Menü bezárása
English pages
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
  2024. március 28. | Ma Gedeon és Johanna napja van.

Versenyek

21
01
2021

2/1. MEZEI VERSENY (FIELD TRIAL) - FT

Eredetileg az angol vizslafajták versenytípusa, a tradicionális angol versenyek hagyományait követi, ezért bírálati, lebonyolítási rendszere és 'belső logikája' különbözik a morva – német hagyományokon alapuló kontinentális vizslaversenyekétől.

Tulajdonképpen egy részfeladat, a lövés előtti munka versenye, de ezen a területen csúcsteljesítményt követel a kutyától. Bár a magyar vizslák számára ez nem tenyészvizsga, mégis nagyra értékeljük, hiszen pont ebben a munkafázisban mutatkozik meg a legtöbb olyan tulajdonság, amelyek örökölhetősége magas, taníthatósága viszont alacsony. (Pl. orrjóság, szenvedélyesség).

Ez a versenytípus a világ szinte minden részén elterjedt, Nyugat-Európában, Amerikában, Ausztráliában leggyakrabban ezt a vadászkutya-sportot művelik. Az országos és a nemzetközi szabályzat között van némi eltérés – ugyanazt a munkát végzik a kutyák az országos versenyeken is, de a követelményszint más. Nemzetközi versenyeken csak a legkiválóbbak kapnak minősítést.

A mezei versenyeket 'szóló' vagy 'páros' futamokkal szervezik, ami azt jelenti, hogy az egyikben a kutya egyedül fut, a másikban pedig két kutya dolgozik egyszerre – ekkor természetesen az is bírálati szempont, hogy zavarják-e egymás munkáját és 'szekundálnak'-e egymásnak? (Szekundálás az, amikor a vizsla a másik, álló vizslát állja.) A tavaszi mezei versenyeken a megtalált madarat nem lövik le, az őszi versenyeken lehetőség szerint igen és a lőtt madarat a vizslának hoznia kell. Elhozás teljesítése nélkül nem kaphat minősítést a kutya. Mezei versenyszabályzat szerint rendeznek Európa-bajnokságot és világbajnokságot is, ezeken azonban egy vízi elhozást is teljesíteni kell.

A „FIELD TRIAL MAGYAR VIZSLA EURÓPA KUPA” csapatverseny, amelyre minden magyar vizsla klub nevezheti versenyzőit. Tulajdonképpen kétnapos mezei verseny, vízi teszttel, és a két nap alatt legtöbb pontot elért csapat lesz a győztes. Egyéni győztes csak az lehet, aki mindkét nap ért el minősítést, és legalább egyszer kitűnőt.

2/2. VÍZI-MEZEI VERSENYEK (VMV)

Manapság a legdivatosabb versenyforma. A mezei és a vízi munka lövés előtti és utáni fázisaiból állnak a feladatok, tehát van mezei keresés, elveszett vad keresése légszimattal és vonszalékon (szőrmés és szárnyas apporttal), kajtatás nádban, vízispúr követése, mélyvízi elhozás, irányíthatóság. Tradicionálissá vált formája a „Hortobágy Kupa Dr. Radó András Emlékverseny” vagy a „Kolossy Gábor Emlékverseny”.  

2/3. MINDENES VIZSLAVERSENYEK (MVV)

A mindenes vizsla munkájának minden területét felölelő tradicionális verseny. Több mint száz éve szerveznek hasonló szabályzat alapján ilyen versenyeket Magyarországon! Három részből áll: mezei munka – vízi munka – erdei munka.

Amelyik vizsla ezt teljesíti, a „vadászattudományok doktorának” tekinthető! A vízi-mezei versenyek feladatai kiegészülnek az erdei feladatokkal. Ezek: cserkelés, elfektetés, vércsapa követése, dúvad elhozás, vonszalék követése erdőben, viselkedés lőálláson hajtás közben.

Évtizedekig ezen szabályzat alapján szervezték az Alföldi -, a Dunántúli Vizslaversenyeket és a Vizsla Főversenyt, majd hosszú szünet után pár éve újra megszervezik a Főversenyt.

A mindenes versenyek egy változata a Speciális magyar vizsla verseny (a 'Spec-magyar'), ahol csak magyar vizslák mérik össze tudásukat.

