tenyészállatok (szukák és kanok) minősítése abból a szempontból, hogy az általuk létrehozott utódok a fajta átlagához képest milyenek. Részei: a származásvizsgálat, saját teljesítményvizsgálat és az utódellenőrzés.
UtánhúzásVadmegálláskor, ha a vad futva menekül, a vizsla óvatosan, feszülten, merev lépésekkel a madár testszagát követi, tehát orra nem a talajra, hanem a levegőbe mutat. Nem tévesztendő össze a csapázással!
UtódellenőrzésA vizsgált egyed által létrehozott utódok hasonlítása az egész állományhoz. Fontos, hogy az összes utódok túlnyomó többségét vizsgáljuk, ne csak egy-két kiválasztott egyedet. Gyakorlatilag pont ezért szinte lehetetlen a kutyatenyésztésben hiteles utódellenőrzést végezni, hiszen a megszületett kölykök alig 10%-a kerül bemutatásra.
Üres (vagy hamis) állásHa a vizsla szilárd, határozott vadmegállást mutat, de onnan vad nem kerül elő, mert pl. nyomot, vagy vadhelyet állt, vagy közben elvesztette a kapcsolatot a vaddal és az elmenekült.
VadmegállásAmikor a vizsla a mezőben rejtőző apróvad megfelelő intenzitású szagát érezvén hirtelen mozdulatlanná dermed, s így jelzi azt vezetőjének. Az igazán tapasztalt vizsla olyan szagerősségnél állja a vadat, amikor az már észreveszi a kutyát, tehát meglapul, de nincs még annyira közel hozzá, hogy megrémülve fölröppenjen vagy kiugorjon.
VáltóvadHa az adott vadfaj nem tartózkodik rendszeresen a területen, hanem csak (kisebb-nagyobb rendszerességgel) áthalad rajta, pl. táplálékszerző útja során, vagy a szaporodási időszakban.
VércsapaEsetében a vizsla vagy véreb már nem az állat kipárolgása által keletkezett szagot követi, hanem a talajra, növényzetre cseppent vér, illetve a lábnyom szagát - ezért halad ilyenkor a kutya sokkal lassabban, egészen mélyen tartott orral. Megkülönböztethetünk hideg és meleg nyomot: ez utóbbi 3-4 órás, előbbi 1-2 napos is lehet.
Vonalhajtásszokásos apróvad vadászati mód, ahol a vadászok és hajtók egy vonalban felállva, végigmennek a kijelölt területen. A vizsla előttük dolgozva lekeresi a területet.
VonszalékA sebzetten menekülő apróvad friss csapája.


03
12
2020

A KUTYA VILÁGA (Részlet a "Magyar vizsla" /Füzesiné, 2004. Elektra K./ c. könyvből)

Az ember az őt körülvevő világ ingeráradatában elsősorban a látására támaszkodik, többi érzékszerve - a tapintás kivételével - szinte elcsökevényesedett. A kutya közelebb áll vad őseihez, az ő érzékszerveit még nem tompította el a civilizáció sok-sok vívmánya, így szaglása, hallása összehasonlíthatatlanul jobb az emberénél.

A szagokról

Hogy jobban megérthessük a kutyánk által észlelt világot, szinte azt mondhatjuk, a kutya az orrával lát, számára ez a legfontosabb ingerforrás. Falkatársai, vagy az emberek érzelmi állapotának észlelésében – a „testbeszéd” mellett – elsősorban a szaglására támaszkodik.

Egy jó orrú vizsla megfelelő környezeti viszonyok mellett nem ritkán 100-150 méterről jelzi a mezőn tartózkodó élő fácánt vagy fogolycsapatot. Sebzett őz vagy szarvas 24 órás vérnyomát is tudja követni, különbséget tesz a vadfajon belül az egyes egyedek szaga között is.

Abban is különbözik szaglóképessége az emberétől, hogy vizslánk orra sokkal lassabban fárad el, nem szokik olyan gyorsan hozzá a szagokhoz. Ezért képes sokszor órák hosszat ugyanazt a szagot követni – keresni.

