Menü bezárása
English pages
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
  2024. március 28. | Ma Gedeon és Johanna napja van.

.

ANGOL VIZSLÁK: azon vizslafajták, amelyek a Brit szigetekről származnak, vagyis a pointer és a szetterek.

APRÓVAD : azon, kisebb testű vadfajok összefoglaló neve, amelyek sörétes fegyverrel lőhetők; ezek körét a vadászati törvény határozza meg. Ide tartozik a fácán, vadkacsa, mezei nyúl, esetenként a fogoly.

BARKÁCSOLÁS : lovasfogattal való cserkészés.

BEUGRIK : a nem eléggé fegyelmezett vizsla vadkeléskor elmozdul helyéről

BEVADÁSZÁS : A már alapképzett kutya tanításának befejezése „élesben”, a vadászterületen

BOKRÁSZÁS (BUSIROZÁS): bozótos, bokros terület átkerestetése a vizslával. Itt a kutya nem állja meg a vadat, hanem kinyomja, felrebbenti.

BRINGZLI: (a német bringsel szóból ered) jelzőapport. Ez egy 5- 6 cm hosszú, fából faragott tárgy, vagy őzláb darabja, amit a vércsapa munkánál, a dermedthez vezetés feladatnál a kutya nyakörvére kell rögzíteni borszíjjal vagy vékony lánccal.

CSAPA, CSAPAKÖVETÉS : Csapa az a nyom, amit a vadászterületen mozgó vad hagy maga után. Csapakövetéskor a vizsla ezt a nyomot követi. Azonban ne csak a talajon szemmel látható lábnyomra gondoljunk! Itt az élőlény testéből kipárolgó szaganyagokról van szó, melyek a növényzetre kenődnek, illetve az állat elhaladása után levegőben terjedő `szagfolyosót `alkotnak. Ezt követi a vizsla, pl. a versenyfeladatok között a vonszalékmunkánál. Idővel ezek a szaganyagok lecsapódnak a talajra, a növényzetre.

CSERKELÉS : A nagyvad vadászat egyik módja. a vadász az erdőben, ösvényeken, vadváltókon óvatosan haladva próbálja meglesni, követni a vadat, és – ha az lőhető – elejteni. A kutya a lehető legóvatosabban, zaj, hirtelen mozdulat nélkül követi a vadászt, nehogy megriassza a figyelt állatot. A vadász hang nélkül, csak óvatos mozdulatokkal irányítja kutyáját.

DERMEDTHEZ VEZETÉS: Vércsapa kidolgozásánál, ha a kutya az utolsó sebágytól önállóan követi a nyomot, a lelőtt (dermedt) vad megtalálásakor a jelzőapportot a szájába véve tér vissza vezetőjéhez és így tudatja gazdájával, hogy megtalálta a keresett zsákmányt.

DERMEDTRE CSAHOLÁS : Vércsapa kidolgozásánál, ha a kutya az utolsó sebágytól önállóan követi a nyomot, a dermedt vad megtalálását folyamatos ugatással jelzi. Addig kell ugatnia, amíg vezetője oda nem ér.DÚVAD : mindazon vadfajok gyüjtőneve, amelyek vadászati szempontból károsak, a vadgazdálkodás céljait szolgáló fajokat pusztítják, károsítják.

ELFEKTETÉS : a helyben-maradás elnevezése a vadászkutyás szlengben. A lefektetett kutyának csendben, szinte mozdulatlanul kell megvárnia vezetőjét akkor is, ha közben lövést hall. Versenyen általában 5 percig tart, és közben két lövést ad le a vadász.

ENGEDELMESSÉG: Jelentése gyakorlatilag megegyezik a szó hétköznapi értelmezésével, vagyis azt fejezi ki, hogy a kutya mennyire fogad szót, mennyire követi vezetője síppal, kézjellel vagy szóban kiadott parancsait, utasításait.

FELTÉTLEN ELHOZÁS: fontos követelmény, hogy a vadászkutya a megtalált lőtt vadat mindenképpen vegye fel és vigye vezetőjéhez, annak erre vonatkozó utasítása nélkül. Ennek vadászati jelentősége igen nagy, hiszen a vadász sokszor nem tudja, hogy kutyája előtt valahol sebzett vagy lelőtt vad van.

