Menü bezárása
English pages
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
  2024. december 14. | Ma Szilárda napja van.

1. Vizsgák

2. Versenyek

3. Származási lap (vagyis törzskönyv) rövidítéseinek magyarázata


1/1. Alapvizsga (AV)

Célja annak megállapítása, hogy az alapvető vadászati adottságok – melyek a hivatalos fajtaleírásban is szerepelnek - megvannak-e a vizslában. Az AV teljesítése a tenyészthetőség feltétele Magyarországon. Nincs felső korhatárhoz kötve a részvétel, de az a jó, ha a kutya minél fiatalabb korban teljesíti, amikor a kiképzettség még vélhetően nem fedi el a veleszületett adottságokat.

Emellett, ha a gazda „bevállal” néhány tréninget a kutyával – akár kiképzésvezető segítségével – az AV teljesítésével jó útmutatót kap a további kiképzéshez.

Feladatok, bírálati szempontok:

1./ Mezei munka teszt: keresés – orrjóság - vadmegállás – viselkedés lövésre

2./ Elhozás-teszt: tollas és szőrmés vad megfogása és hozása, csapakövetési hajlam vizsgálata

3./ Vízi teszt: vadkacsa kihozása mélyvízből és reakció lövésre

4./ Temperamentum, munkakedv, amit minden feladat közben értékelnek a bírók.


1/2.  Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV)

Célja annak megállapítása, hogy a kutya az apróvad vadászatokon hasznos segítője tud-e lenni a vadásznak az élő és a lőtt, sebzett vad felkutatásában. Alapvető szempont a fegyelmezettség ellenőrzése, hiszen a kutya semmiképp sem veszélyeztetheti a társas vadászatok balesetmentes lebonyolítását, eredményességét, és nem zavarhatja más vadászok szórakozását. Magyarországon a törvény előírja, hogy csak vadászati alkalmassági vizsgát tett kutya vehet részt vadászaton.

A mezei és vízi vadászat feladataiból áll: viselkedés lőálláson és hajtás közben, mezei keresés és vadmegállás, viselkedés lövésre és vadkelésre; elveszett szárnyas és szőrmés vad megkeresése vonszalékon és légszimattal; illetve elhozása és mélyvízi elhozás.

Tenyésztési szempontból helyettesítheti az alapvizsgát, amennyiben a MEOESZ /FCI által elismert bírók bírálnak. (A bírói pecséten fel van tüntetve az FCI.)  


1/3. Vízi Mezei Vizsga (VMV) és Őszi Tenyészvizsga (ŐTV)

Céljuk annak megállapítása, hogy a kutya magas szinten mutatja-e a vizslától elvárható munkatulajdonságokat és megfelelően fegyelmezhető, vezethető-e?

Lövés előtti és utáni munkából állnak, a feladatok a mezei és a vízi vadászat teljes körét felölelik.

Különbség köztük a lövés utáni munkáknál van, főleg a vízen: ŐTV-nél az élő kacsát kell keresni és követni, míg vízi-mezeinél egy előzőleg vízbe esett vadat kell megkeresni irányítással és légszimatos kereséssel.

Az a kutya, amelyik teljesítette ezeket, biztosan hasznos segítőtárs a gyakorlati vadászatokon és munkateljesítmény szempontjából tenyésztésbe vétele javasolt!

Az érvényes FCI szabályzat szerint a Hungária Champion cím megszerzésének feltétele a VMV vagy ŐTV teljesítése. A nemzetközi szépségchampion cím elnyerésének feltétele a mezei-vízi vizsga teljesítése, az összpontszám legalább 75%-ának elérésével.


1/4. Mindenes Vizsla Vizsga: a csúcs

A mezei és vízi vadászat feladatai kibővülnek dúvad-munkával (lőtt róka keresés és elhozás), valamint erdei vonszalék-követéssel és nagyvad kereséssel vércsapán.


2. Mi az alapvető különbség a versenyek és vizsgák között?

Vizsgákon a cél annak megállapítása, hogy a kutya milyen adottságokkal rendelkezik, egyéni teljesítménye megfelel-e a szabályzatban leírt követelményeknek. Tehát azt lehet mondani, hogy a kutya a szabályzattal 'versenyez'.