Amellett, hogy ilyen elképzelhetetlenül kifinomult szaglásuk van, szagmemóriájuk is nagyon fejlett. Sokszor tapasztaltam, hogy az anyakutya kifejlett korában is felismeri kölykét és viszont, olyan embereket is felismer, akikkel évek óta nem találkozott.

Ezért a kutyák munkájában, kiképzésükben nagyon nagy jelentősége van a szagok világának –nagy kár, hogy ez a világ előttünk zárva van! Ezért a gyakorlati tapasztalatot elméleti ismeretekkel kell helyettesíteni.

Tehát röviden: vizsláink vagy a levegőben terjedő szagokat figyelik és észlelik (vagyis légszimattal keresnek) vagy a tereptárgyakra, a talajra, a növényzetre tapadt szagmolekulák párolgását észlelve, (talajszimattal) dolgoznak.

A szagmolekulák vízben oldódnak. Az orr nyálkahártyájának nedvességébe keveredve ingerlik a szagló receptorokat (figyelem: kiszáradt orrú kutya nem tudja észlelni a szagokat!), a levegőben annak páratartalmához kapcsolódva terjednek. Tehát a levegő áramlását kell figyelni, tanulmányozni ahhoz, hogy vizslánk szimatmunkáját értelmezni, segíteni tudjuk a kiképzés és a munka során.Ezért a nagyon száraz, felmelegedő, felfelé szálló levegő kevésbé közvetíti a szagmolekulákat, a kutya viszonylag nehezebben, kisebb távolságról érzi meg a szagokat. Úgyszintén esőben, amikor a levegő relatív páratartalma száz százalékos, a szagmolekulákat hordozó pára sem tud annyira bekerülni a légáramlásba, sőt, az eső szinte kimossa őket a levegőből és a földre, a növényzetre "keni" – a légszimatos munka körülményei rosszak. Viszont, az enyhén melegedő, mozgó levegő szinte magába szippantja a tárgyakról, a talajról, az élőlényekről a kipárolgást, a szaganyagokat és messzire szállítja – kiválóak a szimatvételi lehetőségek. Ahol a kiemelkedő tereptárgyak megváltoztatják a levegő áramlási irányát, vagy azt feltartóztatva áramlásmentes mikrokörnyezetet teremtenek, megváltozik a vizsla szagvételi lehetősége, szimatmunkája, esetleg nem képes észlelni mégoly közel lévő szagforrást (vadat) sem.(Vagyis, a vizsla kiképzéséhez egy kis aerodinamikai ismeret sem árt – jó lett volna figyelni fizikaórán!)

Az ember, vagy bármilyen élőlény elhaladtával egy csomó szaganyag (bor, toll, szőr, haj, izzadtság részecskék) kerül a környezetbe –a mozgó, melegvérű lények uszályszerű szagfolyosót húznak maguk után, testtömegtől, a szervezet működési állapotától függő mértékben. (Ezt zárt helyen, szélsőséges esetben még mi, emberek is érzékeljük néha…) Friss csapát követve (lásd vonszalékmunka) ezt a "folyosót" követi kutyánk, ezért megy jó szagviszonyok közepette közepesen magas orral. Idővel ezek a részecskék lehullanak a talajra, tereptárgyakra, vagy elviszi őket a szél; de a tárgyakra tapadva sokáig megőrződnek, és párolognak, a körülmények (hőmérséklet, páratartalom, szóval megint fizika…) függvényében. Öreg, több órás nyom (pl. vércsapa) követésekor vizslánk ezt a párolgást észleli, ami persze sokkal kisebb mennyiségű, mint a meleg, élő test párolgása által közvetített szaganyagoké, tehát kutyánk lassabban, mélyen tartott orral dolgozik.

Minél kisebb mennyiségű szagmolekulát tud a kutya észlelni és azonosítani, annál jobb az orra. Tapasztalatom szerint ez egy erősen (magas h 2 értékkel) öröklődő tulajdonság, csak az a baj, hogy sok tapasztalat és a kutya munkájának alapos ismerete kell az orrjóság értékeléséhez. Kicsit olyan ez, mintha süketeknek kellene megítélni a zenész munkáját - csak a körülmények és a tapasztaltak gondos mérlegelésével mondhatunk véleményt.