FELVESZI A NYOMOT : így nevezzük, amikor a vizsla megtalálja a vad csapáját és elkezdi követni.

FIGURATÍV VADMEGÁLLÁS: az embernek az a benyomása, hogy a vad szagának észlelése szinte villámcsapásként éri a kutyát, lába mozdulat közben a földről felemelve marad, orra előrenyúlva mutat a vad felé, farka vízszintesen, vagy egy kicsit felemelve rezzenéstelenül áll: ez a

FIGURATIV vadmegállás. Mintha mozgás közben sóbálvánnyá vált volna!

HAJSZA: Amikor a sebzett vad a kutya közeledtére elmenekül a sebágyból, a kutyavezető lecsatolva ebét a vezetékről hajszára küldi, vagyis a kutya megpróbálja utolérni és megállítani a menekülő vadat. (ÁLLÓRA CSAHOLÁSSAL)

IRÁNYÍTHATÓSÁG: Az engedelmesség része, azt jelenti, hogy a kutyát munka közben mennyire lehet bizonyos irányba – pl. előre, jobbra vagy balra – elküldeni, vagy odairányítani egy helyre. A vízi munkánál van kiemelkedő jelentősége, ott bírálják versenyeken. Természetesen a mezőben is fontos és hasznos dolog.

JAVÍTÓ HATÁSÚ EGYED : Gyakran használt állattenyésztési kifejezés; szinte mindig csak bizonyos tulajdonság vonatkozásában beszélünk róla! Egy tulajdonság tekintetében javító hatású az az egyed, amely utódainak átlaga jobb, mint a vele párosított egyedek átlaga a kiválasztott tulajdonság tekintetében. Pl. csípőízületi diszplázia vonatkozásában javító hatású az egyed, ha utódainak átlageredménye „majdnem mentes”, míg a hozzá párosított egyedek átlageredménye „enyhe” fokozat.

KAJTATÁS: növényzettel surun borított terület átkeresése. Természetesen a vizsla itt nem állja a vadat, hanem kinyomja vagy felrebbenti rejtekéből.

KAPCSOLATTARTÁS: A standard is kiemeli, hogy a vizslának különös hajlama van a kapcsolattartásra. Ez alatt azt értjük, hogy a kutya ne csak a parancsokra legyen engedelmes, hanem önmaga törekedjen a folyamatos kontaktusra vezetőjével. Tehát hétköznapian fogalmazva, ne a gazdi gondja legyen, hol jár a kutyája – a vizslától elvárjuk, hogy o „tartsa a kapcsolatot”, mindig tudja, hol van a gazdája. Akár mezei keresés, akár vízi munka vagy kajtatás közben tudata egy kis részével állandóan figyeljen a vezetőjére. Így aztán a kutya könnyen vezethető, hiszen a legkisebb jelre is tud reagálni, folyamatos az együttműködés a pár két tagja – kutya és vezetője – között.

KETTŐS ÁLLÁS : Ha két kutya egyszerre keres a mezon, és a lapuló vad szagát szinte egyszerre észlelik és megállják. Ilyenkor mindkét vizsla orra egy pont felé, a vadra mutat.

KÉZBEN VAN a kutya: ha fegyelmezetten viselkedik, tartja a kapcsolatot vezetőjével, könnyen vezethető. (Úgy, mintha a póráza a vezetője kezében volna.)

KIKERÜL A KÉZBŐL a kutya: elveszti a kapcsolatot vezetőjével, nem reagál a parancsokra, nem engedelmeskedik.

KIKEZDENI a vadat: a rosszul tanított vizsla a lőtt vadat gyömöszöli, tépi, elkezdi enni. Ennek egyik első jele, ha ráteszi a mancsát.

KIMARAD A VAD : ha a vizsla keresési stílusa hibás, ezért az elhagyott, át nem keresett területen észrevétlenül (vagy a bírók által kiverten) marad a vad.

KINYOMOTT VAD - ha a vizsla mezei keresés során nem észleli a rejtőző vadat, vagy észreveszi ugyan, de túl későn - vagy egyáltalán nem - állja meg, ezért a vad menekülni kezd még a vadász érkezése előtt.