2/4. SPECIÁLIS MAGYAR VIZSLA VERSENY

A „Spec-magyar” hosszú évek óta a fajta egyik legrangosabb – de mindenképpen a legrégebbi hagyományokkal rendelkező – nemzetközi munkaversenye. A verseny speciális jellegét az adja, hogy itt csak magyar vizslák vehetnek részt: mind drótszőrűek, mind rövid szőrűek. A szabályzat megfelel a mindenes vizslaversenyek tradicionális követelményeinek, tehát mezei, erdei és vízi munkafázisok szerepelnek benne. Speciális jellege abból is adódik, hogy a feladatok tükrözik a fajta azon képességeit is, amelyek őt a többi kontinentális vizslafajtától megkülönböztetik. Ezek – vagyis a magas fokú intelligencia és helyzetfelismerő készség, spontán törekvés a vezetővel való intenzív kapcsolattartásra, mely kivételesen könnyű taníthatóságot és kezelhetőséget eredményez, valamint a kiváló orr, szenvedélyes találni-akarás, figuratív vadmegállás, kiemelkedő apportkészség, stabil csapázási hajlam és vízszeretet - azok a tulajdonságai a magyar vizslának, amelyek alkalmassá teszik a modern kor, a városi kutyatartás lehetőségei között is a vadászat szinte minden területén való alkalmazásra.

Az első ilyen versenyt 1981-ben rendezték. A versenyszabályzat szerkezete kissé eltér a mindenes versenyek szokásos feladat rendszerétől. Külön feladatcsoporttá vált a lövés előtti mezei munka és az elhozások, kiemelve ezzel is a mezei keresés fontosságát mind a vadászati gyakorlat során, mind a tenyészérték megállapításában, hiszen itt mutatkoznak meg legélesebben a legfontosabb, genetikailag rögzíthető tulajdonságok: az orrjóság, a gyors, kitartó, stílusos keresés és mozgás, a vadmegállási hajlam.  

2/5. NEHEZÍTETT VÉRCSAPA VERSENY (NVCS)

Itt egy részfeladat, a vércsapa vezetéken való kidolgozása a feladat, de a mindenes versenytől eltérően a csapa lényegesen hosszabb és főleg öregebb: mindenképpen a verseny előtti délután kell fektetni. Tehát komoly esély van arra, hogy az este vagy éjszaka során mozgó vad keresztezi a lefektetett csapát, ezáltal próbára téve a kutya csapatartó képességét, kitartását és fegyelmét.  

2/6. SZENT HUBERTUS VERSENY VIZSLÁS VADÁSZOKNAK

A „Hubertusz” alapvetően eltér az összes többitől abban, hogy itt az együttes vadászat során a vadász stílusos öltözetét, felszerelését, vadász- és lőtudását ugyanúgy pontozzák, mint a kutya munkáját. Ezért az itt  CACT vagy CACIT cím nem adható, a szerzett eredmények nem kerülnek fel a kutya származási lapjára.

2/1. MEZEI VERSENY (FIELD TRIAL) - FT

Eredetileg az angol vizslafajták versenytípusa, a tradicionális angol versenyek hagyományait követi, ezért bírálati, lebonyolítási rendszere és 'belső logikája' különbözik a morva – német hagyományokon alapuló kontinentális vizslaversenyekétől.

Tulajdonképpen egy részfeladat, a lövés előtti munka versenye, de ezen a területen csúcsteljesítményt követel a kutyától. Bár a magyar vizslák számára ez nem tenyészvizsga, mégis nagyra értékeljük, hiszen pont ebben a munkafázisban mutatkozik meg a legtöbb olyan tulajdonság, amelyek örökölhetősége magas, taníthatósága viszont alacsony. (Pl. orrjóság, szenvedélyesség).

Ez a versenytípus a világ szinte minden részén elterjedt, Nyugat-Európában, Amerikában, Ausztráliában leggyakrabban ezt a vadászkutya-sportot művelik. Az országos és a nemzetközi szabályzat között van némi eltérés – ugyanazt a munkát végzik a kutyák az országos versenyeken is, de a követelményszint más. Nemzetközi versenyeken csak a legkiválóbbak kapnak minősítést.

A mezei versenyeket 'szóló' vagy 'páros' futamokkal szervezik, ami azt jelenti, hogy az egyikben a kutya egyedül fut, a másikban pedig két kutya dolgozik egyszerre – ekkor természetesen az is bírálati szempont, hogy zavarják-e egymás munkáját és 'szekundálnak'-e egymásnak? (Szekundálás az, amikor a vizsla a másik, álló vizslát állja.) A tavaszi mezei versenyeken a megtalált madarat nem lövik le, az őszi versenyeken lehetőség szerint igen és a lőtt madarat a vizslának hoznia kell. Elhozás teljesítése nélkül nem kaphat minősítést a kutya. Mezei versenyszabályzat szerint rendeznek Európa-bajnokságot és világbajnokságot is, ezeken azonban egy vízi elhozást is teljesíteni kell.

A „FIELD TRIAL MAGYAR VIZSLA EURÓPA KUPA” csapatverseny, amelyre minden magyar vizsla klub nevezheti versenyzőit. Tulajdonképpen kétnapos mezei verseny, vízi teszttel, és a két nap alatt legtöbb pontot elért csapat lesz a győztes. Egyéni győztes csak az lehet, aki mindkét nap ért el minősítést, és legalább egyszer kitűnőt.