A versenyeken a cél az egyes egyedek munkája közti különbség megállapítása, a kutyák egymással versenyeznek – abban, hogy a szabályzatban leírtakat ki tudja tökéletesebben teljesíteni. Itt a mérce magasabbra kerül: csak a teljesen szabályosan végrehajtott, magas szintű munka kaphat maximális osztályzatot. A rendező feladata, hogy a lehetőségekhez képest leginkább azonos körülményeket biztosítson minden versenyzőnek.

Minden kutyát ugyanaz a bíró bírál az egyes feladatokból (pl. egy bírócsoport bírál el minden versenyzőt a mezei keresésnél.) Vizsgát lehet szervezni úgy is, hogy egy bíró-pár bírál minden feladatból egy vizslacsoportot.

Vannak országos (CACT) és nemzetközi (CACIT) versenyek. Az utóbbiakat az FCI engedélyezi és csak FCI által jóváhagyott szabályzat alapján lehet őket lebonyolítani.

A magyar versenyszabályzat megfelel az FCI előírásainak, ezért a versenykiírás szerint a verseny lehet országos vagy nemzetközi.  


2/1. MEZEI VERSENY (FIELD TRIAL) - FT

Eredetileg az angol vizslafajták versenytípusa, a tradicionális angol versenyek hagyományait követi, ezért bírálati, lebonyolítási rendszere és 'belső logikája' különbözik a morva – német hagyományokon alapuló kontinentális vizslaversenyekétől.

Tulajdonképpen egy részfeladat, a lövés előtti munka versenye, de ezen a területen csúcsteljesítményt követel a kutyától. Bár a magyar vizslák számára ez nem tenyészvizsga, mégis nagyra értékeljük, hiszen pont ebben a munkafázisban mutatkozik meg a legtöbb olyan tulajdonság, amelyek örökölhetősége magas, taníthatósága viszont alacsony. (Pl. orrjóság, szenvedélyesség).

Ez a versenytípus a világ szinte minden részén elterjedt, Nyugat-Európában, Amerikában, Ausztráliában leggyakrabban ezt a vadászkutya-sportot művelik. Az országos és a nemzetközi szabályzat között van némi eltérés – ugyanazt a munkát végzik a kutyák az országos versenyeken is, de a követelményszint más. Nemzetközi versenyeken csak a legkiválóbbak kapnak minősítést.

A mezei versenyeket 'szóló' vagy 'páros' futamokkal szervezik, ami azt jelenti, hogy az egyikben a kutya egyedül fut, a másikban pedig két kutya dolgozik egyszerre – ekkor természetesen az is bírálati szempont, hogy zavarják-e egymás munkáját és 'szekundálnak'-e egymásnak? (Szekundálás az, amikor a vizsla a másik, álló vizslát állja.) A tavaszi mezei versenyeken a megtalált madarat nem lövik le, az őszi versenyeken lehetőség szerint igen és a lőtt madarat a vizslának hoznia kell. Elhozás teljesítése nélkül nem kaphat minősítést a kutya. Mezei versenyszabályzat szerint rendeznek Európa-bajnokságot és világbajnokságot is, ezeken azonban egy vízi elhozást is teljesíteni kell.

A „FIELD TRIAL MAGYAR VIZSLA EURÓPA KUPA” csapatverseny, amelyre minden magyar vizsla klub nevezheti versenyzőit. Tulajdonképpen kétnapos mezei verseny, vízi teszttel, és a két nap alatt legtöbb pontot elért csapat lesz a győztes. Egyéni győztes csak az lehet, aki mindkét nap ért el minősítést, és legalább egyszer kitűnőt.


2/2. VÍZI-MEZEI VERSENYEK (VMV)

Manapság a legdivatosabb versenyforma. A mezei és a vízi munka lövés előtti és utáni fázisaiból állnak a feladatok, tehát van mezei keresés, elveszett vad keresése légszimattal és vonszalékon (szőrmés és szárnyas apporttal), kajtatás nádban, vízispúr követése, mélyvízi elhozás, irányíthatóság. Tradicionálissá vált formája a „Hortobágy Kupa Dr. Radó András Emlékverseny” vagy a „Kolossy Gábor Emlékverseny”.  