A többi érzékszervről

Az érzékszervek rangsorában második helyre szorul a hallás - de még ez is lekörözi az emberét! Nagyon sokan tapasztalták már, hogy kedvencük mély álmából felpattanva az ajtóhoz rohan - s egy-két perc elteltével megérkezik a kedves családtag. Sokszor már a sarkon beforduló kocsi hangját felismeri. Megfigyelhetjük, hogy szabadon kóborló kutyák mereven előretartott fejjel közelítik meg az útkereszteződést, pedig tudják, hogy oldalról is jöhet autó - csak a fülkagylójukat mozdítják kicsit oldalra, s pontosan "kiszámítják", hogy jelent-e veszélyt a közeledő kocsi. A kutya más frekvencia-tartományon belül hallja a hangokat, mint az ember, ezért nem szeretik a vadászkutya-kiképzésben az ultrahang-síp használatát. Magam is tapasztaltam, hogy annak hangja közelről a kutya számára kellemetlen.

Fentiek tükrében még érdekesebb, hogy kifinomult hallásuk ellenére követelmény, hogy tűrjék a puskalövés zaját. Az un. lövésfélősség genetikailag kódolt tulajdonság, sajnos jól öröklődik, az ilyen egyedek alkalmatlanok vadászatra és tenyésztésre egyaránt. A mai városi forgalom mellett, igencsak erős környezeti zajok között, komoly hátrányt, esetleg veszélyt jelent ez a tulajdonság egy kísérő kutyánál is.

A látás kevésbé fontos a kutya számára. A kutya szeme különbözik az emberétől annyiban, hogy a két szem tengelye nem esik teljesen egy egyenesbe, kicsit oldalra tekint. Mint tudjuk, a térlátás azon a területen alakul ki, ahol a két szem látótere egybeesik. Ez a terület a kutyánál egy kicsit szűkebb, viszont az un. perifériás, egyszemes látótere nagyobb. Itt életlenebb a látás, viszont a mozgó tárgyakat nagyobb területről észleli - ennek a vadászatban, a védekezésben van nagy jelentősége. Régi tévhit, hogy a kutya nem lát színeket. Kísérletekkel egyértelműen bizonyították ennek ellenkezőjét. Az viszont valószínű, hogy nem olyan kifinomult a színészlelése, mint az emberé.

Előfordul, hogy a kutyát is becsapja a szeme. Például messzebbről közeledve nagyobb embercsoporthoz, sokszor elvéti a gazdáját, és a csoport szélén álló, a gazdához hasonló habitusú emberhez közelít először. Vadászaton is tapasztaltunk olyant, hogy rossz szimatviszonyok között egy göröngyöt vagy fadarabot vadnak nézve megközelített.

Azok a kutyák, akik természetes körülmények között nőttek fel, tehát módjukban állt szabadon és egyedül közlekedni - ilyenek az aktív vadászkutyák - jó tájékozódási készséggel rendelkeznek. Még számukra ismeretlen terepen is visszatalálnak a kiinduló pontra, mégoly messzire kerültek is csapakövetés vagy egy sebzett vad utáni hajsza közben. Érdekes, fedett területen, erdőben általában a saját nyomukon jönnek visszafelé, de ha túl nagy lenne a kerülő, a rövidebb utat választják. Mégis, viszonylag gyakran hall az ember városban elveszett kutyáról. Ennek a fő oka, hogy a városi közlekedés, a nagy forgalom megzavarja a magányosan közlekedő kutyát, és a nyomkövetés is sokkalta nehezebb ott, ahol ezer láb tapossa a járdát. Ennek ellenére sok kutyáról hallani, akik kisvárosi körülmények között még a járművek használatát is megtanulják, nem tévesztik el a megállót. Persze ezt Isten ments kipróbálni!