KONTINENTÁLIS VIZSLA: azon vizslafajták csoportja, amelyek nem Angliából származnak. Az FCI rendszerében a VII fajtacsoport alegységét képezik Pl. magyar -, német -, olasz vizslák, brittany (epagneul breton) stb. tartoznak ide

KORONA: vizslaversenyeken a nézők, kísérők neve. Ok csak bizonyos távolságról figyelhetik, követhetik a kutya munkáját.

LÉGSZIMAT: a tárgyak, élőlények levegőben terjedő szaganyaga, illetve ennek keresése, észlelése a kutya által. Tehát légszimatos elhozásnál a kutya a széllel terjedő szaganyagokat keresi és ezek alapján találja meg az elveszett vadat vagy tárgyat.

MAGAS ORRAL (keres): A jó vizsla légszimatos munkánál magas orral keres, tehát az orrhát legalább vízszintes, a fej a hátvonal magassága fölött van.

MÉLY ORRAL (keres): ha orra a talaj felé mutat, feje alacsonyabban van, mint a marja.

MESTERSÉGES VÉRCSAPA : versenyeken általában marha, ritkábban vadvérrel a bírók és segítőik fektetik előre eltervezett, kijelölt útvonalat követve, a vér csepegtetésével. Itt ugyan nem haladt el élő vad, tehát annak lábnyoma, testszaga, szőrmaradék nem segíti a kutya munkáját, de a végighaladó fektető ember is bőven hagy szagnyomot. Mindenes versenyen a mesterséges vércsapa 2 – 4 óra öreg, nehezített vércsapa versenyen 24 órás. Esetenként rendeznek versenyt 48 órás nyomon is.

NAGYVAD : azon vadfajoknak összefoglaló neve, amelyek testnagyságuk vagy eszmei értékük alapján kiemelkednek. Hazánkban élő fajaik: szarvas, muflon, dám, őz, túzok és vaddisznó.

NYÚLTISZTA az a vizsla, amelyik fegyelmezett, nem ugrik be és nem kergeti a kiugró, menekülő nyulat.

ORRJÓSÁG: a kutya szimatoló képességégének fejlettsége, élessége, ami nagyrészt öröklődő tulajdonság. Természetesen minden kutyának kimondhatatlanul jobb orra van, mint akármelyik embernek, ezért értékelése nehéz, egy képzett kutyánál nehéz elkülöníteni a jó orrhasználattól. A jó orr legbiztosabb jele a nagyobb távolság, ahonnan a vadat észleli, és a magabiztosság a jelzésekben és a vadmegállásban.

ORRHASZNÁLAT: a képzés során, tapasztalatai révén a vizsla megtanulja céltudatosan használni az orrát. A jó orrhasználat abban jut kifejezésre, hogy keresésnél hogyan használja ki a szelet, hogyan választja meg a keresés módját és a fordulókat a körülmények függvényében.

ÖNÁLLÓSÁG: Látszólag az engedelmesség, vezethetőség ellentéte – valójában a vizslavezetés művészete, hogy a kiképző megtalálja a helyes arányt a fegyelmezettség, irányítás, kontroll – és az önállóság között. A vizsla – bár állandóan figyel gazdájára, tartja a kapcsolatot, irányítható – de közben önállóan dolgozik, hiszen o érzi a szagokat, jobban érzékeli a szélirányt, a levegő páratartalmát, mindazt, ami az orrhasználatot befolyásolja – ezek függvényében önállóan kell döntenie, cselekednie – néha a gazdától több száz méterre, vagy esetenként a vezető utasítása ellenére.

PÁROSÍTÁS : a tenyészpár – vagyis a megfelelő szukához a megfelelő kan – kiválasztása.

PÁROZTATÁS : fedeztetés.

PUHA SZÁJÚ: az a vizsla, aki a vadat szilárdan, de kíméletesen fogja, elhozás közben semmiképpen nem sérti fel. (Ennek ellentettje a kemény szájú, vadat sértő, roncsoló kutya.)

RÁHÚZÁS: mezei keresés közben, a vad szagának észlelése után a vizsla óvatos, cserkelő mozdulatokkal megközelíti a rejtőző vadat, majd kellő közelségbe kerülve állja azt.

SAJÁT TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLAT (vagyis az egyed minősítése küllem, munkatulajdonságok és egészségesség szempontjából): tenyészszemle, temperamentum és munkateljesítmény vizsgák, egészségességi szűrések tatoznak ide

SEBÁGY : ahol a megsebzett nagyvad elfekszik, ezáltal sokkal több szagot hagyva a talajon és növényzeten.