2/3. MINDENES VIZSLAVERSENYEK (MVV)

A mindenes vizsla munkájának minden területét felölelő tradicionális verseny. Több mint száz éve szerveznek hasonló szabályzat alapján ilyen versenyeket Magyarországon! Három részből áll: mezei munka – vízi munka – erdei munka.

Amelyik vizsla ezt teljesíti, a „vadászattudományok doktorának” tekinthető! A vízi-mezei versenyek feladatai kiegészülnek az erdei feladatokkal. Ezek: cserkelés, elfektetés, vércsapa követése, dúvad elhozás, vonszalék követése erdőben, viselkedés lőálláson hajtás közben.

Évtizedekig ezen szabályzat alapján szervezték az Alföldi -, a Dunántúli Vizslaversenyeket és a Vizsla Főversenyt, majd hosszú szünet után pár éve újra megszervezik a Főversenyt.

A mindenes versenyek egy változata a Speciális magyar vizsla verseny (a 'Spec-magyar'), ahol csak magyar vizslák mérik össze tudásukat.


2/4. SPECIÁLIS MAGYAR VIZSLA VERSENY

A „Spec-magyar” hosszú évek óta a fajta egyik legrangosabb – de mindenképpen a legrégebbi hagyományokkal rendelkező – nemzetközi munkaversenye. A verseny speciális jellegét az adja, hogy itt csak magyar vizslák vehetnek részt: mind drótszőrűek, mind rövid szőrűek. A szabályzat megfelel a mindenes vizslaversenyek tradicionális követelményeinek, tehát mezei, erdei és vízi munkafázisok szerepelnek benne. Speciális jellege abból is adódik, hogy a feladatok tükrözik a fajta azon képességeit is, amelyek őt a többi kontinentális vizslafajtától megkülönböztetik. Ezek – vagyis a magas fokú intelligencia és helyzetfelismerő készség, spontán törekvés a vezetővel való intenzív kapcsolattartásra, mely kivételesen könnyű taníthatóságot és kezelhetőséget eredményez, valamint a kiváló orr, szenvedélyes találni-akarás, figuratív vadmegállás, kiemelkedő apportkészség, stabil csapázási hajlam és vízszeretet - azok a tulajdonságai a magyar vizslának, amelyek alkalmassá teszik a modern kor, a városi kutyatartás lehetőségei között is a vadászat szinte minden területén való alkalmazásra.

Az első ilyen versenyt 1981-ben rendezték. A versenyszabályzat szerkezete kissé eltér a mindenes versenyek szokásos feladat rendszerétől. Külön feladatcsoporttá vált a lövés előtti mezei munka és az elhozások, kiemelve ezzel is a mezei keresés fontosságát mind a vadászati gyakorlat során, mind a tenyészérték megállapításában, hiszen itt mutatkoznak meg legélesebben a legfontosabb, genetikailag rögzíthető tulajdonságok: az orrjóság, a gyors, kitartó, stílusos keresés és mozgás, a vadmegállási hajlam.  


2/5. NEHEZÍTETT VÉRCSAPA VERSENY (NVCS)

Itt egy részfeladat, a vércsapa vezetéken való kidolgozása a feladat, de a mindenes versenytől eltérően a csapa lényegesen hosszabb és főleg öregebb: mindenképpen a verseny előtti délután kell fektetni. Tehát komoly esély van arra, hogy az este vagy éjszaka során mozgó vad keresztezi a lefektetett csapát, ezáltal próbára téve a kutya csapatartó képességét, kitartását és fegyelmét.  


2/6. SZENT HUBERTUS VERSENY VIZSLÁS VADÁSZOKNAK

A „Hubertusz” alapvetően eltér az összes többitől abban, hogy itt az együttes vadászat során a vadász stílusos öltözetét, felszerelését, vadász- és lőtudását ugyanúgy pontozzák, mint a kutya munkáját. Ezért az itt  CACT vagy CACIT cím nem adható, a szerzett eredmények nem kerülnek fel a kutya származási lapjára.