A kutya és az ember

A kutya vad ősei társas lények voltak. A farkasok falkában éltek és élnek manapság is. Ez teszi a kutyát képessé arra, hogy ilyen jól beilleszkedjék az emberi közösségbe: egy falkában éppen olyan összetett társadalmi kapcsolatok alakulnak ki. (A tenyészetünkben, ahol manapság is tíz - tizenkét vizsla él együtt, a közismert alá - fölérendeltségi viszonyokon túlmenően a kutyák egyénisége szerint egyes egyedek között barátságok, esetleg személyes viszály, ellentétek alakulnak, illetve életük végéig felismerhető az anya - gyermek kapcsolat.)

Ezért tud a kutya olyan könnyedén eligazodni a családon, illetve a baráti körön belüli kapcsolatok rejtett rendszerében. Például minden kutyakiképző iskolában megfigyelhető, hogy a kutyák - bár a gazdájuk parancsait követik - pontosan felismerik a kiképzésvezető szerepét és "hatalmát".

A kutya és az ember olyan harmóniába kerülhet egymással, ami arra csábíthat bennünket, hogy emberi tulajdonságokat tulajdonítunk nekik, antropomorfizáljuk őket, szép idegen szóval. Ebben lehet is valamilyen szintű igazság. Meggyőződésem, hogy a kutya összetettebb és differenciáltabb érzésekre és gondolatokra képes, mint azt a hozzá nem értők, a figyelmetlen szemlélők feltételezik róla. Különösen igaz ez a vizslafélékre. Elfogultság nélkül állíthatom, hogy a vakvezető kutyák után a mindenes vadászkutyáktól várjuk el a legösszetettebb, legkülönfélébb feladatok teljesítését. Tapasztalatból állítom, hogy a kutya képes a kitűzött cél érdekében úgymond felülvizsgálni a parancsot, attól eltérően cselekedni. Például az a vadászkutya, aki soha le nem tenné az apportot, mert tudja, hogy az tilos, vadászaton leteszi a szájában lévő élettelen vadat, ha egy sebzetten menekülőt vesz észre. Majd a sebzett hibátlan kézhez szállítása után parancs nélkül megy vissza az előzőleg letettért. Nyilván felfogta, hogy a nem élő vad már nem menekül, azt otthagyhatja egy időre. Vakvezető kutyákról mondják, hogy amikor éppen "szolgálaton kívül" szabadon sétálnak, gazdájuk segítségére sietnek, ha valami váratlan akadály kerül útjukba.

De azért ne felejtsük el, hogy a kutya - kutya, nem képes ember módjára hosszú távú következtetéseket levonni, utólag mérlegelni cselekedeteit, egymástól távoli események között gondolati kapcsolatot teremteni. Az olyan okfejtés, hogy "Én mindent megteszek a kutyámért, még az ágyba is beengedem, és ez a hálátlan nem becsüli meg magát, mégis rosszalkodik, ha nem vagyok otthon!" teljesen távol áll a kutya világképétől. Tudni kell, hogy a kutya a vele született viselkedésminták, és az ezekből az egyéni tapasztalatai alapján rögzültek szerint cselekszik, fejezi ki érzelmeit és gondolatait.

Ő nem képes átvenni az ember jelzésrendszerét - nekünk kell megismerni és értelmezni az övét!

A KUTYA VILÁGA (Részlet a "Magyar vizsla" /Füzesiné, 2004. Elektra K./ c. könyvből)

Az ember az őt körülvevő világ ingeráradatában elsősorban a látására támaszkodik, többi érzékszerve - a tapintás kivételével - szinte elcsökevényesedett. A kutya közelebb áll vad őseihez, az ő érzékszerveit még nem tompította el a civilizáció sok-sok vívmánya, így szaglása, hallása összehasonlíthatatlanul jobb az emberénél.

A szagokról

Hogy jobban megérthessük a kutyánk által észlelt világot, szinte azt mondhatjuk, a kutya az orrával lát, számára ez a legfontosabb ingerforrás. Falkatársai, vagy az emberek érzelmi állapotának észlelésében – a „testbeszéd” mellett – elsősorban a szaglására támaszkodik.