SPÚR, vagyis úszónyom: a vízen úszó vad szaganyagai a vízben, a víz felszínén terjednek, tehát a víz hullámzása, mozgása lassan szétsodorja azokat.

STANDHAJTÁS : Vadászati mód. A vadászok megfelelő helyen, takarásban, egy vonalban állnak fel (un . lőállásokon ), s a hajtók messziről közeledve, zajt csapva a vadászok felé terelik a rejtőző, menekülő vadat. Versenyen ugyanezt imitálva vizsgáljál, hogy a kutya csendben, fegyelmezetten, a vadász zavarása nélkül marad-e a helyén, nem ugrik-e föl a közeledő vadra vagy a lövések hallatán.

STÍLUS (KERESÉS STÍLUSA): az a mód, ahogy a vizsla átkeresi a területet.

SZEKUNDÁLÁS: amikor mezei keresés közben a vizsla vadmegállással jelzi, hogy társa vadat áll. Ilyenkor feje-orra álló társa felé mutat, nem a vadra.

TALAJSZIMAT: a talajon, a növényzeten, a tereptárgyakon lévő szagmolekulák kipárolgása. Ld. részletesen a csapa, csapakövetés címszónál.

TARVAD: A trófea nélküli nagyvad, tehát a növendék és nőivarú egyedek.

TENYÉSZÉRTÉK-BECSLÉS : a tenyészállatok (szukák és kanok) minősítése abból a szempontból, hogy az általuk létrehozott utódok a fajta átlagához képest milyenek. Részei: a származásvizsgálat, saját teljesítményvizsgálat és az utódellenőrzés.

TESTTÁJAK: megtalálhatók az ábrán a küllemről szóló fejezetben.

UTÁNHÚZÁS: vadmegálláskor, ha a vad futva menekül, a vizsla óvatosan, feszülten, merev lépésekkel a madár testszagát követi, tehát orra nem a talajra, hanem a levegőbe mutat. Nem tévesztendő össze a csapázással!

UTÓDELLENŐRZÉS : a vizsgált egyed által létrehozott utódok hasonlítása az egész állományhoz. Fontos, hogy az összes utódok túlnyomó többségét vizsgáljuk, ne csak egy-két kiválasztott egyedet. Gyakorlatilag pont ezért szinte lehetetlen a kutyatenyésztésben hiteles utódellenőrzést végezni, hiszen a megszületett kölykök alig 10%-a kerül bemutatásra.

ÜRES (vagy HAMIS) ÁLLÁS: Ha a vizsla szilárd, határozott vadmegállást mutat, de onnan vad nem kerül elo, mert pl. nyomot, vagy vadhelyet állt, vagy közben elvesztette a kapcsolatot a vaddal és az elmenekült.

VADMEGÁLLÁS : amikor a vizsla a mezőben rejtőző apróvad megfelelő intenzitású szagát érezvén hirtelen mozdulatlanná dermed, s így jelzi azt vezetőjének. Az igazán tapasztalt vizsla olyan szagerősségnél állra a vadat, amikor az már észreveszi a kutyát, tehát meglapul, de nincs még annyira közel hozzá, hogy megrémülve fölröppenjen vagy kiugorjon.

VÁLTÓVAD : ha az adott vadfaj nem tartózkodik rendszeresen a területen, hanem csak (kisebb-nagyobb rendszerességgel) áthalad rajta, pl. táplálékszerző útja során, vagy a szaporodási időszakban.

VÉRCSAPA esetében a vizsla vagy véreb már nem az állat kipárolgása által keletkezett szagot követi, hanem a talajra, növényzetre cseppent vér szagát - ezért halad ilyenkor a kutya sokkal lassabban, egészen mélyen tartott orral. Megkülönböztetünk 'hideg' és 'meleg' nyomot: ez utóbbi 3-4 órás, az előbbi 1-2 napos is lehet.

VONALHAJTÁS : a szokásos apróvad vadászati mód, ahol a vadászok és hajtók egy vonalban felállva, végigmennek a kijelölt területen. A vizsla előttük dolgozva lekeresi a területet.

VONSZALÉK : a sebzetten menekülő apróvad friss csapája. (ld. ott.)