1. Vizsgák

2. Versenyek

3. Származási lap (vagyis törzskönyv) rövidítéseinek magyarázata


1/1. Alapvizsga (AV)

Célja annak megállapítása, hogy az alapvető vadászati adottságok – melyek a hivatalos fajtaleírásban is szerepelnek - megvannak-e a vizslában. Az AV teljesítése a tenyészthetőség feltétele Magyarországon. Nincs felső korhatárhoz kötve a részvétel, de az a jó, ha a kutya minél fiatalabb korban teljesíti, amikor a kiképzettség még vélhetően nem fedi el a veleszületett adottságokat.

Emellett, ha a gazda „bevállal” néhány tréninget a kutyával – akár kiképzésvezető segítségével – az AV teljesítésével jó útmutatót kap a további kiképzéshez.

Feladatok, bírálati szempontok:

1./ Mezei munka teszt: keresés – orrjóság - vadmegállás – viselkedés lövésre

2./ Elhozás-teszt: tollas és szőrmés vad megfogása és hozása, csapakövetési hajlam vizsgálata

3./ Vízi teszt: vadkacsa kihozása mélyvízből és reakció lövésre

4./ Temperamentum, munkakedv, amit minden feladat közben értékelnek a bírók.


1/2.  Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV)

Célja annak megállapítása, hogy a kutya az apróvad vadászatokon hasznos segítője tud-e lenni a vadásznak az élő és a lőtt, sebzett vad felkutatásában. Alapvető szempont a fegyelmezettség ellenőrzése, hiszen a kutya semmiképp sem veszélyeztetheti a társas vadászatok balesetmentes lebonyolítását, eredményességét, és nem zavarhatja más vadászok szórakozását. Magyarországon a törvény előírja, hogy csak vadászati alkalmassági vizsgát tett kutya vehet részt vadászaton.

A mezei és vízi vadászat feladataiból áll: viselkedés lőálláson és hajtás közben, mezei keresés és vadmegállás, viselkedés lövésre és vadkelésre; elveszett szárnyas és szőrmés vad megkeresése vonszalékon és légszimattal; illetve elhozása és mélyvízi elhozás.

Tenyésztési szempontból helyettesítheti az alapvizsgát, amennyiben a MEOESZ /FCI által elismert bírók bírálnak. (A bírói pecséten fel van tüntetve az FCI.)  


1/3. Vízi Mezei Vizsga (VMV) és Őszi Tenyészvizsga (ŐTV)

Céljuk annak megállapítása, hogy a kutya magas szinten mutatja-e a vizslától elvárható munkatulajdonságokat és megfelelően fegyelmezhető, vezethető-e?

Lövés előtti és utáni munkából állnak, a feladatok a mezei és a vízi vadászat teljes körét felölelik.

Különbség köztük a lövés utáni munkáknál van, főleg a vízen: ŐTV-nél az élő kacsát kell keresni és követni, míg vízi-mezeinél egy előzőleg vízbe esett vadat kell megkeresni irányítással és légszimatos kereséssel.

Az a kutya, amelyik teljesítette ezeket, biztosan hasznos segítőtárs a gyakorlati vadászatokon és munkateljesítmény szempontjából tenyésztésbe vétele javasolt!

Az érvényes FCI szabályzat szerint a Hungária Champion cím megszerzésének feltétele a VMV vagy ŐTV teljesítése. A nemzetközi szépségchampion cím elnyerésének feltétele a mezei-vízi vizsga teljesítése, az összpontszám legalább 75%-ának elérésével.


1/4. Mindenes Vizsla Vizsga: a csúcs

A mezei és vízi vadászat feladatai kibővülnek dúvad-munkával (lőtt róka keresés és elhozás), valamint erdei vonszalék-követéssel és nagyvad kereséssel vércsapán.


2. Mi az alapvető különbség a versenyek és vizsgák között?

Vizsgákon a cél annak megállapítása, hogy a kutya milyen adottságokkal rendelkezik, egyéni teljesítménye megfelel-e a szabályzatban leírt követelményeknek. Tehát azt lehet mondani, hogy a kutya a szabályzattal 'versenyez'.