Egy jó orrú vizsla megfelelő környezeti viszonyok mellett nem ritkán 100-150 méterről jelzi a mezőn tartózkodó élő fácánt vagy fogolycsapatot. Sebzett őz vagy szarvas 24 órás vérnyomát is tudja követni, különbséget tesz a vadfajon belül az egyes egyedek szaga között is.

Abban is különbözik szaglóképessége az emberétől, hogy vizslánk orra sokkal lassabban fárad el, nem szokik olyan gyorsan hozzá a szagokhoz. Ezért képes sokszor órák hosszat ugyanazt a szagot követni – keresni.

Amellett, hogy ilyen elképzelhetetlenül kifinomult szaglásuk van, szagmemóriájuk is nagyon fejlett. Sokszor tapasztaltam, hogy az anyakutya kifejlett korában is felismeri kölykét és viszont, olyan embereket is felismer, akikkel évek óta nem találkozott.

Ezért a kutyák munkájában, kiképzésükben nagyon nagy jelentősége van a szagok világának –nagy kár, hogy ez a világ előttünk zárva van! Ezért a gyakorlati tapasztalatot elméleti ismeretekkel kell helyettesíteni.

Tehát röviden: vizsláink vagy a levegőben terjedő szagokat figyelik és észlelik (vagyis légszimattal keresnek) vagy a tereptárgyakra, a talajra, a növényzetre tapadt szagmolekulák párolgását észlelve, (talajszimattal) dolgoznak.

A szagmolekulák vízben oldódnak. Az orr nyálkahártyájának nedvességébe keveredve ingerlik a szagló receptorokat (figyelem: kiszáradt orrú kutya nem tudja észlelni a szagokat!), a levegőben annak páratartalmához kapcsolódva terjednek. Tehát a levegő áramlását kell figyelni, tanulmányozni ahhoz, hogy vizslánk szimatmunkáját értelmezni, segíteni tudjuk a kiképzés és a munka során.Ezért a nagyon száraz, felmelegedő, felfelé szálló levegő kevésbé közvetíti a szagmolekulákat, a kutya viszonylag nehezebben, kisebb távolságról érzi meg a szagokat. Úgyszintén esőben, amikor a levegő relatív páratartalma száz százalékos, a szagmolekulákat hordozó pára sem tud annyira bekerülni a légáramlásba, sőt, az eső szinte kimossa őket a levegőből és a földre, a növényzetre "keni" – a légszimatos munka körülményei rosszak. Viszont, az enyhén melegedő, mozgó levegő szinte magába szippantja a tárgyakról, a talajról, az élőlényekről a kipárolgást, a szaganyagokat és messzire szállítja – kiválóak a szimatvételi lehetőségek. Ahol a kiemelkedő tereptárgyak megváltoztatják a levegő áramlási irányát, vagy azt feltartóztatva áramlásmentes mikrokörnyezetet teremtenek, megváltozik a vizsla szagvételi lehetősége, szimatmunkája, esetleg nem képes észlelni mégoly közel lévő szagforrást (vadat) sem.(Vagyis, a vizsla kiképzéséhez egy kis aerodinamikai ismeret sem árt – jó lett volna figyelni fizikaórán!)

Az ember, vagy bármilyen élőlény elhaladtával egy csomó szaganyag (bor, toll, szőr, haj, izzadtság részecskék) kerül a környezetbe –a mozgó, melegvérű lények uszályszerű szagfolyosót húznak maguk után, testtömegtől, a szervezet működési állapotától függő mértékben. (Ezt zárt helyen, szélsőséges esetben még mi, emberek is érzékeljük néha…) Friss csapát követve (lásd vonszalékmunka) ezt a "folyosót" követi kutyánk, ezért megy jó szagviszonyok közepette közepesen magas orral. Idővel ezek a részecskék lehullanak a talajra, tereptárgyakra, vagy elviszi őket a szél; de a tárgyakra tapadva sokáig megőrződnek, és párolognak, a körülmények (hőmérséklet, páratartalom, szóval megint fizika…) függvényében. Öreg, több órás nyom (pl. vércsapa) követésekor vizslánk ezt a párolgást észleli, ami persze sokkal kisebb mennyiségű, mint a meleg, élő test párolgása által közvetített szaganyagoké, tehát kutyánk lassabban, mélyen tartott orral dolgozik.