ANGOL VIZSLÁK: azon vizslafajták, amelyek a Brit szigetekről származnak, vagyis a pointer és a szetterek.

APRÓVAD : azon, kisebb testű vadfajok összefoglaló neve, amelyek sörétes fegyverrel lőhetők; ezek körét a vadászati törvény határozza meg. Ide tartozik a fácán, vadkacsa, mezei nyúl, esetenként a fogoly.

BARKÁCSOLÁS : lovasfogattal való cserkészés.

BEUGRIK : a nem eléggé fegyelmezett vizsla vadkeléskor elmozdul helyéről

BEVADÁSZÁS : A már alapképzett kutya tanításának befejezése „élesben”, a vadászterületen

BOKRÁSZÁS (BUSIROZÁS): bozótos, bokros terület átkerestetése a vizslával. Itt a kutya nem állja meg a vadat, hanem kinyomja, felrebbenti.

BRINGZLI: (a német bringsel szóból ered) jelzőapport. Ez egy 5- 6 cm hosszú, fából faragott tárgy, vagy őzláb darabja, amit a vércsapa munkánál, a dermedthez vezetés feladatnál a kutya nyakörvére kell rögzíteni borszíjjal vagy vékony lánccal.

CSAPA, CSAPAKÖVETÉS : Csapa az a nyom, amit a vadászterületen mozgó vad hagy maga után. Csapakövetéskor a vizsla ezt a nyomot követi. Azonban ne csak a talajon szemmel látható lábnyomra gondoljunk! Itt az élőlény testéből kipárolgó szaganyagokról van szó, melyek a növényzetre kenődnek, illetve az állat elhaladása után levegőben terjedő `szagfolyosót `alkotnak. Ezt követi a vizsla, pl. a versenyfeladatok között a vonszalékmunkánál. Idővel ezek a szaganyagok lecsapódnak a talajra, a növényzetre.

CSERKELÉS : A nagyvad vadászat egyik módja. a vadász az erdőben, ösvényeken, vadváltókon óvatosan haladva próbálja meglesni, követni a vadat, és – ha az lőhető – elejteni. A kutya a lehető legóvatosabban, zaj, hirtelen mozdulat nélkül követi a vadászt, nehogy megriassza a figyelt állatot. A vadász hang nélkül, csak óvatos mozdulatokkal irányítja kutyáját.

DERMEDTHEZ VEZETÉS: Vércsapa kidolgozásánál, ha a kutya az utolsó sebágytól önállóan követi a nyomot, a lelőtt (dermedt) vad megtalálásakor a jelzőapportot a szájába véve tér vissza vezetőjéhez és így tudatja gazdájával, hogy megtalálta a keresett zsákmányt.

DERMEDTRE CSAHOLÁS : Vércsapa kidolgozásánál, ha a kutya az utolsó sebágytól önállóan követi a nyomot, a dermedt vad megtalálását folyamatos ugatással jelzi. Addig kell ugatnia, amíg vezetője oda nem ér.DÚVAD : mindazon vadfajok gyüjtőneve, amelyek vadászati szempontból károsak, a vadgazdálkodás céljait szolgáló fajokat pusztítják, károsítják.

ELFEKTETÉS : a helyben-maradás elnevezése a vadászkutyás szlengben. A lefektetett kutyának csendben, szinte mozdulatlanul kell megvárnia vezetőjét akkor is, ha közben lövést hall. Versenyen általában 5 percig tart, és közben két lövést ad le a vadász.

ENGEDELMESSÉG: Jelentése gyakorlatilag megegyezik a szó hétköznapi értelmezésével, vagyis azt fejezi ki, hogy a kutya mennyire fogad szót, mennyire követi vezetője síppal, kézjellel vagy szóban kiadott parancsait, utasításait.

FELTÉTLEN ELHOZÁS: fontos követelmény, hogy a vadászkutya a megtalált lőtt vadat mindenképpen vegye fel és vigye vezetőjéhez, annak erre vonatkozó utasítása nélkül. Ennek vadászati jelentősége igen nagy, hiszen a vadász sokszor nem tudja, hogy kutyája előtt valahol sebzett vagy lelőtt vad van.

FELVESZI A NYOMOT : így nevezzük, amikor a vizsla megtalálja a vad csapáját és elkezdi követni.