A versenyeken a cél az egyes egyedek munkája közti különbség megállapítása, a kutyák egymással versenyeznek – abban, hogy a szabályzatban leírtakat ki tudja tökéletesebben teljesíteni. Itt a mérce magasabbra kerül: csak a teljesen szabályosan végrehajtott, magas szintű munka kaphat maximális osztályzatot. A rendező feladata, hogy a lehetőségekhez képest leginkább azonos körülményeket biztosítson minden versenyzőnek.

Minden kutyát ugyanaz a bíró bírál az egyes feladatokból (pl. egy bírócsoport bírál el minden versenyzőt a mezei keresésnél.) Vizsgát lehet szervezni úgy is, hogy egy bíró-pár bírál minden feladatból egy vizslacsoportot.

Vannak országos (CACT) és nemzetközi (CACIT) versenyek. Az utóbbiakat az FCI engedélyezi és csak FCI által jóváhagyott szabályzat alapján lehet őket lebonyolítani.

A magyar versenyszabályzat megfelel az FCI előírásainak, ezért a versenykiírás szerint a verseny lehet országos vagy nemzetközi.  


2/1. MEZEI VERSENY (FIELD TRIAL) - FT

Eredetileg az angol vizslafajták versenytípusa, a tradicionális angol versenyek hagyományait követi, ezért bírálati, lebonyolítási rendszere és 'belső logikája' különbözik a morva – német hagyományokon alapuló kontinentális vizslaversenyekétől.

Tulajdonképpen egy részfeladat, a lövés előtti munka versenye, de ezen a területen csúcsteljesítményt követel a kutyától. Bár a magyar vizslák számára ez nem tenyészvizsga, mégis nagyra értékeljük, hiszen pont ebben a munkafázisban mutatkozik meg a legtöbb olyan tulajdonság, amelyek örökölhetősége magas, taníthatósága viszont alacsony. (Pl. orrjóság, szenvedélyesség).

Ez a versenytípus a világ szinte minden részén elterjedt, Nyugat-Európában, Amerikában, Ausztráliában leggyakrabban ezt a vadászkutya-sportot művelik. Az országos és a nemzetközi szabályzat között van némi eltérés – ugyanazt a munkát végzik a kutyák az országos versenyeken is, de a követelményszint más. Nemzetközi versenyeken csak a legkiválóbbak kapnak minősítést.

A mezei versenyeket 'szóló' vagy 'páros' futamokkal szervezik, ami azt jelenti, hogy az egyikben a kutya egyedül fut, a másikban pedig két kutya dolgozik egyszerre – ekkor természetesen az is bírálati szempont, hogy zavarják-e egymás munkáját és 'szekundálnak'-e egymásnak? (Szekundálás az, amikor a vizsla a másik, álló vizslát állja.) A tavaszi mezei versenyeken a megtalált madarat nem lövik le, az őszi versenyeken lehetőség szerint igen és a lőtt madarat a vizslának hoznia kell. Elhozás teljesítése nélkül nem kaphat minősítést a kutya. Mezei versenyszabályzat szerint rendeznek Európa-bajnokságot és világbajnokságot is, ezeken azonban egy vízi elhozást is teljesíteni kell.

A „FIELD TRIAL MAGYAR VIZSLA EURÓPA KUPA” csapatverseny, amelyre minden magyar vizsla klub nevezheti versenyzőit. Tulajdonképpen kétnapos mezei verseny, vízi teszttel, és a két nap alatt legtöbb pontot elért csapat lesz a győztes. Egyéni győztes csak az lehet, aki mindkét nap ért el minősítést, és legalább egyszer kitűnőt.


2/2. VÍZI-MEZEI VERSENYEK (VMV)

Manapság a legdivatosabb versenyforma. A mezei és a vízi munka lövés előtti és utáni fázisaiból állnak a feladatok, tehát van mezei keresés, elveszett vad keresése légszimattal és vonszalékon (szőrmés és szárnyas apporttal), kajtatás nádban, vízispúr követése, mélyvízi elhozás, irányíthatóság. Tradicionálissá vált formája a „Hortobágy Kupa Dr. Radó András Emlékverseny” vagy a „Kolossy Gábor Emlékverseny”.  