Minél kisebb mennyiségű szagmolekulát tud a kutya észlelni és azonosítani, annál jobb az orra. Tapasztalatom szerint ez egy erősen (magas h 2 értékkel) öröklődő tulajdonság, csak az a baj, hogy sok tapasztalat és a kutya munkájának alapos ismerete kell az orrjóság értékeléséhez. Kicsit olyan ez, mintha süketeknek kellene megítélni a zenész munkáját - csak a körülmények és a tapasztaltak gondos mérlegelésével mondhatunk véleményt.

A többi érzékszervről

Az érzékszervek rangsorában második helyre szorul a hallás - de még ez is lekörözi az emberét! Nagyon sokan tapasztalták már, hogy kedvencük mély álmából felpattanva az ajtóhoz rohan - s egy-két perc elteltével megérkezik a kedves családtag. Sokszor már a sarkon beforduló kocsi hangját felismeri. Megfigyelhetjük, hogy szabadon kóborló kutyák mereven előretartott fejjel közelítik meg az útkereszteződést, pedig tudják, hogy oldalról is jöhet autó - csak a fülkagylójukat mozdítják kicsit oldalra, s pontosan "kiszámítják", hogy jelent-e veszélyt a közeledő kocsi. A kutya más frekvencia-tartományon belül hallja a hangokat, mint az ember, ezért nem szeretik a vadászkutya-kiképzésben az ultrahang-síp használatát. Magam is tapasztaltam, hogy annak hangja közelről a kutya számára kellemetlen.

Fentiek tükrében még érdekesebb, hogy kifinomult hallásuk ellenére követelmény, hogy tűrjék a puskalövés zaját. Az un. lövésfélősség genetikailag kódolt tulajdonság, sajnos jól öröklődik, az ilyen egyedek alkalmatlanok vadászatra és tenyésztésre egyaránt. A mai városi forgalom mellett, igencsak erős környezeti zajok között, komoly hátrányt, esetleg veszélyt jelent ez a tulajdonság egy kísérő kutyánál is.

A látás kevésbé fontos a kutya számára. A kutya szeme különbözik az emberétől annyiban, hogy a két szem tengelye nem esik teljesen egy egyenesbe, kicsit oldalra tekint. Mint tudjuk, a térlátás azon a területen alakul ki, ahol a két szem látótere egybeesik. Ez a terület a kutyánál egy kicsit szűkebb, viszont az un. perifériás, egyszemes látótere nagyobb. Itt életlenebb a látás, viszont a mozgó tárgyakat nagyobb területről észleli - ennek a vadászatban, a védekezésben van nagy jelentősége. Régi tévhit, hogy a kutya nem lát színeket. Kísérletekkel egyértelműen bizonyították ennek ellenkezőjét. Az viszont valószínű, hogy nem olyan kifinomult a színészlelése, mint az emberé.

Előfordul, hogy a kutyát is becsapja a szeme. Például messzebbről közeledve nagyobb embercsoporthoz, sokszor elvéti a gazdáját, és a csoport szélén álló, a gazdához hasonló habitusú emberhez közelít először. Vadászaton is tapasztaltunk olyant, hogy rossz szimatviszonyok között egy göröngyöt vagy fadarabot vadnak nézve megközelített.