FIGURATÍV VADMEGÁLLÁS: az embernek az a benyomása, hogy a vad szagának észlelése szinte villámcsapásként éri a kutyát, lába mozdulat közben a földről felemelve marad, orra előrenyúlva mutat a vad felé, farka vízszintesen, vagy egy kicsit felemelve rezzenéstelenül áll: ez a

FIGURATIV vadmegállás. Mintha mozgás közben sóbálvánnyá vált volna!

HAJSZA: Amikor a sebzett vad a kutya közeledtére elmenekül a sebágyból, a kutyavezető lecsatolva ebét a vezetékről hajszára küldi, vagyis a kutya megpróbálja utolérni és megállítani a menekülő vadat. (ÁLLÓRA CSAHOLÁSSAL)

IRÁNYÍTHATÓSÁG: Az engedelmesség része, azt jelenti, hogy a kutyát munka közben mennyire lehet bizonyos irányba – pl. előre, jobbra vagy balra – elküldeni, vagy odairányítani egy helyre. A vízi munkánál van kiemelkedő jelentősége, ott bírálják versenyeken. Természetesen a mezőben is fontos és hasznos dolog.

JAVÍTÓ HATÁSÚ EGYED : Gyakran használt állattenyésztési kifejezés; szinte mindig csak bizonyos tulajdonság vonatkozásában beszélünk róla! Egy tulajdonság tekintetében javító hatású az az egyed, amely utódainak átlaga jobb, mint a vele párosított egyedek átlaga a kiválasztott tulajdonság tekintetében. Pl. csípőízületi diszplázia vonatkozásában javító hatású az egyed, ha utódainak átlageredménye „majdnem mentes”, míg a hozzá párosított egyedek átlageredménye „enyhe” fokozat.

KAJTATÁS: növényzettel surun borított terület átkeresése. Természetesen a vizsla itt nem állja a vadat, hanem kinyomja vagy felrebbenti rejtekéből.

KAPCSOLATTARTÁS: A standard is kiemeli, hogy a vizslának különös hajlama van a kapcsolattartásra. Ez alatt azt értjük, hogy a kutya ne csak a parancsokra legyen engedelmes, hanem önmaga törekedjen a folyamatos kontaktusra vezetőjével. Tehát hétköznapian fogalmazva, ne a gazdi gondja legyen, hol jár a kutyája – a vizslától elvárjuk, hogy o „tartsa a kapcsolatot”, mindig tudja, hol van a gazdája. Akár mezei keresés, akár vízi munka vagy kajtatás közben tudata egy kis részével állandóan figyeljen a vezetőjére. Így aztán a kutya könnyen vezethető, hiszen a legkisebb jelre is tud reagálni, folyamatos az együttműködés a pár két tagja – kutya és vezetője – között.

KETTŐS ÁLLÁS : Ha két kutya egyszerre keres a mezon, és a lapuló vad szagát szinte egyszerre észlelik és megállják. Ilyenkor mindkét vizsla orra egy pont felé, a vadra mutat.

KÉZBEN VAN a kutya: ha fegyelmezetten viselkedik, tartja a kapcsolatot vezetőjével, könnyen vezethető. (Úgy, mintha a póráza a vezetője kezében volna.)

KIKERÜL A KÉZBŐL a kutya: elveszti a kapcsolatot vezetőjével, nem reagál a parancsokra, nem engedelmeskedik.

KIKEZDENI a vadat: a rosszul tanított vizsla a lőtt vadat gyömöszöli, tépi, elkezdi enni. Ennek egyik első jele, ha ráteszi a mancsát.

KIMARAD A VAD : ha a vizsla keresési stílusa hibás, ezért az elhagyott, át nem keresett területen észrevétlenül (vagy a bírók által kiverten) marad a vad.

KINYOMOTT VAD - ha a vizsla mezei keresés során nem észleli a rejtőző vadat, vagy észreveszi ugyan, de túl későn - vagy egyáltalán nem - állja meg, ezért a vad menekülni kezd még a vadász érkezése előtt.