2/3. MINDENES VIZSLAVERSENYEK (MVV)

A mindenes vizsla munkájának minden területét felölelő tradicionális verseny. Több mint száz éve szerveznek hasonló szabályzat alapján ilyen versenyeket Magyarországon! Három részből áll: mezei munka – vízi munka – erdei munka.

Amelyik vizsla ezt teljesíti, a „vadászattudományok doktorának” tekinthető! A vízi-mezei versenyek feladatai kiegészülnek az erdei feladatokkal. Ezek: cserkelés, elfektetés, vércsapa követése, dúvad elhozás, vonszalék követése erdőben, viselkedés lőálláson hajtás közben.

Évtizedekig ezen szabályzat alapján szervezték az Alföldi -, a Dunántúli Vizslaversenyeket és a Vizsla Főversenyt, majd hosszú szünet után pár éve újra megszervezik a Főversenyt.

A mindenes versenyek egy változata a Speciális magyar vizsla verseny (a 'Spec-magyar'), ahol csak magyar vizslák mérik össze tudásukat.


2/4. SPECIÁLIS MAGYAR VIZSLA VERSENY

A „Spec-magyar” hosszú évek óta a fajta egyik legrangosabb – de mindenképpen a legrégebbi hagyományokkal rendelkező – nemzetközi munkaversenye. A verseny speciális jellegét az adja, hogy itt csak magyar vizslák vehetnek részt: mind drótszőrűek, mind rövid szőrűek. A szabályzat megfelel a mindenes vizslaversenyek tradicionális követelményeinek, tehát mezei, erdei és vízi munkafázisok szerepelnek benne. Speciális jellege abból is adódik, hogy a feladatok tükrözik a fajta azon képességeit is, amelyek őt a többi kontinentális vizslafajtától megkülönböztetik. Ezek – vagyis a magas fokú intelligencia és helyzetfelismerő készség, spontán törekvés a vezetővel való intenzív kapcsolattartásra, mely kivételesen könnyű taníthatóságot és kezelhetőséget eredményez, valamint a kiváló orr, szenvedélyes találni-akarás, figuratív vadmegállás, kiemelkedő apportkészség, stabil csapázási hajlam és vízszeretet - azok a tulajdonságai a magyar vizslának, amelyek alkalmassá teszik a modern kor, a városi kutyatartás lehetőségei között is a vadászat szinte minden területén való alkalmazásra.

Az első ilyen versenyt 1981-ben rendezték. A versenyszabályzat szerkezete kissé eltér a mindenes versenyek szokásos feladat rendszerétől. Külön feladatcsoporttá vált a lövés előtti mezei munka és az elhozások, kiemelve ezzel is a mezei keresés fontosságát mind a vadászati gyakorlat során, mind a tenyészérték megállapításában, hiszen itt mutatkoznak meg legélesebben a legfontosabb, genetikailag rögzíthető tulajdonságok: az orrjóság, a gyors, kitartó, stílusos keresés és mozgás, a vadmegállási hajlam.  


2/5. NEHEZÍTETT VÉRCSAPA VERSENY (NVCS)

Itt egy részfeladat, a vércsapa vezetéken való kidolgozása a feladat, de a mindenes versenytől eltérően a csapa lényegesen hosszabb és főleg öregebb: mindenképpen a verseny előtti délután kell fektetni. Tehát komoly esély van arra, hogy az este vagy éjszaka során mozgó vad keresztezi a lefektetett csapát, ezáltal próbára téve a kutya csapatartó képességét, kitartását és fegyelmét.  


2/6. SZENT HUBERTUS VERSENY VIZSLÁS VADÁSZOKNAK

A „Hubertusz” alapvetően eltér az összes többitől abban, hogy itt az együttes vadászat során a vadász stílusos öltözetét, felszerelését, vadász- és lőtudását ugyanúgy pontozzák, mint a kutya munkáját. Ezért az itt  CACT vagy CACIT cím nem adható, a szerzett eredmények nem kerülnek fel a kutya származási lapjára.

Hol vagyok? Jó tudni