2/2. VÍZI-MEZEI VERSENYEK (VMV)

Manapság a legdivatosabb versenyforma. A mezei és a vízi munka lövés előtti és utáni fázisaiból állnak a feladatok, tehát van mezei keresés, elveszett vad keresése légszimattal és vonszalékon (szőrmés és szárnyas apporttal), kajtatás nádban, vízispúr követése, mélyvízi elhozás, irányíthatóság. Tradicionálissá vált formája a „Hortobágy Kupa Dr. Radó András Emlékverseny” vagy a „Kolossy Gábor Emlékverseny”.  

2/3. MINDENES VIZSLAVERSENYEK (MVV)

A mindenes vizsla munkájának minden területét felölelő tradicionális verseny. Több mint száz éve szerveznek hasonló szabályzat alapján ilyen versenyeket Magyarországon! Három részből áll: mezei munka – vízi munka – erdei munka.

Amelyik vizsla ezt teljesíti, a „vadászattudományok doktorának” tekinthető! A vízi-mezei versenyek feladatai kiegészülnek az erdei feladatokkal. Ezek: cserkelés, elfektetés, vércsapa követése, dúvad elhozás, vonszalék követése erdőben, viselkedés lőálláson hajtás közben.

Évtizedekig ezen szabályzat alapján szervezték az Alföldi -, a Dunántúli Vizslaversenyeket és a Vizsla Főversenyt, majd hosszú szünet után pár éve újra megszervezik a Főversenyt.

A mindenes versenyek egy változata a Speciális magyar vizsla verseny (a 'Spec-magyar'), ahol csak magyar vizslák mérik össze tudásukat.

2/4. SPECIÁLIS MAGYAR VIZSLA VERSENY

A „Spec-magyar” hosszú évek óta a fajta egyik legrangosabb – de mindenképpen a legrégebbi hagyományokkal rendelkező – nemzetközi munkaversenye. A verseny speciális jellegét az adja, hogy itt csak magyar vizslák vehetnek részt: mind drótszőrűek, mind rövid szőrűek. A szabályzat megfelel a mindenes vizslaversenyek tradicionális követelményeinek, tehát mezei, erdei és vízi munkafázisok szerepelnek benne. Speciális jellege abból is adódik, hogy a feladatok tükrözik a fajta azon képességeit is, amelyek őt a többi kontinentális vizslafajtától megkülönböztetik. Ezek – vagyis a magas fokú intelligencia és helyzetfelismerő készség, spontán törekvés a vezetővel való intenzív kapcsolattartásra, mely kivételesen könnyű taníthatóságot és kezelhetőséget eredményez, valamint a kiváló orr, szenvedélyes találni-akarás, figuratív vadmegállás, kiemelkedő apportkészség, stabil csapázási hajlam és vízszeretet - azok a tulajdonságai a magyar vizslának, amelyek alkalmassá teszik a modern kor, a városi kutyatartás lehetőségei között is a vadászat szinte minden területén való alkalmazásra.

Az első ilyen versenyt 1981-ben rendezték. A versenyszabályzat szerkezete kissé eltér a mindenes versenyek szokásos feladat rendszerétől. Külön feladatcsoporttá vált a lövés előtti mezei munka és az elhozások, kiemelve ezzel is a mezei keresés fontosságát mind a vadászati gyakorlat során, mind a tenyészérték megállapításában, hiszen itt mutatkoznak meg legélesebben a legfontosabb, genetikailag rögzíthető tulajdonságok: az orrjóság, a gyors, kitartó, stílusos keresés és mozgás, a vadmegállási hajlam.  

2/5. NEHEZÍTETT VÉRCSAPA VERSENY (NVCS)

Itt egy részfeladat, a vércsapa vezetéken való kidolgozása a feladat, de a mindenes versenytől eltérően a csapa lényegesen hosszabb és főleg öregebb: mindenképpen a verseny előtti délután kell fektetni. Tehát komoly esély van arra, hogy az este vagy éjszaka során mozgó vad keresztezi a lefektetett csapát, ezáltal próbára téve a kutya csapatartó képességét, kitartását és fegyelmét.  

2/6. SZENT HUBERTUS VERSENY VIZSLÁS VADÁSZOKNAK

A „Hubertusz” alapvetően eltér az összes többitől abban, hogy itt az együttes vadászat során a vadász stílusos öltözetét, felszerelését, vadász- és lőtudását ugyanúgy pontozzák, mint a kutya munkáját. Ezért az itt  CACT vagy CACIT cím nem adható, a szerzett eredmények nem kerülnek fel a kutya származási lapjára.

Hol vagyok? Jó tudni