KONTINENTÁLIS VIZSLA: azon vizslafajták csoportja, amelyek nem Angliából származnak. Az FCI rendszerében a VII fajtacsoport alegységét képezik Pl. magyar -, német -, olasz vizslák, brittany (epagneul breton) stb. tartoznak ide

KORONA: vizslaversenyeken a nézők, kísérők neve. Ok csak bizonyos távolságról figyelhetik, követhetik a kutya munkáját.

LÉGSZIMAT: a tárgyak, élőlények levegőben terjedő szaganyaga, illetve ennek keresése, észlelése a kutya által. Tehát légszimatos elhozásnál a kutya a széllel terjedő szaganyagokat keresi és ezek alapján találja meg az elveszett vadat vagy tárgyat.

MAGAS ORRAL (keres): A jó vizsla légszimatos munkánál magas orral keres, tehát az orrhát legalább vízszintes, a fej a hátvonal magassága fölött van.

MÉLY ORRAL (keres): ha orra a talaj felé mutat, feje alacsonyabban van, mint a marja.

MESTERSÉGES VÉRCSAPA : versenyeken általában marha, ritkábban vadvérrel a bírók és segítőik fektetik előre eltervezett, kijelölt útvonalat követve, a vér csepegtetésével. Itt ugyan nem haladt el élő vad, tehát annak lábnyoma, testszaga, szőrmaradék nem segíti a kutya munkáját, de a végighaladó fektető ember is bőven hagy szagnyomot. Mindenes versenyen a mesterséges vércsapa 2 – 4 óra öreg, nehezített vércsapa versenyen 24 órás. Esetenként rendeznek versenyt 48 órás nyomon is.

NAGYVAD : azon vadfajoknak összefoglaló neve, amelyek testnagyságuk vagy eszmei értékük alapján kiemelkednek. Hazánkban élő fajaik: szarvas, muflon, dám, őz, túzok és vaddisznó.

NYÚLTISZTA az a vizsla, amelyik fegyelmezett, nem ugrik be és nem kergeti a kiugró, menekülő nyulat.

ORRJÓSÁG: a kutya szimatoló képességégének fejlettsége, élessége, ami nagyrészt öröklődő tulajdonság. Természetesen minden kutyának kimondhatatlanul jobb orra van, mint akármelyik embernek, ezért értékelése nehéz, egy képzett kutyánál nehéz elkülöníteni a jó orrhasználattól. A jó orr legbiztosabb jele a nagyobb távolság, ahonnan a vadat észleli, és a magabiztosság a jelzésekben és a vadmegállásban.

ORRHASZNÁLAT: a képzés során, tapasztalatai révén a vizsla megtanulja céltudatosan használni az orrát. A jó orrhasználat abban jut kifejezésre, hogy keresésnél hogyan használja ki a szelet, hogyan választja meg a keresés módját és a fordulókat a körülmények függvényében.

ÖNÁLLÓSÁG: Látszólag az engedelmesség, vezethetőség ellentéte – valójában a vizslavezetés művészete, hogy a kiképző megtalálja a helyes arányt a fegyelmezettség, irányítás, kontroll – és az önállóság között. A vizsla – bár állandóan figyel gazdájára, tartja a kapcsolatot, irányítható – de közben önállóan dolgozik, hiszen o érzi a szagokat, jobban érzékeli a szélirányt, a levegő páratartalmát, mindazt, ami az orrhasználatot befolyásolja – ezek függvényében önállóan kell döntenie, cselekednie – néha a gazdától több száz méterre, vagy esetenként a vezető utasítása ellenére.

PÁROSÍTÁS : a tenyészpár – vagyis a megfelelő szukához a megfelelő kan – kiválasztása.

PÁROZTATÁS : fedeztetés.

PUHA SZÁJÚ: az a vizsla, aki a vadat szilárdan, de kíméletesen fogja, elhozás közben semmiképpen nem sérti fel. (Ennek ellentettje a kemény szájú, vadat sértő, roncsoló kutya.)

RÁHÚZÁS: mezei keresés közben, a vad szagának észlelése után a vizsla óvatos, cserkelő mozdulatokkal megközelíti a rejtőző vadat, majd kellő közelségbe kerülve állja azt.

SAJÁT TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLAT (vagyis az egyed minősítése küllem, munkatulajdonságok és egészségesség szempontjából): tenyészszemle, temperamentum és munkateljesítmény vizsgák, egészségességi szűrések tatoznak ide

SEBÁGY : ahol a megsebzett nagyvad elfekszik, ezáltal sokkal több szagot hagyva a talajon és növényzeten.