Azok a kutyák, akik természetes körülmények között nőttek fel, tehát módjukban állt szabadon és egyedül közlekedni - ilyenek az aktív vadászkutyák - jó tájékozódási készséggel rendelkeznek. Még számukra ismeretlen terepen is visszatalálnak a kiinduló pontra, mégoly messzire kerültek is csapakövetés vagy egy sebzett vad utáni hajsza közben. Érdekes, fedett területen, erdőben általában a saját nyomukon jönnek visszafelé, de ha túl nagy lenne a kerülő, a rövidebb utat választják. Mégis, viszonylag gyakran hall az ember városban elveszett kutyáról. Ennek a fő oka, hogy a városi közlekedés, a nagy forgalom megzavarja a magányosan közlekedő kutyát, és a nyomkövetés is sokkalta nehezebb ott, ahol ezer láb tapossa a járdát. Ennek ellenére sok kutyáról hallani, akik kisvárosi körülmények között még a járművek használatát is megtanulják, nem tévesztik el a megállót. Persze ezt Isten ments kipróbálni!

A kutya és az ember

A kutya vad ősei társas lények voltak. A farkasok falkában éltek és élnek manapság is. Ez teszi a kutyát képessé arra, hogy ilyen jól beilleszkedjék az emberi közösségbe: egy falkában éppen olyan összetett társadalmi kapcsolatok alakulnak ki. (A tenyészetünkben, ahol manapság is tíz - tizenkét vizsla él együtt, a közismert alá - fölérendeltségi viszonyokon túlmenően a kutyák egyénisége szerint egyes egyedek között barátságok, esetleg személyes viszály, ellentétek alakulnak, illetve életük végéig felismerhető az anya - gyermek kapcsolat.)

Ezért tud a kutya olyan könnyedén eligazodni a családon, illetve a baráti körön belüli kapcsolatok rejtett rendszerében. Például minden kutyakiképző iskolában megfigyelhető, hogy a kutyák - bár a gazdájuk parancsait követik - pontosan felismerik a kiképzésvezető szerepét és "hatalmát".

A kutya és az ember olyan harmóniába kerülhet egymással, ami arra csábíthat bennünket, hogy emberi tulajdonságokat tulajdonítunk nekik, antropomorfizáljuk őket, szép idegen szóval. Ebben lehet is valamilyen szintű igazság. Meggyőződésem, hogy a kutya összetettebb és differenciáltabb érzésekre és gondolatokra képes, mint azt a hozzá nem értők, a figyelmetlen szemlélők feltételezik róla. Különösen igaz ez a vizslafélékre. Elfogultság nélkül állíthatom, hogy a vakvezető kutyák után a mindenes vadászkutyáktól várjuk el a legösszetettebb, legkülönfélébb feladatok teljesítését. Tapasztalatból állítom, hogy a kutya képes a kitűzött cél érdekében úgymond felülvizsgálni a parancsot, attól eltérően cselekedni. Például az a vadászkutya, aki soha le nem tenné az apportot, mert tudja, hogy az tilos, vadászaton leteszi a szájában lévő élettelen vadat, ha egy sebzetten menekülőt vesz észre. Majd a sebzett hibátlan kézhez szállítása után parancs nélkül megy vissza az előzőleg letettért. Nyilván felfogta, hogy a nem élő vad már nem menekül, azt otthagyhatja egy időre. Vakvezető kutyákról mondják, hogy amikor éppen "szolgálaton kívül" szabadon sétálnak, gazdájuk segítségére sietnek, ha valami váratlan akadály kerül útjukba.

De azért ne felejtsük el, hogy a kutya - kutya, nem képes ember módjára hosszú távú következtetéseket levonni, utólag mérlegelni cselekedeteit, egymástól távoli események között gondolati kapcsolatot teremteni. Az olyan okfejtés, hogy "Én mindent megteszek a kutyámért, még az ágyba is beengedem, és ez a hálátlan nem becsüli meg magát, mégis rosszalkodik, ha nem vagyok otthon!" teljesen távol áll a kutya világképétől. Tudni kell, hogy a kutya a vele született viselkedésminták, és az ezekből az egyéni tapasztalatai alapján rögzültek szerint cselekszik, fejezi ki érzelmeit és gondolatait.

Ő nem képes átvenni az ember jelzésrendszerét - nekünk kell megismerni és értelmezni az övét!

12
Hol vagyok? Jó tudni