SPÚR, vagyis úszónyom: a vízen úszó vad szaganyagai a vízben, a víz felszínén terjednek, tehát a víz hullámzása, mozgása lassan szétsodorja azokat.

STANDHAJTÁS : Vadászati mód. A vadászok megfelelő helyen, takarásban, egy vonalban állnak fel (un . lőállásokon ), s a hajtók messziről közeledve, zajt csapva a vadászok felé terelik a rejtőző, menekülő vadat. Versenyen ugyanezt imitálva vizsgáljál, hogy a kutya csendben, fegyelmezetten, a vadász zavarása nélkül marad-e a helyén, nem ugrik-e föl a közeledő vadra vagy a lövések hallatán.

STÍLUS (KERESÉS STÍLUSA): az a mód, ahogy a vizsla átkeresi a területet.

SZEKUNDÁLÁS: amikor mezei keresés közben a vizsla vadmegállással jelzi, hogy társa vadat áll. Ilyenkor feje-orra álló társa felé mutat, nem a vadra.

TALAJSZIMAT: a talajon, a növényzeten, a tereptárgyakon lévő szagmolekulák kipárolgása. Ld. részletesen a csapa, csapakövetés címszónál.

TARVAD: A trófea nélküli nagyvad, tehát a növendék és nőivarú egyedek.

TENYÉSZÉRTÉK-BECSLÉS : a tenyészállatok (szukák és kanok) minősítése abból a szempontból, hogy az általuk létrehozott utódok a fajta átlagához képest milyenek. Részei: a származásvizsgálat, saját teljesítményvizsgálat és az utódellenőrzés.

TESTTÁJAK: megtalálhatók az ábrán a küllemről szóló fejezetben.

UTÁNHÚZÁS: vadmegálláskor, ha a vad futva menekül, a vizsla óvatosan, feszülten, merev lépésekkel a madár testszagát követi, tehát orra nem a talajra, hanem a levegőbe mutat. Nem tévesztendő össze a csapázással!

UTÓDELLENŐRZÉS : a vizsgált egyed által létrehozott utódok hasonlítása az egész állományhoz. Fontos, hogy az összes utódok túlnyomó többségét vizsgáljuk, ne csak egy-két kiválasztott egyedet. Gyakorlatilag pont ezért szinte lehetetlen a kutyatenyésztésben hiteles utódellenőrzést végezni, hiszen a megszületett kölykök alig 10%-a kerül bemutatásra.

ÜRES (vagy HAMIS) ÁLLÁS: Ha a vizsla szilárd, határozott vadmegállást mutat, de onnan vad nem kerül elo, mert pl. nyomot, vagy vadhelyet állt, vagy közben elvesztette a kapcsolatot a vaddal és az elmenekült.

VADMEGÁLLÁS : amikor a vizsla a mezőben rejtőző apróvad megfelelő intenzitású szagát érezvén hirtelen mozdulatlanná dermed, s így jelzi azt vezetőjének. Az igazán tapasztalt vizsla olyan szagerősségnél állra a vadat, amikor az már észreveszi a kutyát, tehát meglapul, de nincs még annyira közel hozzá, hogy megrémülve fölröppenjen vagy kiugorjon.

VÁLTÓVAD : ha az adott vadfaj nem tartózkodik rendszeresen a területen, hanem csak (kisebb-nagyobb rendszerességgel) áthalad rajta, pl. táplálékszerző útja során, vagy a szaporodási időszakban.

VÉRCSAPA esetében a vizsla vagy véreb már nem az állat kipárolgása által keletkezett szagot követi, hanem a talajra, növényzetre cseppent vér szagát - ezért halad ilyenkor a kutya sokkal lassabban, egészen mélyen tartott orral. Megkülönböztetünk 'hideg' és 'meleg' nyomot: ez utóbbi 3-4 órás, az előbbi 1-2 napos is lehet.

VONALHAJTÁS : a szokásos apróvad vadászati mód, ahol a vadászok és hajtók egy vonalban felállva, végigmennek a kijelölt területen. A vizsla előttük dolgozva lekeresi a területet.

VONSZALÉK : a sebzetten menekülő apróvad friss csapája. (ld. ott.)

Hol vagyok?